Remény és bizonytalanság övezi az esküvőszervezést: hiába a nagy várakozások, idén is elmaradhat a nagy „lagziáttörés”

Még mindig csak álom a nagy nap. Sok fiatal reméli, hogy idén eljön a rég várt pillanat, ám egyre többen inkább jövőre halasztják az esküvőt •  Fotó: Pixabay

Még mindig csak álom a nagy nap. Sok fiatal reméli, hogy idén eljön a rég várt pillanat, ám egyre többen inkább jövőre halasztják az esküvőt

Fotó: Pixabay

Még nem lélegeztek fel sem a házasodni vágyó fiatal párok, sem az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozók a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó intézkedések meglebegtetett lazítása hallatán. Sokan reménykednek abban, hogy idén lesznek lagzik, az óvatosabbak viszont inkább jövőre vagy 2023-ra halasztják életük nagy napját. Az esküvőszervező cégek viszont egyre nehezebben húzzák, sokukat fenyegeti csőd, ha nem kezdhetik mielőbb újra tevékenységüket.

Bálint Eszter

2021. május 25., 11:512021. május 25., 11:51

Továbbra is a fokozott bizonytalanság jellemzi a házasodni vágyó fiatalok és az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozók mindennapjait. Igaz, ma már pislákol némi reménysugár, hogy a párok a közeljövőben barátaik, rokonaik körében esküdhetnek örök hűséget egymásnak, és egy nagyobb lakodalommal ezt meg is ünnepelhetik. A legfrissebb bejelentések értelmében

június elsejétől beltéren 50, szabadtéren pedig 70 fő részvételével lehet lagzit szervezni, és amennyiben minden résztvevő beoltatta magát koronavírus ellen, nem lesz létszámkorlát.

Az új szabályok azonban még nem hozták el a több mint egy éve várt felszusszanást egyik fél számára sem – tudtuk meg az esküvőszervező ágazatban tevékenykedő Rádi Melindától és Szabó Teklától, akikkel a tavaly tavaszi első lezárás óta több ízben is beszélgettünk.

Bő egy éve, a teljes leállás idején még sokan abban bíztak, hogy augusztustól meg lehet tartani a pandémia miatt elmaradó tavaszi, nyár eleji lagzikat. A nyár végén viszont már jól látszott, hogy a 2020-as évben már biztosan nem lesznek olyan esküvők, amilyennek azokat megszoktuk, és december végén be is igazolódott a pesszimista jóslat.

Sok még a kérdőjel

„Aligha találnánk a Földön olyan embert, aki a jelenlegi vírushelyzet első napjaiban vagy akár heteiben egy fillért is feltett volna fogadásként arra, hogy ez az áldatlan állapot közel másfél év elteltével is aktuális, sőt napi szinten emlegetett téma lesz, közvetlenül korlátozva mindnyájunk életének alakulását” – fogalmazta meg megkeresésünkkor Rádi Melinda, a nagyváradi Mlinda Wedding Planner cég tulajdonosa. A helyzet drámaiságát illusztrálva pedig rámutatott,

olyan párok is vannak, akik már a negyedik lagziidőpontnál tartanak másfél év alatt.

„Állíthatnánk, hogy nehéz periódus végéhez közeledünk, hiszen sokaknak a vakcina lehetősége automatikusan a megoldást jelenti. Elfogultság nélkül – a vendéglátóipar és a turizmus után – az esküvők és más rendezvények a következő hatalmas szektor, amely felmérhetetlen károkat szenvedett az elmúlt egy évben – és sajnos itt nem csak anyagi kiesésről beszélünk. Eszmei és soha vissza nem hozható pillanatok maradtak el, mint például egy meg nem tartott esküvő, amelyen még ott lehetett volna a menyasszony nagymamája, aki azóta már nem él, viszont ha tavaly megtarthatták volna az esküvőt, akkor a mama is büszkén ölelhette volna meg unokáját” – osztotta meg velünk tapasztalatait az esküvőszervező.

