Ellentmondó nyilatkozatok láttak napvilágot azt követően, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége találkozott a képviselőház és a szenátus pénzügyi bizottságának képviselőivel: miközben a nemzeti liberális párti (PNL) Gheorghe Ialomiţianu arról beszélt, hogy a washingtoni székhelyű pénzintézet küldöttsége azzal az üzenettel érkezett, hogy „nem lehetséges” egy újabb hitelmegállapodás Romániával, addig a szociáldemokrata párti Viorel Ştefan cáfolta ezt a határozott megállapítást, ám elismerte, hogy három „akadály” van.
2015. október 21., 16:492015. október 21., 16:49
Az IMF küldöttsége a kormánnyal folytatott megbeszélések tanulságait ismertette a honatyákkal mostani bukaresti látogatása végén. Ialomiţianu a találkozó kapcsán úgy nyilatkozott, hogy az IMF egy sor aggodalmát fogalmazta meg a 2016–2017-es pénzügyi és költségvetési helyzettel kapcsolatban, mivel úgy látja, hogy fennáll a deficitcél túllépésének kockázata.
„Nem lehet gyakorlatba ültetni a Ponta-kormány által bejelentett valamennyi intézkedést az Európai Unióval és az IMF-fel szemben tett vállalások mellett. Vagyis a román költségvetés hiánya meghaladná a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, amit pedig tilt a maastrichti egyezmény. (…) A bérezési törvény kapcsán a kormány nem mondta meg világosan, mennyivel akarja emelni a fizetéseket 2016-ban és 2017-ben” – fejtette ki az ellenzék képviselő.
Hozzátette: a Ponta-kabinet által meghozott vagy bejelentett intézkedéseket nem tudja finanszírozni a költségvetés, az IMF szerint éppen ezért 2016-ban a deficit 3 százalék körül alakul, sőt akár meg is haladhatja ezt az értéket, 2017-ben pedig már 4 százalék felett lesz a hiány. A kormány intézkedései nyomán felmerülő gondok vezetnek Ialomiţianu szerint oda, hogy lehetetlenné válik egy újabb IMF-megállapodás megkötése.
„Az IMF azt mondta, hogy nem lehetséges egy újabb megállapodás, mivel túl nagyok a nézetkülönbségek a kormány és a valutaalap között, ugyanis a legutóbbi megállapodás nem zárult sikerrel, mert a kormány nem tartotta magát a megállapodásban rögzített vállalásokhoz, és nem ültette gyakorlatba a vállalatok strukturális reformját” – sorolta az érveket a liberális párti politikus.
Viorel Ştefan, a képviselőház pénzügyi bizottságának kormánypárti elnöke másként értelmezte az elhangzottakat. Mint fogalmazott, az IMF azzal az üzenettel érkezett, hogy a makrogazdasági stabilitás szempontjából Románia „jó és fenntartható helyzetben van”. Elismerte azonban, hogy vannak gondok és akadályok egy új megállapodás útjában. Mint sorolta, a valutaalap küldöttsége felhozta a 2011/109-es számú, az állami vállalatok menedzsmentjéről szóló sürgősségi kormányrendelet, és kérte a jogszabály által lehetővé tett valamennyi kivételes helyzet eltörlését, hogy valamennyi állami tőkéjű vállalat egyazon szabályok mentén működhessen.
Viorel Ştefan szerint jelen pillanatban számos vállalat van kivételezett helyzetben, ezt pedig bírálta az IMF. A képviselő szerint ezeket a gondokat orvosolni tudja a parlament, a döntéshozók éppen a 2011/109-es rendelet módosítását tárgyalják. Második problémaként ő is a költségvetési deficit körüli nézeteltéréseket említette, ám szerinte a hiány mértéke nem fogja meghaladni a 3 százalékot. Szerinte egy újabb megállapodás a deficitről szóló egyeztetéseken múlik: a kormánynak meg kell győznie az IMF-et, hogy szükség van a hiány növelésére. „Akkor talán elhárul ez az akadály (egy újabb megállapodás útjából – szerk. megj.)” – jegyezte meg Viorel Ştefan.
Elmondása szerint a harmadik gond a valutaalap képviselőinek a szemében az, hogy 2016 választási év. Szerinte egyébként nincs okuk aggodalomra, mivel „ez a kormány az elmúlt években bebizonyította, hogy választási évben is tudja tartani a makrogazdasági egyensúlyt”.
ING: a BNR töltheti be az IMF szerepét
A Román Nemzeti Bank (BNR) megpróbálja majd betölteni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepét a kormánnyal fennálló kapcsolatban, azonban a központi pénzintézet mozgástere korlátozott olyan körülmények között, hogy a kormány nagy szabadságot élvez az adóügyi kérdésekben – derül ki az ING Románia által az elemzőknek és befektetőknek kiküldött feljegyzésből.
„Miután a kormány a 2016-os választások előtt a fiskális enyhítés útját járja, egy hitelmegállapodás hiánya negatívan fog kihatni a helyi aktívákra” – fogalmaztak a pénzintézet közgazdászai, akik szerint éppen ezért próbál majd közbelépni a jegybank.
Az ING egy héttel ezelőtti gyorsjelentése arról szólt, hogy Románia nem tud majd újabb hitelmegállapodást kötni a Nemzetközi Valutaalappal a jövő évi választások előtt, ahogyan azt a hatóságok szeretnék, mivel a washingtoni székhelyű pénzintézet felülvizsgálati eredményei gyengék, illetve jövőre nő a költségvetés deficitje.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!