Fotó: Gecse Noémi
A háromszéki vállalkozók azt remélik, hogy a közalkalmazottak egységes bérezését célzó törvény soha nem lép életbe a jelenleg nyilvánosságra hozott formában.
2017. április 13., 12:102017. április 13., 12:10
Mint Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdai sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, a vállalkozók nevében foglal állást, amikor azt mondja, hogy a bértörvénynek ebben a formában komoly pénzügyi vonzata lehet, a megemelt állami fizetések pedig elvonhatják a pénzt a beruházásoktól, holott e tekintetben most is rosszul áll Románia.
Mint hangsúlyozta, az állam autópályák és repülőterek építésével segíthetné a magánszférát, növelve versenyképességét, hiszen jelenleg nagy költségeket és időveszteséget generál csak az, hogy az árut eljuttassák a határig. Édler emlékeztetett, az államnak két bevételi forrása van: az altalajkincsek és az adók, ám a jelentősebb tétel a vállalkozók által befizetett adó. „Az a visszás helyzet alakult ki, hogy az egységes bérezési törvénnyel tulajdonképpen az állam a vállalkozók pénzén állít konkurenciát a vállalkozóknak. Több háromszéki cégvezető jelezte, hogy mennek el az alkalmazottai, mert a a közszférában nagyobb fizetést kapnak. A magánszférában a fizetéseket a verseny dönti el, mert a termék, szolgáltatás árában benne vannak a bérköltségek is, ám az állami fizetésekbe ez nincs beépítve, nincs semmilyen kontroll\" – részletezte a kamara elnöke.
Meglátása szerint azt is meg kell vizsgálni, hogy mennyire indokolt megtartani az 1,2 millió közalkalmazottat, és mindenkinek kell-e emelni a bérét. Mint kiemelte, az egészségügyben és oktatásban szükség van a fizetések emelésére, ám az egységes bértörvény előírásaiból a rendőrök, a katonák is profitálnak, olyan közalkalmazottak, akik már most is sokkal többet keresnek, mint az átlag. A háromszéki vállalkozók álláspontját tolmácsoló Édler szerint a magánszféra ilyen fizetések mellett nem tudja eltartani az államapparátust, másrészt, ha az állam versenybe száll a vállalkozókkal, egy idő után nem lesz, aki befizesse az adókat. Éppen ezért azt mondja, hogy a közszférában is fel kellene állítani a prioritásokat, átlátható fizetésrendszert kell kidolgozni. Bár az országos kamara is benyújtotta a javaslatait, Édler sérelmezi, hogy nincs valós konzultáció, a véleményeket nem veszik figyelembe a törvénytervezet megalkotásakor, bár az időhúzás szerinte arra utal, hogy mégsem erőltetik ebben a formában.
Az állami tulajdonban lévő Román Vasúttársaság személyszállító ágazata (CFR Călători) 2024-re 1,026 milliárd lejes veszteséget becsül, ami 464 százalékkal magasabb a 2023. december 31-i szintnél.
A Versenytanács jóváhagyta azt a tranzakciót, amelynek keretében az Intesa Sanpaolo, Olaszország legnagyobb bankja átveszi a First Bank Romániát – adta hírül kedden a Profit.ro gazdasági szakportál.
Stagnált az új autók piaca Romániában az év első négy hónapjában – közölte kedden a romániai autógyártók egyesülete (ACAROM).
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.