Hozzátette: ezek azok a szempontok, amelyekről kevés szó esik, akárcsak az újratervezés okozta, szűnni nem akaró nyugtalanságról, az össze nem egyeztethető szolgáltatók miatti fejfájásról,

Idézet
És akkor nem is beszéltünk még arról, hogy milyen érzékeny pontot fogunk érinteni, mikor a meghívottak nagy része esetlegesen nem lesz beoltva, és vissza kell utasítaniuk az esküvői meghívást,

mert egy, a feleken túlmutató faktor akadályozza a több évtizedes, mindenki által elfogadott és kedvelt hagyomány megtartását. Nagyon érzékeny területen lépkedünk, még ha az emberek csakis az oltást látják a szemük előtt. Sajnos nagyon sok konfliktusba és akadályba fognak ütközni az emberek a rendezvények helyszínein. Ki fogja ellenőrizni az oltási igazolást? Külföldi vendég külföldön kiállított igazolását hitelesnek tekintik-e, ha nincs egy európai szintű, központosított adatbázis, ahol az leellenőrizhető lenne a román hatóságok által? Aki egészségügyi problémák miatt nem oltathatja be magát, akkor ő élete végéig a diszkrimináció tárgyává válik?” – sorolta az ágazatban tevékenykedőknek és a fiatal pároknak, családjaiknak mostanság fejfájást okozó kérdéseket Rádi Melinda.

„Kint tágasabb”. A szabadtéri lagzik résztvevői tekintetében megengedőbbek a romániai hatóságok •  Fotó: Urmánczy Events Galéria

„Kint tágasabb”. A szabadtéri lagzik résztvevői tekintetében megengedőbbek a romániai hatóságok

Fotó: Urmánczy Events

Pislákol a remény

Amúgy amint a korlátozásokból is feloldottak néhányat, egyre több ember tekint pozitívan a 2021-es esküvői szezonra. A váradi szakember szerint viszont egy dolgot muszáj letisztáznunk az elején:

amennyiben az idei év sem kompenzálja valamennyire a tavalyi kieséseket, és valami miatt mégsem lehet esküvőket tartani, az a szolgáltatók nagyon nagy részére nézve a konkrét csődöt jelenti,

nincs már több tartalék, nem lehet húzni tovább az időt, a párok türelme is elfogy, és borul a teljes kártyavár. „Viszont ha egy pillanatra eljátsszunk a pozitív szcenárió gondolatával, akkor talán mégis csak van egy kis remény, hogy idén végre önfeledten szórakozó embereket lássunk esküvőkön” – mondta az esküvőszervező. Rögtön hozzá is fűzte azonban, hogy csábító ugyan az ajánlat, hogy beoltott személyek korlátlan számban vehetnek részt a lagzikon, ám szerinte „ez az idei évben a lehetetlen teljesítés határát súrolja”.

Idézet
Sok pár már maga be van oltva, és a szűk családi körük is elmondhatja ugyanezt magáról, így vannak olyan párok, akik erre alapozva mernek bátrabban szervezkedni, mert tudják, hogy néhány tucat hozzájuk közel álló személy már biztosan ott tud lenni a nagy napon.

A rendezvénytermek is biztatják a fiatalokat, hiszen mindenki azt szeretné, hogy ne kelljen újabb és újabb dátumokat keresni. Így idén a házasodni vágyó párok egy része biztos megtartja az esküvőjét, mert a türelme sajnos mindenkinek fogytán van, és bizonytalan helyzetre senki nem szeretne építeni” – mutatott rá Rádi Melinda. Tapasztalatai szerint amúgy összességében elmondható, hogy a párok is és a rendezvényszervező szolgáltatók is mind arra hajlanak, hogy idén végre meg lehet tartani ezeket a rendezvényeket. „És bár a gyakorlati kivitelezés nagyon sok akadályt fog még elénk gördíteni, mindenki bizakodik a legjobb eset elkövetkeztében” – fogalmazta meg bizakodóan az esküvőszervezésben érdekelt szakember.

Sokan inkább még várnak

Sokan viszont még mindig inkább a kivárást választják, és a jelenlegi bizonytalan helyzetben inkább 2022-re halasztják a nagy napot – osztotta meg velünk tapasztalatait Szabó Tekla, a maroshévízi székhelyű Urmánczy Events tulajdonosa. „A tavalyi év korlátozásait vizsgálva épp ezekre a lazításokra lehetett számítani, nem túl jelentős az eltérés. Nagyobb bizonytalanságot hoz viszont, hogy a tervezett lazításokat a helyszín fertőzöttségi rátájához tervezik igazítani. Aki ezekkel a várható feltételekkel is bevállalja az esküvőt, az már többnyire elkezdte a szervezést. De inkább az a jellemző, hogy a párok még mindig kivárnak, és 2022-re teszik át a nagy esemény dátumát” – válaszolta a dolgok jelenlegi állását firtató kérdésünkre az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozó. Rámutatott:

az augusztusra meglebegtetett maximum 150 fő kültéren kevés, de ekkora létszámmal azért már kihozható nyereségesen egy esküvő, és ez sok fiatal párnak fontos.

