Még mindig csak álom a nagy nap. Sok fiatal reméli, hogy idén eljön a rég várt pillanat, ám egyre többen inkább jövőre halasztják az esküvőt
Fotó: Pixabay
Még nem lélegeztek fel sem a házasodni vágyó fiatal párok, sem az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozók a koronavírus-járvány terjedésének megfékezését célzó intézkedések meglebegtetett lazítása hallatán. Sokan reménykednek abban, hogy idén lesznek lagzik, az óvatosabbak viszont inkább jövőre vagy 2023-ra halasztják életük nagy napját. Az esküvőszervező cégek viszont egyre nehezebben húzzák, sokukat fenyegeti csőd, ha nem kezdhetik mielőbb újra tevékenységüket.
2021. május 25., 11:512021. május 25., 11:51
Továbbra is a fokozott bizonytalanság jellemzi a házasodni vágyó fiatalok és az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozók mindennapjait. Igaz, ma már pislákol némi reménysugár, hogy a párok a közeljövőben barátaik, rokonaik körében esküdhetnek örök hűséget egymásnak, és egy nagyobb lakodalommal ezt meg is ünnepelhetik. A legfrissebb bejelentések értelmében
Az új szabályok azonban még nem hozták el a több mint egy éve várt felszusszanást egyik fél számára sem – tudtuk meg az esküvőszervező ágazatban tevékenykedő Rádi Melindától és Szabó Teklától, akikkel a tavaly tavaszi első lezárás óta több ízben is beszélgettünk.
Bő egy éve, a teljes leállás idején még sokan abban bíztak, hogy augusztustól meg lehet tartani a pandémia miatt elmaradó tavaszi, nyár eleji lagzikat. A nyár végén viszont már jól látszott, hogy a 2020-as évben már biztosan nem lesznek olyan esküvők, amilyennek azokat megszoktuk, és december végén be is igazolódott a pesszimista jóslat.
„Aligha találnánk a Földön olyan embert, aki a jelenlegi vírushelyzet első napjaiban vagy akár heteiben egy fillért is feltett volna fogadásként arra, hogy ez az áldatlan állapot közel másfél év elteltével is aktuális, sőt napi szinten emlegetett téma lesz, közvetlenül korlátozva mindnyájunk életének alakulását” – fogalmazta meg megkeresésünkkor Rádi Melinda, a nagyváradi Mlinda Wedding Planner cég tulajdonosa. A helyzet drámaiságát illusztrálva pedig rámutatott,
„Állíthatnánk, hogy nehéz periódus végéhez közeledünk, hiszen sokaknak a vakcina lehetősége automatikusan a megoldást jelenti. Elfogultság nélkül – a vendéglátóipar és a turizmus után – az esküvők és más rendezvények a következő hatalmas szektor, amely felmérhetetlen károkat szenvedett az elmúlt egy évben – és sajnos itt nem csak anyagi kiesésről beszélünk. Eszmei és soha vissza nem hozható pillanatok maradtak el, mint például egy meg nem tartott esküvő, amelyen még ott lehetett volna a menyasszony nagymamája, aki azóta már nem él, viszont ha tavaly megtarthatták volna az esküvőt, akkor a mama is büszkén ölelhette volna meg unokáját” – osztotta meg velünk tapasztalatait az esküvőszervező.
Hozzátette: ezek azok a szempontok, amelyekről kevés szó esik, akárcsak az újratervezés okozta, szűnni nem akaró nyugtalanságról, az össze nem egyeztethető szolgáltatók miatti fejfájásról,
mert egy, a feleken túlmutató faktor akadályozza a több évtizedes, mindenki által elfogadott és kedvelt hagyomány megtartását. Nagyon érzékeny területen lépkedünk, még ha az emberek csakis az oltást látják a szemük előtt. Sajnos nagyon sok konfliktusba és akadályba fognak ütközni az emberek a rendezvények helyszínein. Ki fogja ellenőrizni az oltási igazolást? Külföldi vendég külföldön kiállított igazolását hitelesnek tekintik-e, ha nincs egy európai szintű, központosított adatbázis, ahol az leellenőrizhető lenne a román hatóságok által? Aki egészségügyi problémák miatt nem oltathatja be magát, akkor ő élete végéig a diszkrimináció tárgyává válik?” – sorolta az ágazatban tevékenykedőknek és a fiatal pároknak, családjaiknak mostanság fejfájást okozó kérdéseket Rádi Melinda.
