Életforma a gazdálkodás Pécskán: húsz hektár földdel alapozta meg jelenleg ezer hektáros gabonafarmját a Dancu házaspár

Életforma a gazdálkodás Pécskán: húsz hektár földdel alapozta meg jelenleg ezer hektáros gabonafarmját a Dancu házaspár

A Marosvásárhelyről frissen érkezett műtrágyaszállítmány a jövő évi termést alapozza meg

Fotó: Makkay József

A román–magyar határ közelében fekvő Pécska messze földön híres termőföldje napjainkban több tucat jól működő családi agrárvállalkozást tart el. Az egykori termelőszövetkezetek romjain felépülő modern farmok nyugat-európai színvonalon termelnek. A Dancu házaspár ezerhektáros gazdaságában jártunk.

Makkay József

2020. november 01., 15:272020. november 01., 15:27

2020. november 01., 17:492020. november 01., 17:49

Az Arad megyei Pécska mintegy 15 ezer hektárnyi, csernozjom típusú talajban igen gazdag szántóföldje az ország legértékesebb termőterületei közé tartozik. A Ceaușescu-rendszerben mezőgazdasági termelőszövetkezetei sorra kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket, vezetői – közöttük Kőműves Antal és Csíki Edgár – a szocialista munka hősei voltak. Erdélyben itt születtek a legmagasabb hektárátlagok gabonafélékből és más szántóföldi haszonnövényekből, másrészt a termelőszövetkezetek melléküzemágai sok családnak nyújtottak tisztes megélhetést.

Az 1989-es rendszerváltás utáni földtörvény alkalmazása során Pécskán nem nadrágszíjparcellák alakultak: a földjeiket visszaszerző tulajdonosok a szántóterületeket az újonnan megalakuló társulásokra bízták.

Az új közösségi vállalkozások egymás között osztották el a volt termelőszövetkezetek ingatlanjait és gépparkját. Nem került sor a volt szövetkezeti tagok kárpótlására, viszont az értékes szántóterületet tagosítva, nagy parcellákban lehetett tovább művelni.

A kilencvenes években azonban bebizonyosodott, hogy ez a gazdálkodói modell sem válik sikertörténetté. A gazdák a föld megdolgozásának költségeit levonták a terméshozamból, a többit hazavitték, miközben beruházásra soha nem maradt pénz. Ennek az életképtelen és felbomló rendszernek a romjain alakultak ki az elmúlt 20-25 évben azok a több száz hektáros, magántulajdonban levő agrárvállalkozások, amelyek meghatározzák a 11 ezres lélekszámú, 27 százalékban magyarok által lakott városka mezőgazdaságát.

Pályázatok nélkül esélytelen

A több tucat, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó pécskai farm néhány száz hektáron termel. A magyar családok közül a Dancu házaspár ezerhektáros gazdasága a legnagyobb, amelyből

a 250 hektár saját tulajdonú föld mellett 750 hektár területet bérelnek pécskai, sajtényi és szemlaki földtulajdonosoktól.

Az őszi betakarítások hajrájában a cég könyvelését végző Dancu Angéla az egykori pécskai állami mezőgazdasági vállalatnál dolgozott közgazdászként. Ott ismerte meg Bihar megyéből származó férjét, Dancu Jánost, akit a kolozsvári agrártudományi egyetem általános mezőgazdasági mérnöki szakának elvégzése után helyeztek ki Pécskára. „Vállalkozásunk története a rendszerváltás után kezdődött, amikor az állami vállalatban megszűnt az állásunk.

Idézet
A szüleim által visszakapott 20 hektár területen kezdtünk el gazdálkodni, és az elmúlt harminc év kitartó munkájának köszönhetően jutottunk el a mai ezerhektáros összterülethez”

– foglalja össze dióhéjban családi vállalkozásuk történetét. Amelyben immár részt vállal a mezőgazdasági mérnöki szakot végzett, 25 éves Zsolt fiuk is, aki továbbvinné a céget.

A modern gépparkot a farm székhelyén vesszük szemügyre a lakásuktól mintegy három kilométerre fekvő telephelyen, ahol nemcsak a legkorszerűbb nyugat-európai gyártmányú erőgépek és különböző mezőgazdasági felszerelések sorakoznak az udvaron, hanem gabonasilók is épültek.

A legtöbb berendezés az ötvenszázalékos önrész mellett elnyert európai uniós pályázatokból származik.

