Fotó: Barabás Ákos
Kedden is teljes bizonytalanság övezte a nyugdíjrendszer jövőjét. Míg a kormánypárti politikusok igyekeztek nyugtatni a kedélyeket, addig továbbra is elérhető volt a parlamenti kapcsolattartásért felelős minisztérium honlapján a második pillérhez, vagyis a kötelező magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulás hat hónapra történő felfüggesztését előíró jogszabálytervezet, az ellenzék pedig negatív forgatókönyvekkel fokozta a hangulatot.
2018. május 22., 23:162018. május 22., 23:16
2018. május 22., 23:182018. május 22., 23:18
Tény, hogy a tervezet egyelőre nyilvános vitán van, és egyáltalán nem zárható ki, hogy ennek megfelelően ideiglenesen, június 1. és december 31. között felfüggeszti a kormány a második pillérhez való hozzájárulást. Hétfőn ugyanis Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is arról beszélt, hogy a munkaügyi tárcánál most készülő elemzésen múlik minden, és ha elkerülhetetlen lesz, akkor meglépik. Eközben Viorica Dăncilă kormányfő szintén hétfőn úgy nyilatkozott, hogy nem számolják fel a nyugdíjrendszer második pillérét, hanem próbálnak megoldást találni az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap helyzetére.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e a befizetések felfüggesztése, kitérő választ adott, Dragneát és Dăncilát idézte, de egyúttal ígéretet tett, hogy az elemzés nyomán szülő megoldás „vonzó lesz mindazok számára, akik járulékot fizetnek”. A szárnyra kapott spekulációkat egyúttal károsnak nevezte, ezek miatt ugyanis elmondása szerint nőtt az a kamat, amely mellett a pénzügyminisztérium hitelhez jut.
– szögezte le a pénzügyi tárca vezetője.
Klaus Johannis államfő viszont már hétfő este arra szólította fel a kormánypártokat, hogy tegyenek le a meglebegtetett módosítási tervekről. „Nagy aggodalommal tölt el, ami történik, és nem új keletű.
Lám, miért alakult ki egyfajta nyilatkozatpingpong. Megszűnik, nem szűnik meg, államosítják, felfüggesztik, nem függesztik fel. Nagyon, nagyon aggasztó. Ez a hozzáállás egy dilettáns, igen mérgező kormányzás határán mozog. Felszólítom a kormányt, hogy gondolja meg magát, tisztázza egyszer s mindenkorra, mit tervez a második pillérrel” – fogalmazott Johannis.
Rámutatott, az emberek kezdenek azon gondolkodni, mi történik a pénzükkel. „Itt nem az állam pénzéről, közpénzekről van szó, hanem magántulajdonról, azon emberek tulajdonáról, akik hozzájárulást fizetnek a második pillérbe, és ilyesmivel nem szabad játszani. Senki nem azért fizet nyugdíjjárulékot, hogy másnap megkapja a pénzt.
– emelte ki az államfő.
Arra a kérdésre, hogy mit szólna, ha a második pillér opcionálissá válna, így felelt: „az emberek abban a hiszemben kezdték el a hozzájárulást, hogy nyugdíjazásukkor pluszösszegeket kapnak. Ha most, néhány év után valaki elkezdi módosítani az alapelvet, ami ezt a második pillért működteti, minden dugába dől.” Visszatért a témára kedd esti sajtónyilatkozatában is, amelyben
Közben a pénzügyekben rendszeresen megszólaló, nemzeti liberális párti (NL) szenátor, Florin Cîţu már kedden arról beszélt a sajtónak, hogy a magánnyugdíjalapba történő befizetések felfüggesztése csak idő kérdése, ráadásul ő úgy tudja, hogy ezzel párhuzamosan a szociálliberális kormány visszautalja a munkáltató hatáskörébe a tb-járulék befizetésének a terhét, így nőnek a cégek munkaerővel járó kiadásai.
„Már most tudjuk, hogy a kettes pillérhez való hozzájárulást a törvény által előírt 6 százalékról 3,75 százalékra csökkentették. Tehát a második pillérbe történő befizetések felfüggesztése csak idő kérdése, és a polgárok már arra számítanak, hogy 2018 második felében ez bekövetkezik. Liviu Dragnea is azt nyilatkozta, hogy vizsgálják, a felfüggesztés jó-e vagy sem. Ha nyilvánosan beismeri, hogy ez vitatéma, akkor világos, hogy erre sor kerül” – idézi az ellenzéki politikust az Agerpres hírügynökség.
Cîţu ugyanakkor leszögezte: Liviu Dragnea kijelentésével ellentétben a nyugdíjrendszer második pillérébe utalt pénz nem közpénz, hanem magánpénz. „Ezzel Dragnea azt szeretné már előre megindokolni, hogy ha elveszik a magánynyugdíjalapba összegyűlt pénzt, az nem tekinthető államosításnak” – fogalmazott Florin Cîţu.
Mint ismeretes, Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja hétfőn a Krónika megkeresésére úgy vélekedett, a kötelező magánnyugdíjak államosításáról felröppenő ellentmondásos hírek célja valószínűleg az, hogy a kormány felmérje, mekkora lenne a felháborodás, ha ezt valóban meglépnék.
A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint az ellentmondásos hírek célja valószínűleg az, hogy a kormány felmérje, mekkora lenne a felháborodás, ha valóban felfüggesztenék a nyugdíjrendszer második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba történő utalást.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
szóljon hozzá!