Fotó: Clujtourism.ro
Csupán néhány hetet „nyugodott békében” a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározóhoz évtizedek óta tervezett óriásberuházás: most Sebastian Burduja új energiaügyi miniszteren van a sor, hogy a szivattyús-tározós vízerőmű megvalósításáról beszéljen.
2023. augusztus 01., 22:202023. augusztus 01., 22:20
Amint arról beszámoltunk, július elején úgy tűnt, ismét, talán végleg lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
Aztán nemrég kiderült: a Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése még május 30-án elfogadta a társaság önkéntes felszámolását. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében. A döntés arra engedett következtetni, hogy a hatóságok véget kívánnak vetni a projektnek, mely bár csak a fiókokban létezett, így is többmillió eurót „nyelt el” az évek, évtizedek folyamán.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Ennek ellenére néhány hét elég volt, hogy ismét teljesen ellentétes irányt vegyen a nagy vízerőmű – továbbra is csak szavak szintjén alakítgatott – sorsa.
– közölte a napokban Facebook-oldalán a június 15-én kinevezett, azt megelőzően kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszterként tevékenykedő energetikai tárcavezető.
Sebastian Burduja bejegyzésében elmagyarázta: két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. „Természetes akkumulátor” – írta a miniszter. Aki szerint itt az idő, hiszen pontosan ilyen projektre van szüksége Romániának: zöldenergia, stratégiai befektetés, rendszerkiegyenlítés.
Burduja a cél elérése érdekében már többtucat szakemberrel egyeztetett kinevezése óta, a tárgyalások eredményeképpen pedig a „tettek mezejére” lépett: hivatalos formában kiközölték a felhívást, mely révén egyeztetni kívánnak a piaci szereplőkkel a legjobb megvalósítási lehetőségekről, augusztus 8-ig várják az előzetes ötleteket. Elmondása szerint a vízerőmű legtöbb 1000 MW teljesítményű lehetne (négy különálló egységgel, egyenként 250 megawattóra teljesítményű turbinával, ahogyan a korábbi tervekben is szerepelt), és ő is egymilliárd eurós összköltséget saccolt. Hétfőn pedig már arról beszélt: reményeik szerint egy éven belül meglesz a vízerőmű konkrét terve.
– fogalmazott az energiaügyi miniszter. A kritikusok szerint éppen ezzel van a legnagyobb baj: az elmúlt évtizedekben többmillió eurót költöttek megvalósíthatósági tanulmányokra, hogy utóbbiak csak a fiókokban porosodjanak, miközben egyesek komoly összegekkel gazdagodtak. A Burduja által említett többtucat szakember között minden bizonnyal nem kapott helyet elődje, Virgil Popescu sem, aki 2020-ban, energiaügyi miniszterként a projekt elvetése mellett érvelt.
„Egy 1000 MW-os szivattyús-tározós mamut vízerőmű megépítése gazdaságilag nem éri meg. Ha regionális szerepet kapna, Magyarország és Szerbia is használná, akkor igen. De ha Magyarország atomerőművet építenek, nekik nincs szükségük erre. Így gazdaságilag nincs megalapozva a tarnicai erőmű megépítése” – nyilatkozta akkor Virgil Popescu.
Ettől függetlenül a vízerőmű – melynek megvalósításáért 2015-ben már versenytárgyalást is kiírtak, de a kínai jelentkezők minden bizonnyal „nem tetszettek”, ezért nem hirdettek győztest – 2021-ben a hírek szerint négy dél-koreai nagyvállalat (köztük a Hyundai) érdeklődését is felkeltette, tavaly pedig éppen a Transelectrica állami energiavállalat képviselői kezdtek a projekt szükségessége mellett érvelni.
Mint ismeretes, a Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!