Angéla asszony szerint pályázatok nélkül esélytelen lett volna nagy kapacitású, modern gépparkot vásárolni, amely a gyors és pontos szezonmunkák elvégezéséhez nélkülözhetetlen.

Galéria

Mezőgéppark a Dancu család farmján. A legtöbb felszerelést pályázatok segítségével vásárolták

Fotó: Makkay József

Mindig van húzónövény

A jövedelmezőségről beszélgetve kiderül, mennyire bonyolult ekkora nagyságú területen is úgy termelni, hogy a vállalkozó elképzelései megvalósuljanak. Az utóbbi két év nem kedvezett a szalmás gabonák termesz­tésének, mert a kitartó szárazság miatt csupán 4000-4500 kilogrammos átlagtermés lett kenyérgabonából. Ez Erdély más részein szép hozam, jó években azonban Pécskán megterem 7-8 tonna is hektáronként. Vendéglátóm szerint a több lábon állás nemcsak a vetésforgó miatt fontos, hanem az évről évre változó árak is ezt indokolják.

A magasabb áron értékesített húzónövény megmentheti az egész évi jövedelmezőséget,

amikor a legfontosabb gabonafélék hozama az elvárt szint alatt alakul.

Ilyen sikeres haszonnövény volt éveken át a cukorrépa, amíg meg nem szűnt a nagyváradi cukorgyár, amellyel hosszú időn át szerződéses viszonyban álltak. Egy évig még megpróbálkoztak a marosludasi cukorgyárral is, de a jó felvásárlási ár és a pluszban kapott állami támogatás sem tette kifizetődővé a több mint háromszáz kilométeres távolságra történő szállítást. Így megmaradtak a szokásos haszonnövényeknél: búza, sörárpa, kukorica, repce és napraforgó. Jó átlaghozam mellett mindenik jól jövedelmez. Az országhatár közelsége miatt előfordul, hogy Magyarországra értékesítik terményeiket.

Idézet
Helyi malmok arra esküsznek, hogy csak magyarországi kenyérgabonából dolgoznak, miközben tőlünk a magyarországi kereskedők szívesen megveszik a búzát és a napraforgót is. Nem lehet tudni, hogy az uniós körforgásban melyik termény hova kerül, és hol dolgozzák fel”

– magyarázza Dancu Angéla.

Az üzletasszony azt is elmondja, a jövedelmezőség sokban függ attól, mikor értékesítik a gabonát. Az első években, amikor nem volt pénzük beruházásokra, már aratás előtt eladták a búzát és az árpát, hogy minél hamarabb pénzhez jussanak. Amióta pályázati pénzekből gabonasilókat építettek, jóval eredményesebben gazdálkodnak, mert ki tudják várni a legoptimálisabb értékesítési időszakot. Ami lehet késő ősszel, télen vagy a következő év tavaszán.

Parcellák húsz kilométeres körzetben

Az öt-hat főállású mezőgépész mellett Dancu Zsolt is egyre többet ül legmodernebb traktoruk nyergében, amelynek GPS-beállításaihoz csak ő ért. Az új generációs mezőgépek kezelése bonyolult feladat, a mezőgépészek azonban mindenbe beletanulnak. A mintegy 20 × 20 kilométeres területen fekvő parcellák megközelítése sem könnyű feladat, hiszen van, amikor órákba telik egyik határrészből átmenni a másikba. Vendéglátóm szerint azonban

a nagy kiterjedésű farmnak van előnye is: ha jégverés éri a határt, nem megy tönkre az egész termés, csupán egy részét veszítik el.

Szerencsésnek tartják magukat, hogy az egyre szárazabb időjárás ellenére földjeiket nem érte olyan aszálykár, mint amiről a tévéhíradók számoltak be Dél-Romániában.

Eddig ők sem öntöztek, azonban pár éve egy öntözési társulás keretében több farmer európai uniós pályázatot nyert a szomszédos Szemlak határában kiépítendő irrigációs rendszerre. A kommunizmus éveiben mintegy kétezer hektáron működött itt öntözőrendszer, ami a földek restitúciójának idején ment tönkre.

Az uniós pénzekkel a még felelhető, régi vezetékeket rehabilitálják, illetve a földben levő csőhálózatot újabb szakaszokkal egészítik ki,

így várhatóan jövő nyártól a Maros vizéből lehet majd öntözni a környéken található mintegy 250 hektárnyi szántóterületüket is.