„Kint tágasabb”. A szabadtéri lagzik résztvevői tekintetében megengedőbbek a romániai hatóságok
Fotó: Urmánczy Events
Amúgy amint a korlátozásokból is feloldottak néhányat, egyre több ember tekint pozitívan a 2021-es esküvői szezonra. A váradi szakember szerint viszont egy dolgot muszáj letisztáznunk az elején:
nincs már több tartalék, nem lehet húzni tovább az időt, a párok türelme is elfogy, és borul a teljes kártyavár. „Viszont ha egy pillanatra eljátsszunk a pozitív szcenárió gondolatával, akkor talán mégis csak van egy kis remény, hogy idén végre önfeledten szórakozó embereket lássunk esküvőkön” – mondta az esküvőszervező. Rögtön hozzá is fűzte azonban, hogy csábító ugyan az ajánlat, hogy beoltott személyek korlátlan számban vehetnek részt a lagzikon, ám szerinte „ez az idei évben a lehetetlen teljesítés határát súrolja”.
A rendezvénytermek is biztatják a fiatalokat, hiszen mindenki azt szeretné, hogy ne kelljen újabb és újabb dátumokat keresni. Így idén a házasodni vágyó párok egy része biztos megtartja az esküvőjét, mert a türelme sajnos mindenkinek fogytán van, és bizonytalan helyzetre senki nem szeretne építeni” – mutatott rá Rádi Melinda. Tapasztalatai szerint amúgy összességében elmondható, hogy a párok is és a rendezvényszervező szolgáltatók is mind arra hajlanak, hogy idén végre meg lehet tartani ezeket a rendezvényeket. „És bár a gyakorlati kivitelezés nagyon sok akadályt fog még elénk gördíteni, mindenki bizakodik a legjobb eset elkövetkeztében” – fogalmazta meg bizakodóan az esküvőszervezésben érdekelt szakember.
Sokan viszont még mindig inkább a kivárást választják, és a jelenlegi bizonytalan helyzetben inkább 2022-re halasztják a nagy napot – osztotta meg velünk tapasztalatait Szabó Tekla, a maroshévízi székhelyű Urmánczy Events tulajdonosa. „A tavalyi év korlátozásait vizsgálva épp ezekre a lazításokra lehetett számítani, nem túl jelentős az eltérés. Nagyobb bizonytalanságot hoz viszont, hogy a tervezett lazításokat a helyszín fertőzöttségi rátájához tervezik igazítani. Aki ezekkel a várható feltételekkel is bevállalja az esküvőt, az már többnyire elkezdte a szervezést. De inkább az a jellemző, hogy a párok még mindig kivárnak, és 2022-re teszik át a nagy esemény dátumát” – válaszolta a dolgok jelenlegi állását firtató kérdésünkre az esküvőszervezésben érdekelt vállalkozó. Rámutatott:
„A legtöbb házasulandó beltéri helyszínt foglalt még 2020 nyarára, így nekik ezek a lazítások nem számítanak, kivéve ha megelégszenek augusztusban 100 meghívottal. Ebbe a számba a vendégekkel találkozó személyzetet is bele kell számolni, tehát inkább 90 fős beltéri lakodalom lenne. Sokan már harmadszorra szervezik át az esküvőjüket, kevesen számoltak azzal, hogy az idén nyáron sem lesz vége a pandémiának. Jellemzően elmarad a lagzi, szinte lehetetlen a 2020-ra megálmodott csapat, a kedvenc fotós, videós, DJ vagy zenekar, gazda összeverbuválása. Sokuknál már a gyerek keresztelője esedékes.
