A Marosvásárhelyről frissen érkezett műtrágyaszállítmány a jövő évi termést alapozza meg
Fotó: Makkay József
A román–magyar határ közelében fekvő Pécska messze földön híres termőföldje napjainkban több tucat jól működő családi agrárvállalkozást tart el. Az egykori termelőszövetkezetek romjain felépülő modern farmok nyugat-európai színvonalon termelnek. A Dancu házaspár ezerhektáros gazdaságában jártunk.
2020. november 01., 15:272020. november 01., 15:27
2020. november 01., 17:492020. november 01., 17:49
Az Arad megyei Pécska mintegy 15 ezer hektárnyi, csernozjom típusú talajban igen gazdag szántóföldje az ország legértékesebb termőterületei közé tartozik. A Ceaușescu-rendszerben mezőgazdasági termelőszövetkezetei sorra kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket, vezetői – közöttük Kőműves Antal és Csíki Edgár – a szocialista munka hősei voltak. Erdélyben itt születtek a legmagasabb hektárátlagok gabonafélékből és más szántóföldi haszonnövényekből, másrészt a termelőszövetkezetek melléküzemágai sok családnak nyújtottak tisztes megélhetést.
Az új közösségi vállalkozások egymás között osztották el a volt termelőszövetkezetek ingatlanjait és gépparkját. Nem került sor a volt szövetkezeti tagok kárpótlására, viszont az értékes szántóterületet tagosítva, nagy parcellákban lehetett tovább művelni.
A kilencvenes években azonban bebizonyosodott, hogy ez a gazdálkodói modell sem válik sikertörténetté. A gazdák a föld megdolgozásának költségeit levonták a terméshozamból, a többit hazavitték, miközben beruházásra soha nem maradt pénz. Ennek az életképtelen és felbomló rendszernek a romjain alakultak ki az elmúlt 20-25 évben azok a több száz hektáros, magántulajdonban levő agrárvállalkozások, amelyek meghatározzák a 11 ezres lélekszámú, 27 százalékban magyarok által lakott városka mezőgazdaságát.
A több tucat, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó pécskai farm néhány száz hektáron termel. A magyar családok közül a Dancu házaspár ezerhektáros gazdasága a legnagyobb, amelyből
Az őszi betakarítások hajrájában a cég könyvelését végző Dancu Angéla az egykori pécskai állami mezőgazdasági vállalatnál dolgozott közgazdászként. Ott ismerte meg Bihar megyéből származó férjét, Dancu Jánost, akit a kolozsvári agrártudományi egyetem általános mezőgazdasági mérnöki szakának elvégzése után helyeztek ki Pécskára. „Vállalkozásunk története a rendszerváltás után kezdődött, amikor az állami vállalatban megszűnt az állásunk.
– foglalja össze dióhéjban családi vállalkozásuk történetét. Amelyben immár részt vállal a mezőgazdasági mérnöki szakot végzett, 25 éves Zsolt fiuk is, aki továbbvinné a céget.
A modern gépparkot a farm székhelyén vesszük szemügyre a lakásuktól mintegy három kilométerre fekvő telephelyen, ahol nemcsak a legkorszerűbb nyugat-európai gyártmányú erőgépek és különböző mezőgazdasági felszerelések sorakoznak az udvaron, hanem gabonasilók is épültek.
Angéla asszony szerint pályázatok nélkül esélytelen lett volna nagy kapacitású, modern gépparkot vásárolni, amely a gyors és pontos szezonmunkák elvégezéséhez nélkülözhetetlen.
Mezőgéppark a Dancu család farmján. A legtöbb felszerelést pályázatok segítségével vásárolták
Fotó: Makkay József
A jövedelmezőségről beszélgetve kiderül, mennyire bonyolult ekkora nagyságú területen is úgy termelni, hogy a vállalkozó elképzelései megvalósuljanak. Az utóbbi két év nem kedvezett a szalmás gabonák termesztésének, mert a kitartó szárazság miatt csupán 4000-4500 kilogrammos átlagtermés lett kenyérgabonából. Ez Erdély más részein szép hozam, jó években azonban Pécskán megterem 7-8 tonna is hektáronként. Vendéglátóm szerint a több lábon állás nemcsak a vetésforgó miatt fontos, hanem az évről évre változó árak is ezt indokolják.
amikor a legfontosabb gabonafélék hozama az elvárt szint alatt alakul.