Dancu Angéla szerint a család számára a gazdálkodás életforma. „A férjem a farm nélkül el sem tudná képzelni az életét. Hat-hét éves kora óta a szülei mellett kinn van a mezőn, szülőfalujában ebbe nőtt bele, ezért lett agrárszakember. Abban reménykedünk, hogy a sok nehézség és a nagy erőpróbák árán összehozott családi vállalkozást fiunk fogja majd továbbvinni” – fogalmazza meg Dancuék reményeit a pécskai családi gazdaság pénzügyi dolgait felügyelő üzletasszony.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. június 23., vasárnap

Tovább nőtt a román államadósság, a 845,098 milliárd lejes összeg nagy részét kötvények alkották

Idén márciusban 845,098 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 841,292 milliárd lejről – közölte vasárnap a pénzügyminisztérium.

Tovább nőtt a román államadósság, a 845,098 milliárd lejes összeg nagy részét kötvények alkották
2024. június 21., péntek

Több tíz millió eurós erdélyi beruházás megkezdésével ünnepel az autóipari óriás

Csaknem félszáz millió eurós befektetéssel épít újabb termelőegységet Erdélyben a világ egyik legnagyobb autóipari konszernje. Az első kapavágást szülinapi ünnepséggel is összekötötték a Continental képviselői.

Több tíz millió eurós erdélyi beruházás megkezdésével ünnepel az autóipari óriás
2024. június 21., péntek

Több mint félmilliárd lejjel jut több a gazdáknak kedvezményes hitelt nyújtó programra

A bukaresti kormány pénteki ülésén 646 millió lejjel kiegészítette a Gazdahitel program költségvetését.

Több mint félmilliárd lejjel jut több a gazdáknak kedvezményes hitelt nyújtó programra
2024. június 21., péntek

Újra drágulásnak indultak az üzemanyagok, egy erdélyi kútnál tankolhatunk a legolcsóbban

Miután két hónap alatt több mint egy tucat alkalommal csökkentette a töltőállomásain kínált üzemanyagok árát, a piacvezető Petrom újra áremelésbe kezdett, a héten három alkalommal is drágított.

Újra drágulásnak indultak az üzemanyagok, egy erdélyi kútnál tankolhatunk a legolcsóbban
2024. június 21., péntek

Jöhet az európai minimálbér: a kormány jóváhagyta a törvénytervezetet

A román kormány jóváhagyta az európai minimálbér romániai bevezetéséről szóló törvénytervezetet – számolt be a munkaügyi minisztérium a pénteki kormányülés után.

Jöhet az európai minimálbér: a kormány jóváhagyta a törvénytervezetet
2024. június 21., péntek

Egyelőre marad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ársapkája

Szeptember 30-ig érvényben marad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb/RCA) díjának korlátozása – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a pénteki kormányülés elején.

Egyelőre marad a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás ársapkája
2024. június 21., péntek

Napelem tömbházon: hogyan működhet és mi vet árnyékot rá?

Havonta több ezer napelemes rendszert telepítenek, a termelő-fogyasztók száma év végére elérheti a 200 ezret. Az ingyenárammal kecsegtető fejlesztés azonban egyelőre a háztulajdonosok kiváltsága, pedig csökkenthetné a társasházakban lakók számláját is.

Napelem tömbházon: hogyan működhet és mi vet árnyékot rá?
2024. június 20., csütörtök

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor

A romániai bankszektor a tavalyi évben 13,5 milliárd lej (2,7 milliárd euró) nyereséget ért el, 34,3 százalékkal többet, mint 2022-ben – derül ki a Román Nemzeti Bank (BNR) csütörtökön közzétett éves jelentéséből.

Él és virul, rekord profitot termel a romániai bankszektor
2024. június 19., szerda

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja

Román tulajdonba került a Porsche Bank Románia – adta hírül szerdán az Economedia.ro gazdasági hírportál.

Román kézbe kerül egy osztrák holding hazai bankja
2024. június 19., szerda

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben

Románia az elmúlt évek egyensúlyhiányai után is túlzott mértékű makrogazdasági egyensúlyhiánnyal küzd a folyó fizetési mérleggel kapcsolatos sebezhetősége és főként a magas és növekvő költségvetési deficit miatt – állapította meg az Európai Bizottság.

Brüsszeli ejnye-bejnye: Bukarest nem hozott hatékony hiánycsökkentő intézkedéseket az elmúlt négy évben