2011. december 20., 08:452011. december 20., 08:45
„Olyan válságról van szó, amely nem csupán kibontakozik, de érzékelhetően súlyosbodik” – fogalmazott. Az IMF főnöke a mai helyzetet az 1930-as évekkel hasonlította össze. Az akkori nagy gazdasági válság idején elzárkózás, protekcionizmus és elszigetelődés nyomta rá a bélyegét a nemzetközi politikára. Szavaival Lagarde alighanem arra célzott, hogy a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) hasztalanul tesz erőfeszítéseket a nemzetközi kereskedelem liberalizálása érdekében.
A francia szakember meglátása szerint öt fő veszély okozhat súlyos kárt a nemzetközi konjunktúrának: az európai és az egyesült államokbeli adósságválság, Kína csökkenő gazdasági ereje, a bankszektor éleződő válsága, valamint az élesen vitatott ellenszer: a protekcionizmus.
Szintén borúlátó jóslatokat fogalmazott meg a Handelsblatt tegnapi lapszámában megjelent anyagában Nouriel Roubini. A New York-i Egyetem pontos előrejelzéseiről világszerte ismert gazdaságtan-professzora – aki már 2006-ban megjövendölte az amerikai jelzálogpiacról kiinduló pénzügyi válságot – a német gazdasági napilapban kifejtette, Európában recesszió, az Egyesült Államokban vérszegény növekedés, Kínában és a feltörekvő országok többségében a fejlődés lassulása várható 2012-ben, a politikai lehetőségek a válság kezelésre pedig lassan elfogynak. „A világgazdaság 2012-es kilátásai tiszták, de egyáltalán nem szépek” – szögezte le. Nouriel Roubini szerint pillanatnyilag biztosnak tűnik, hogy az euróövezet recesszióba süllyed 2012-ben.
A tartós hitelszűkösség, az államadósság-probléma, a gyenge versenyképesség és a megszorító csomagok mind-mind komoly visszaesésre utalnak a tizenheteknél. Az Egyesült Államokat nemcsak az euróövezetben zajló folyamatok veszélyeztetik, hanem belső problémák is feszítik, köztük a lakosság eladósodottsága és a növekvő egyenlőtlenség. A brit gazdaság kettős mélypontú válságba jutott, míg Japánban leállt a fellendülés, mert a gyenge kormányok nem hajtották végre a szerkezeti reformokat – vette sorra Roubini a fejlett gazdaságokat. Áttérve Kínára, a legnagyobb feltörekvő gazdaságra, kifejtette: 2012-ben kidomborodnak a kínai növekedési modell hibái.
A zuhanó ingatlanárak láncreakciót indítanak el, így viszszaesnek a beruházások és csökkennek az állami bevételek. A pekingi vezetés először az elszabaduló ingatlanpiaci árak megfékezésére törekedett, most viszont azon kell fáradoznia, hogy újra beinduljon a növekedés. „Peking ezzel nincs egyedül” – mutatott rá Nouriel Roubini. Mint részletezte, Európában, az Egyesült Államokban és Japánban is halogatták a gazdasági, államháztartási és pénzügyi reformokat, és az adósságtömeg lebontása az állami szférában és a privátszektorban épp csak megkezdődött.
Egyedül a leginkább fejlett vállalatok helyzete javult valamelyest, de a világgazdasági kockázatok és a feles kapacitások nagy aránya miatt jövőre ezek a cégek is visszafogják fejlesztéseiket. Ráadásul a növekvő gazdasági, társadalmi egyenlőtlenség még tovább csökkenti a keresletet, hiszen a kevésbé jómódúak, a bérből, fizetésből élők jellemzően több pénzt költenek, mint a vállalatok, a gazdagok és a tőkejövedelemből élők. További kockázat, hogy az egyenlőtlenségek növekedése tiltakozó mozgalmakhoz vezethet, így csökkenhet a társadalmi-politikai stabilitás, ami még inkább visszaveti a gazdasági fejlődést.
Mindeközben a döntéshozóknak már nemigen vannak eszközeik a helyzet kezelésére, a politika már ellőtte a puskaporát – áll Nouriel Roubini Politika muníció nélkül című írásában. A monetáris politikai eszközök hatékonysága csökken, hiszen nem járható út, hogy valamennyi rászoruló ország egyszerre leértékeli fizetőeszközét, és növeli exportját. A költségvetési politika mozgástere viszont szűk, a hiány és az adósság növekedése, Európában pedig ezen kívül az új szabályok is szigorú határok közé szorítják a fiskális politikát.
„Ebből következően a problémák jelenlegi kezelési módját – a fizetőképességi gondok hitelfelvétellel és a likviditás biztosításával történő orvoslását – egyszer felváltja majd a fájdalmas és valószínűleg egyáltalán nem rendezett átütemezés” – írta a New York-i Egyetem kutatója, aki szerint a lendületes növekedés elindítása az adósságcsökkentés mindenütt kísértő szelleme és a politikai muníció súlyos hiánya nélkül is éppen elég nehéz volna. „Ugyanakkor pontosan ez az a feladat, amellyel a törékeny és az egyensúlyából kibillent világgazdaságnak 2012-ben meg kell birkóznia” – összegzett a neves szakember.
Az euróövezeten kívül sem lenne könynyebb dolguk az adósságválsággal küszködő tagállamoknak, sőt nehezebb helyzetben kellene a szükséges reformokat végrehajtaniuk – nyilatkozta a Financial Timesnak a valutauniós jegybank (EKB) elnöke. Mario Draghi a londoni gazdasági napilapnak egyenes utalást tett arra is, hogy szerinte nincs egységes megoldása az euróövezetet sújtó problémáknak. Draghi közölte: a költségvetési konszolidációt szerkezeti reformokkal együtt kell végrehajtani, de ebben mindegyik országnak a saját útját kell járnia. A Financial Times kommentárja szerint Mario Draghi „tabut tört meg” azzal, hogy hajlandó volt egyáltalán beszélni az euróövezet esetleges szétesésének következményeiről. A lap felidézte, hogy Draghi elődje, Jean-Claude Trichet „egyszerűen abszurdnak” nevezte még a felvetést is. |
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.