2012. július 10., 07:062012. július 10., 07:06
Az utolsóként június elején megnyitott székelyföldi irodák jelenleg a kapcsolatrendszerüket építik, adatbázist gyűjtenek.
Ferenczy Ágnes, a sepsiszentgyörgyi iroda vezetője lapunknak elmondta, a múlt héten Budapesten vettek részt továbbképzésen, ez alkalommal a térségben dolgozó külgazdasági szakdiplomatákkal, illetve azokkal a magyarországi szervezetekkel ismerkedtek meg, amelyekkel munkájuk során kapcsolatot kell tartaniuk. „A Kárpát-medence, ezen belül Erdély olyan potenciális piac a magyarországi kis- és közepes vállalkozóknak, amely még kiaknázásra vár, az irodahálózatnak ebben kell segítséget nyújtania. Nagyon fontos, hogy hálózatként, láncként működünk együtt, bármilyen felkérést, megkeresést kapunk, azonnal bejut a rendszerbe, és az irodák közösen keresik a megoldásokat” – ecsetelte az előnyöket Ferenczy Ágnes. Mint kérdésünkre kifejtette, eddig irodájuk közvetítésével csomagolóanyaggal és biztonsági rendszerekkel foglalkozó cégek keresték a lehetőséget, hogy bejussanak az erdélyi piacra.
Gáll Zoltán, a székelyudvarhelyi iroda vezetője eközben arról számolt be a Krónikának, hogy eddigi tevékenységük során egyebek mellett címlistát állítottak össze, hogy a hozzájuk forduló vállalkozóknak tudjanak például könyvelőket, jogászokat ajánlani, a helyi szolgáltatók, szakemberek közül pedig azokat választották ki, és azokat ajánlják, akik megfelelő árakkal dolgoznak. „Folyamatosan építjük a kapcsolatot a helyi szervezetekkel, a pénzintézetekkel, a gazdasági élet minden szereplőjével. Az irodát a magyar kormány működteti, de nemcsak a magyarországi vállalkozóknak, hanem a helyieknek is segítséget nyújt, mindenkinek, aki a Kárpát-medencében üzleti kapcsolatokat keres” – szögezte le Gáll Zoltán. Hozzátette: a székelyudvarhelyi iroda összeállított egy rendezvénynaptárt is, a vásárok, kiállítások helyszínét és időpontját tartalmazó információcsomagot eljuttatják a hozzávetőleg 400-as címlistájukra – ami egyébként szintén folyamatosan bővül.
A május végén megnyitott nagyváradi irodába eközben már folyamatosan érkeznek a megkeresések. Király Csaba irodavezető a Krónika érdeklődésére elmondta, a kérdések a gazdasági szféra legkülönbözőbb területeiről jönnek. „Jelentős érdeklődés mutatkozik a partiumi régió vállalkozásai részéről: van, aki csak egy anyaországi partnert szeretne keresni, mások sokkal összetettebb megkereséssel fordulnak hozzánk, például mezőgazdasági szövetkezetet szeretnének alapítani, és ehhez keresünk nekik szakmai segítséget” – mesélte Király Csaba. Hozzáfűzte: nemcsak Erdélyből keres néhány vállalkozás magyarországi együttműködést, hanem magyarországi vállalatok erdélyi partnerkeresési, cégalapítási igényeik is szinte mindennaposak. Megtudtuk ugyanakkor, hogy az irodahálózat céljai közt szerepel egy olyan operatív információs rendszer kiépítése, amelyre minden, a Kárpát régió területén működő magyar érdekeltségű vállalkozás feliratkozhat, s ezáltal elérhető közelségbe kerül számukra minden olyan aktuális információ, amelyre szüksége lehet a vállalkozás, tevékenység fejlesztéséhez. Ennek az adatbázisnak a feltöltése már elkezdődött, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat bármely irodájában várják a felkerülni szándékozó cégek képviselőit, illetve a hálózat honlapján, a www.crbnetwork.eu címen on-line is kitölthető a regisztrációs ív.
Hasonlóképpen beindult az élet Kolozsváron is. „Az egyik romániai cég magyarországi partnert keresett pályázati úton elnyert beruházásához, míg a magyarországi vállalkozók többnyire a romániai vállalkozásalapítás feltételei iránt érdeklődnek, s részt vettünk Budapesten a romániai befektetési lehetőségeket tárgyaló konferencián is”– számolt be dióhéjban kérdésünkre Vass Attila, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kincses városi irodavezetője. Hozzáfűzte: arra számítanak, hogy a jövőben ugrásszerűen megnő a partnert keresők száma. Mint hangsúlyozta: az irodahálózat folyamatos bővülésének köszönhetően egyre több információ áll rendelkezésükre, így értelemszerűen ezzel egyenesen arányosan nő azoknak az üzletpartner-keresési lehetőségeknek is a száma, amelyeket ajánlani tudnak a hálózat szolgáltatásait igénybe vevő vállalkozóknak.
Amint arról beszámoltunk, a kárpát-medencei hálózat összesen tíz irodából áll majd. Szlovákiában Dunaszerdahelyen és Kassán, Szerbiában Szabadkán és Újvidéken, Ukrajnában Ungváron, Horvátországban pedig Eszéken várják az érdeklődőket. A Kárpát régió üzletfejlesztési irodahálózat célkitűzése, hogy segítse a kelet-közép-európai országok nyitását egymás gazdaságai irányába, és hozzájáruljon ahhoz, hegy ez a térség egy európai szinten elismert, összefonódó és erős gazdasági régióvá fejlődjön. Az irodák feladata többek között az üzleti és jogi tájékoztatás, kereskedelemfejlesztési programok és rendezvények szervezése, gazdasági szervezetek adatbázisainak kialakítása, valamint munkaerő-piaci elemzések elkészítése. Az elsőként létrejött kolozsvári iroda megnyitóján Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke elmondta: az erdélyi irodahálózat az Erdély gazdasági fellendülésének programjául szolgáló Mikó Imre-terv kovászaként fog működni.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.