Pierre Moscovici
Az Európai Bizottság figyelmeztette Magyarországot és Romániát, amiért a két ország 2017-ben számottevően eltért a középtávú költségvetési cél felé vezető korrekciós pályától, megsértve ezzel a hiánycélhoz való közeledés szabályát.
2018. május 23., 22:122018. május 23., 22:12
2018. május 23., 22:432018. május 23., 22:43
Az Európai Bizottság minden tavasszal teszi közzé európai szemeszternek nevezett vizsgálatának az eredményét, amely a tagállamoknak korábban megfogalmazott ajánlások teljesítését értékeli. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa a vizsgálat ismertetésekor közölte,
A bizottság Románia esetében az Agerpres szerint azt javasolta az Európai Unió Tanácsának, hogy fogadjon el egy határozatot és egy ajánlást 2018-ra és 2019-re, a költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való jelentős eltérés korrekciójára vonatkozóan. A tanács 2017. júliusi ajánlásának értelmében a GDP 0,5%-át kitevő strukturális javulásra lenne szükség, ám a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése, valamint az Eurostat által jóváhagyott 2017-es adatok szerint, ettől mind Románia mind Magyarország jelentősen eltért.
2017. június 16-án a tanács megállapította, hogy 2016-ban Romániában jelentős eltérés volt a középtávú költségvetési hiánycélhoz vezető kiigazítási pályától. Utólag, 2017. december 5-én a bizottság úgy döntött, hogy Románia nem hozott hatékony intézkedéseket, hogy teljesítse a 2017-re vonatkozó ajánlásokat. A költségvetés strukturális egyenlege a 2016-os 2,1%-ról 2017-ben 3,3%-ra romlott, ami jelentős eltérést jelent az elvárásoktól.
amelyben megfogalmazza minden állam gazdaságpolitika irányelveit a következő 12-18 hónapra.
A magánnyugdíjalapba fizetendő járulékot 2018 elejétől a bruttó bér 5,1%-ról 3,75 %-ra csökkentették, noha a törvény szerint a járulékot 6%-ra kellett volna emelni.
Kedden is teljes bizonytalanság övezte a nyugdíjrendszer jövőjét. Míg a kormánypárti politikusok igyekeztek nyugtatni a kedélyeket, addig továbbra is elérhető volt az egyik minisztérium honlapján a második pillérhez való hozzájárulás felfüggesztését előíró jogszabálytervezet.
Amikor megjelenik Romániában az Európai Bizottság jelentése, olyan, „mintha Isten a földre szállt volna” – nyilatkozta szerdán az Agerpres szerint a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu.
„Nagyon kíváncsi vagyok, megkérdezném önöket, de tudom, hogy nem tudnak választ adni, hogy ezeknek az éves jelentéseknek milyen hatása van más országokban? Romániában, amikor megjelenik az EB jelentése, olyan, mintha Isten a földre szállt volna, és olyan helyzet elé állít minket, halandókat, amelyből nincs más kiút, csak amit Isten mutat számunkra. Megfigyeltem, más szakterületeken, és az Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmusra (MCV) gondolok, amely több mint 10 éve működik Romániában – célja az igazságügy megerősítése a négy meghatározott pillér alapján, amelyeken aztán változtattak –,
Természetesen a hírszerző szolgálatokkal kötött titkos protokollumokra gondolok, amelyeket a legfelsőbb bíróság, a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM), az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) kötött. Egyetlen MCV-jelentésben sem láttam, hogy foglalkoznának ezekkel annak ellenére, hogy én is, mások is felhívták figyelmüket az igazságügyi visszaélésekkel kapcsolatban" - magyarázta Tăriceanu a parlamentben.
A szenátus elnökét arról faggatták, mi a véleménye az Európai Bizottság szerdai figyelmeztetéséről, amely szerint Romániában jelentős eltérés tapasztalható a középtávú költségvetési hiánycélhoz (MTO) vezető kiigazítási pályától és az igazságügyi törvények módosításaival kapcsolatban is ajánlásokat fogalmaztak meg.
Tăriceanu hozzátette, szerinte a kormány és a társadalom is képes megoldani saját problémáit, „anélkül, hogy szükség lenne irányításra”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!