Mintegy 100 lejjel nagyobb munkanélküliségi segélyt kaphatnak azok a személyek, akik legalább egy éven át adóztak – a hat független és egy UNPR-es honatya által javasolt intézkedés hatása a költségvetésre évi 120 millió lej lenne.
2016. január 04., 19:522016. január 04., 19:52
2016. január 04., 21:102016. január 04., 21:10
A szenátus előtt lévő törvénytervezet értelmében 375 lejről 450 lejre nőne azoknak a segélye, akik legalább egy éven át fizettek hozzájárulást.
Változást hozhatna az is, hogy a javaslat szerint 3 százalékról 3,6 százalékra nőne a havi járandóság kiszámításakor alkalmazott százalékarány azok esetében, akik legalább 3 évig fizettek hozzájárulást, 5 százalék helyett 6 százalékkal számolnának a legalább 5 évig adózok esetében, 7 százalékról 8,6 százalékra, illetve 10 százalékról 12 százalékra nőne a százalékarány azoknál, akik legalább 10 évet, illetve legalább 20 évet fizettek hozzájárulást. Azok a személyek, akik nem dolgoztak azután, hogy kikerültek az oktatási intézmények padjaiból, havi 250 lej helyett 300 lejt kapnának, ha a parlament elfogadná a hét honatya kezdeményezését.
„Ami az intézkedések gyakorlatba ültetéséhez szükséges anyagi erőfeszítést illeti, a becslések szerint a munkanélküliségi segélyben részesülő mintegy 100 000 állástalan esetében, akiknek a juttatása havi szinten mintegy 100 lejjel nőne, évi mintegy 120 millió lej lenne, amit ki lehetne gazdálkodni a költségvetési bevételek jobb kezelésével és behajtásával” – derül ki a törvénytervezet indoklásából.
A kezdeményezők szerint az intézkedés elfogadásával megteremtenék a feltételeit a Szociális Referenciaindex (ISR) időszakos indexálásának – ezzel a mutatóval számolják ki a szociális jövedelmeket, vagyis a garantált minimális jövedelmet, a családfenntartási támogatást, a fűtéspótlékot, a gyermekek után járó összegeket, valamint a munkanélküliségi segélyt.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!