Ilyen sikeres haszonnövény volt éveken át a cukorrépa, amíg meg nem szűnt a nagyváradi cukorgyár, amellyel hosszú időn át szerződéses viszonyban álltak. Egy évig még megpróbálkoztak a marosludasi cukorgyárral is, de a jó felvásárlási ár és a pluszban kapott állami támogatás sem tette kifizetődővé a több mint háromszáz kilométeres távolságra történő szállítást. Így megmaradtak a szokásos haszonnövényeknél: búza, sörárpa, kukorica, repce és napraforgó. Jó átlaghozam mellett mindenik jól jövedelmez. Az országhatár közelsége miatt előfordul, hogy Magyarországra értékesítik terményeiket.
– magyarázza Dancu Angéla.
Az üzletasszony azt is elmondja, a jövedelmezőség sokban függ attól, mikor értékesítik a gabonát. Az első években, amikor nem volt pénzük beruházásokra, már aratás előtt eladták a búzát és az árpát, hogy minél hamarabb pénzhez jussanak. Amióta pályázati pénzekből gabonasilókat építettek, jóval eredményesebben gazdálkodnak, mert ki tudják várni a legoptimálisabb értékesítési időszakot. Ami lehet késő ősszel, télen vagy a következő év tavaszán.
Az öt-hat főállású mezőgépész mellett Dancu Zsolt is egyre többet ül legmodernebb traktoruk nyergében, amelynek GPS-beállításaihoz csak ő ért. Az új generációs mezőgépek kezelése bonyolult feladat, a mezőgépészek azonban mindenbe beletanulnak. A mintegy 20 × 20 kilométeres területen fekvő parcellák megközelítése sem könnyű feladat, hiszen van, amikor órákba telik egyik határrészből átmenni a másikba. Vendéglátóm szerint azonban
Szerencsésnek tartják magukat, hogy az egyre szárazabb időjárás ellenére földjeiket nem érte olyan aszálykár, mint amiről a tévéhíradók számoltak be Dél-Romániában.
Eddig ők sem öntöztek, azonban pár éve egy öntözési társulás keretében több farmer európai uniós pályázatot nyert a szomszédos Szemlak határában kiépítendő irrigációs rendszerre. A kommunizmus éveiben mintegy kétezer hektáron működött itt öntözőrendszer, ami a földek restitúciójának idején ment tönkre.
így várhatóan jövő nyártól a Maros vizéből lehet majd öntözni a környéken található mintegy 250 hektárnyi szántóterületüket is.
Dancu Angéla szerint a család számára a gazdálkodás életforma. „A férjem a farm nélkül el sem tudná képzelni az életét. Hat-hét éves kora óta a szülei mellett kinn van a mezőn, szülőfalujában ebbe nőtt bele, ezért lett agrárszakember. Abban reménykedünk, hogy a sok nehézség és a nagy erőpróbák árán összehozott családi vállalkozást fiunk fogja majd továbbvinni” – fogalmazza meg Dancuék reményeit a pécskai családi gazdaság pénzügyi dolgait felügyelő üzletasszony.
Az UniCredit megvásárolta az Alpha Bank Románia többségi részvénycsomagját – írja az Economedia.ro az olasz pénzügyi csoport bankfelvásárlást rögzítő közleménye alapján.
November 4-étől, hétfőtől ismét jegyezhetők a Tezaur program keretében kibocsátott lakossági állampapírok – tájékoztatott a pénzügyminisztérium.
A japán Itochu Corporation építené meg a tárnicai vízerőművet az Erdélyi-Szigethegységben – írja az Economedia.ro a bukaresti energiaügyi minisztérium közleménye alapján.
Romániában 12,8 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma 2023 első kilenc hónapjában az előző év azonos időszakához képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!