A mi cégünknek is van még szabad időpontja a nyárra, pedig a kültéri rendezvények szervezése, a sátorbérlés a fő tevékenységi körünk” – ecsetelte Szabó Tekla.
Fotó: Pixabay
A kizárólag beoltottakból álló násznéppel zajló lagzi ugyanakkor meglátása szerint „nem túl életszerű, nehéz megszervezni”. „Klienseim körében ez nem jelent megoldást, a leendő vendégek 80 százaléka nincs beoltva. A Székelyföldön köztudottan alacsony az oltakozási kedv. Egy esküvőért biztos nem fogják meggondolni magukat. Ugyanakkor télen, tavasszal még valós problémának látszott, hogy hiába akar valaki oltást, főleg ha fiatal, nem tud hozzájutni. Ez a kérdés szerencsére megoldódott. Aki ilyen esküvőt szervez, számítson arra, hogy kevesebb vendége lesz, mint amennyire számított” – hívta fel a figyelmet a szakember. Hangsúlyozta egyúttal, hogy
„Ha túl sok esküvő lesz egy dátumra szervezve, az emberek fizikailag nem fognak tudni részt venni. Sokuknak nem lesz elég pénze sem az ajándékra. A szolgáltatók szemszögéből nézve pedig kevés lesz az a cég, amely kibír két év kényszerszünetet, és ilyen hosszú ideig meg tudja tartani az alkalmazottakat. A cégeknek a fizetések nagyon sokba kerülnek. Ha felpörög a piac, nem lesz elég ember aki dolgozzon, és ez a jelentős színvonalcsökkenéshez vezethet. További problémákat okoznak a lazítások azon cégek körében, amelyek eddig segélyt kaptak a kényszerszabadságra küldött alkalmazottak fizetésére. Június elsejétől elméletileg szervezhetnek magánrendezvényeket, így az állam nem folyósít számukra több segélyt, pedig ezek a lazítások nem elegendők a vállalkozás gazdaságos működéséhez” – sorolta a felmerülő gondokat Szabó Tekla.
Románia volt 2024 második negyedévében az Európai Unió legnagyobb gáztermelője – derül ki az Európai Unió legfrissebb gázpiaci jelentéséből.
Jövő héten újabb egyeztetésekre kerül sor a Romániában feldolgozott hazai élelmiszertermékek árrésének korlátozásáról – jelentette be csütörtökön a mezőgazdasági miniszter.
A Kolozs megyeiek veszik fel a legnagyobb törlesztőrészletű és a legmagasabb összegű jelzáloghiteleket, de ők is fizetnek a legtöbbet az országban az ingatlanokért, míg a Konstanca megyeiek igénylik a legkisebb összegű jelzáloghiteleket.
Az Európai Bizottság csütörtökön kétmilliárd lej (400 millió euró) értékű román állami támogatási programot hagyott jóvá a 2023 szeptembere és 2024 augusztusa közötti súlyos aszály által érintett romániai gazdák kártalanítására.
A Romániából induló járatokra a legolcsóbban vasárnap, ezt követően pedig szombaton lehet repülőjegyet foglalni, a legolcsóbb lehetőségek pedig 30, sőt 45 nappal az indulás előtt elérhetőek – erre a következtetésre jutottak a Vola.ro szakemberei.
A kormány jóváhagyja a sör jövedéki adójának fokozatos emelésére vonatkozó ütemtervet – közölte szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Egy két felnőttből és két gyermekből álló család tisztességes megélhetéséhez szükséges minimális fogyasztói kosár havi értéke a 2023. szeptemberi 9978 lejről 4,7 százalékkal 10 450 lejre nőtt idén szeptemberre.
A kormány 2026. január elsejéig elhalasztja az ingatlanadók piackutatásokon alapuló kiszámítási módjának alkalmazását – jelentette be szerdán Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
1 hozzászólás