„A legtöbb házasulandó beltéri helyszínt foglalt még 2020 nyarára, így nekik ezek a lazítások nem számítanak, kivéve ha megelégszenek augusztusban 100 meghívottal. Ebbe a számba a vendégekkel találkozó személyzetet is bele kell számolni, tehát inkább 90 fős beltéri lakodalom lenne. Sokan már harmadszorra szervezik át az esküvőjüket, kevesen számoltak azzal, hogy az idén nyáron sem lesz vége a pandémiának. Jellemzően elmarad a lagzi, szinte lehetetlen a 2020-ra megálmodott csapat, a kedvenc fotós, videós, DJ vagy zenekar, gazda összeverbuválása. Sokuknál már a gyerek keresztelője esedékes.

Idézet
Egyszerűbb most last minute esküvőket összehozni, mint a tavalyi eseményeket újraszervezni, főleg ha kötöttségek vannak, foglalókat fizettek ki.

A mi cégünknek is van még szabad időpontja a nyárra, pedig a kültéri rendezvények szervezése, a sátorbérlés a fő tevékenységi körünk” – ecsetelte Szabó Tekla.

•  Fotó: Pixabay Galéria

Fotó: Pixabay

A kizárólag beoltottakból álló násznéppel zajló lagzi ugyanakkor meglátása szerint „nem túl életszerű, nehéz megszervezni”. „Klienseim körében ez nem jelent megoldást, a leendő vendégek 80 százaléka nincs beoltva. A Székelyföldön köztudottan alacsony az oltakozási kedv. Egy esküvőért biztos nem fogják meggondolni magukat. Ugyanakkor télen, tavasszal még valós problémának látszott, hogy hiába akar valaki oltást, főleg ha fiatal, nem tud hozzájutni. Ez a kérdés szerencsére megoldódott. Aki ilyen esküvőt szervez, számítson arra, hogy kevesebb vendége lesz, mint amennyire számított” – hívta fel a figyelmet a szakember. Hangsúlyozta egyúttal, hogy

a meghívottak engedélyezett alacsony száma miatt 2022–2023-ban vesz nagyobb lendületet az esküvői piac, holott tavaly még mindenki az idei évre várta a boomot.

„Ha túl sok esküvő lesz egy dátumra szervezve, az emberek fizikailag nem fognak tudni részt venni. Sokuknak nem lesz elég pénze sem az ajándékra. A szolgáltatók szemszögéből nézve pedig kevés lesz az a cég, amely kibír két év kényszerszünetet, és ilyen hosszú ideig meg tudja tartani az alkalmazottakat. A cégeknek a fizetések nagyon sokba kerülnek. Ha felpörög a piac, nem lesz elég ember aki dolgozzon, és ez a jelentős színvonalcsökkenéshez vezethet. További problémákat okoznak a lazítások azon cégek körében, amelyek eddig segélyt kaptak a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak fizetésére. Június elsejétől elméletileg szervezhetnek magánrendezvényeket, így az állam nem folyósít számukra több segélyt, pedig ezek a lazítások nem elegendők a vállalkozás gazdaságos működéséhez” – sorolta a felmerülő gondokat Szabó Tekla.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 11., vasárnap

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?

A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.

Mennyi arany jut egy emberre a Földön – és mennyi van ebből a romániaiaknál?
2025. május 11., vasárnap

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség

Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.

Megéri erdőt telepíteni, pályázatból fedezhető minden költség
2025. május 10., szombat

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?

A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.

Mielőtt kitörne a pánik: miben tartsuk, hová menekítsük megtakarításainkat?
2025. május 09., péntek

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése

Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.

Mérséklődött a sokkhatás: hajszálnyit csökkent, de még 5 lej fölött az euró, lassult a ROBOR növekedése
2025. május 09., péntek

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket

Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.

Burduja: Románia objektív okokból nem zárhatja be a széntüzelésű hőerőműveket
2025. május 09., péntek

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint

Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.

Jólétmérés: Magyarország továbbra is megelőzi Romániát az emberi fejlettségi index szerint
2025. május 08., csütörtök

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP

Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.

Az európai autóipar megsegítésére irányuló módosítást fogadott el az EP
2025. május 08., csütörtök

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint

Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.

Románia nem szorul az IMF „fájdalmas” reformjaira a miniszter szerint
2025. május 08., csütörtök

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen

Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.

Továbbra is Bukarest vonzza a legtöbb turistát, erdélyi megye a második helyen
2025. május 08., csütörtök

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat

Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.

Napról napra kevesebbet ér a pénzünk: drágul az euró, rohamléptekben nő a kamat