Képünk illusztráció
Fotó: Gecse Noémi
Miközben a munkáltatóknak a gazdaság egyre több területén kell megküzdeniük a munkaerőhiánnyal, és 4,7 százalékon áll a munkanélküliségi ráta, a foglalkoztatottság még mindig nem éri el a várt szintet.
Beindult egy folyamat, amely radikálisan megváltoztathatja a bérezést – véli Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, aki szerint a vállalkozói kultúrának el kell jutnia arra a szintre, hogy a cégvezetők inkább lemondanak a nyereség feléről, és megemelik az alkalmazottaik fizetését, ám ezáltal szavatolják a vállalkozásuk jövőjét.
– osztotta meg tapasztalatait a székelyföldi elöljáró. Meglátása szerint ez a folyamat most indul be, és radikális változásokat eredményez: aki meg akar maradni a piacon, kénytelen lesz tisztességesen megfizetni az alkalmazottait.
Antal szerint ebben a kontextusban egyetlen nagyobb beruházó megjelenése is átalakítja az erőviszonyokat, hiszen elcsábítja a többiektől a munkavállalókat. Sepsiszentgyörgyön ma már nem az a probléma, hogy nincs munkahely, hanem egyre égetőbb kérdés, hogy nincs munkaerő, ez a vállalkozói szférában és az intézményeknél is tapasztalható.
A vállalkozói szférában még rosszabb a helyzet, építkezési cégek keresnek ötven-hetven-száz munkást, és nem találnak, mondta a városvezető.
Szerinte Sepsiszentgyörgy még mindig tud vonzó ajánlatokkal előrukkolni a többgyerekes családoknak, annak ellenére, hogy egy nagyváros sok tekintetben olcsóbb. Egy kilométer csatornahálózat kiépítése ugyanannyiba kerül egy kisebb és egy nagyvárosban, miközben lehet, hogy a kisvárosban abban az utcában negyven ház van, tehát negyven család csatlakozik a rendszerre, és fizet a használatáért, míg egy nagyvárosban húsz tízemeletes panelházban 1200 család fizet.
A globalizált világban mindig elsőrendű szempontok között van a szolgáltatások, beruházások kialakításában, hogy mekkora tömeg él egy agglomerációban, ezért tud egy 300 ezres város jobb ajánlatokat megfogalmazni, mint egy 50 ezres, ez mindenhol így van, például Cegléd és Kecskemét összehasonlításában is” – részletezte Antal Árpád.
Szerinte ugyanakkor azt, hogy egy két-három gyerekes család hol él, jobban meghatározza a nagyszülők közelsége, a különböző szolgáltatások minősége, mint ezer lej különbség a fizetésben. „Bukarest kivételével egyetlen romániai nagyvárosban sincs ezer lejjel nagyobb átlagbér, mint Sepsiszentgyörgyön” – szögezte le a polgármester.
Már-már abszurd helyzetet eredményez ugyanakkor, hogy miközben az ország legtöbb vidékén erőteljes munkaerőhiánnyal kell megküzdeniük a cégeknek, állami intézményeknek, addig
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorok szerint 2018 első negyedévében 8,9 millió aktív személyt tartottak nyilván Romániában – közülük 8,5 millió foglalkoztatottat és 414 munkanélkülit. A foglalkoztatottak közül 6,4 milliót tett ki az alkalmazottak száma, további 2 millióan saját cégnél dolgoznak, szabadúszók, mezőgazdasági vagy más jellegű szövetkezetekben dolgoznak.
A 20–64 éves lakosság körében 68 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta – a férfiak körében magasabb, 71 százalékos volt a foglalkoztatottság aránya, míg a nőknél 54,9 százalékos. Eközben városon 64,9 százalékon, vidéken 60,7 százalékon állt a mutató. Tágabb körben, vagyis a 15–64 évesek körében 63,1 százalékos volt a foglalkoztatottsági ráta, ami csökkenést jelent az előző negyedévhez képest. A 15–24 éves fiatalok körében viszont alig 23,4 százalékon állt a mutató, miközben körükben történelmi csúcsra hágott a munkanélküliségi ráta, elérve a 16,8 százalékot.
A férfiak körében magasabb, 5,3 százalékos volt az állástalanok aránya, míg a nőknél 3,8 százalékon állt a mutató. Vidéken magasabb, 5,3 százalék a munkanélküliségek aránya, míg városon 4,1 százalékos – derül ki a friss statisztikai adatokból.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!