Fotó: MTI
Több mint 40 magyar és romániai cég részvételével tartottak üzleti fórumot Bukarestben a gazdasági vegyesbizottság ülésével egy időben, a magyar–román kapcsolatok erősítése érdekében.
2016. február 12., 14:552016. február 12., 14:55
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. tájékoztatása szerint élelmiszeripari, gépipari, környezetvédelmi és építőipari exportlehetőségek feltárására helyezték a hangsúlyt.
A zrt. közleményében hangsúlyozza: Románia Magyarország harmadik legnagyobb felvevőpiaca, nyolcadik legfontosabb kereskedelmi partnere, Romániában csaknem 12 ezer magyar érdekeltségű vállalkozást tartanak nyilván.
„A Romániába irányuló magyar exportban kiemelt ágazat az élelmiszeripar, a gépipar és a környezetvédelem, emellett sikeres együttműködések kialakítására van lehetőség az infrastruktúra-fejlesztés, illetve az innovatív technológiák és az agrárinformatika területén\" – tájékoztatta az MTI-t a kereskedőház. Ducsai-Oláh Zsanett, a zrt. vezérigazgatója a közleményben kiemelte: Románia hagyományosan jelentős kereskedelmi partnere Magyarországnak, a magyar export egyik legfontosabb piaca.
A kereskedőház közlése szerint a román–magyar gazdasági vegyes bizottsági üléshez kapcsolódón rendezett üzleti fórumon részt vevő cégek különböző iparágakat képviseltek, köztük az építőipart, a gépipart, az infokommunikációt, a környezetvédelmet, illetve a megújuló energiát.
A zrt. a közép-európai gazdasági régió kialakítását célzó, kereskedelemélénkítő programja keretében 22 irodát nyit a hét szomszédos ország magyarlakta területein és Lengyelországban. A Kárpát-medencei hálózat keretében a legtöbb, összesen hét képviselet Szlovákia mellett Romániában nyílik, amelyek közül már öt megkezdte működését Aradon, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!