Eredménytelenül zárult pénteken a kormány képviselőivel az egységes bérezési tervezetről folytatott megbeszélés – közölte a hétvégén a Hippokratész egészségügyi szakszervezeti szövetség, amely emiatt kilátásba helyezte az egy hónapja elkezdett, a múlt héten felfüggesztett tiltakozás folytatását, valamint általános sztrájk szervezését, amennyiben nem találnak megoldást a problémákra.
2016. április 24., 19:122016. április 24., 19:12
2016. április 24., 19:172016. április 24., 19:17
Az érdekvédelmi szövetség közleményben jelezte, hogy a pénteken megvitatott projekt nem kínál megoldást az egészségügyi rendszer alapvető hiányosságaira, például nem egyenlíti ki a fizetéskülönbségeket, valamint nem biztosítja a szakmai felkészültségre és az elvégzett munka minőségére alapuló bérezést. Ion Cotojman, a Hippokratész elnöke leszögezte: a tiltakozóakció-sorozatot felfüggesztették, de nem zárták le. A közlemény szerint ugyanakkor aggodalom lett úrrá a szakszervezet tagjain, akik attól tartanak, hogy nincs sok esély a tiltakozásokat elindító követeléseik megvalósítására.
Sztrájkot helyeztek kilátásba a vasutasok
A közlekedésügyi minisztérium székháza előtt tüntettek pénteken a Román Vasúttársaság (CFR) alkalmazottait tömörítő szakszervezetek, amelyek a munkakörülmények és a vasúti hálózat állapota miatt elégedetlenek, és általános sztrájkot helyeztek kilátásba, ha június elsejéig nem teljesítik a kéréseiket.
Az akció egyik résztvevője rámutatott: felháborító, hogy az illetékesek lassan csődbe viszik a vasúttársaságot azzal, hogy nem költenek korszerűsítésre, egy mozdonyvezetőnek például száznál is több korlátozó előírást kell betartania egy út során a sínek állapota miatt. A tiltakozók leszögezték: ha júniusig nem biztosítanak normális munkakörülményeket számukra, egyszerűen leállítják a vonatközlekedést.
Hasonlóan nyilatkozott Marius Sepi, a Sanitas egészségügyi szakszervezet alelnöke, aki szerint az egészségügyben feszült helyzet alakult ki, és félő, hogy „az irányítás kicsúszik a kezünkből”. Sepi egyszerű tákolmánynak nevezte a kormánynak az egységes közalkalmazotti bérezésre vonatkozó sürgősségirendelet-tervezetét, és leszögezte, hogy a problémákat nem apró lépésekben kellene orvosolni. „Nem lehet azt mondani az alkalmazottaknak, hogy a béremelés most csak bizonyos emberekre vonatkozik” – magyarázta az alelnök, aki szerint folytatni kell a gyakorlati kivitelezésre vonatkozó tárgyalásokat.
Ugyancsak bírálta a tervezetet Liviu Apostoiu, az Alfa Kartell közalkalmazotti szakszervezet alelnöke, aki egyetértett azzal, hogy az elképzelés nem oldja meg a jelenlegi bérkülönbségeket. Elégedetlenek a tanügyi szakszervezetek is, Ilare Bordeaşu, az Alma Mater alelnöke például úgy fogalmazott: elegük van abból, hogy az oktatási rendszert „a társadalom Hamupipőkéjeként kezelik, miközben folyamatosan emelik a honatyák juttatását”. Simion Hăncescu, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetségének vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a projekt elfogadása nyomán több tízezer ember vonulhat utcára, az elképzelés kivitelezhetetlenségét pedig Dacian Cioloş miniszterelnöknek is jelezte.
Dragoş Pâslaru munkaügyi miniszter eközben még pénteken, az érdekvédelmi szervezetekkel folytatott tárgyalás után azt nyilatkozta: az egységes bérezésre vonatkozó, május 15-én közvitára kerülő sürgősségi tervezet a pluszjuttatások helyett az alapbérre fog koncentrálni, amelyet „a rendelkezésre álló források függvényében növelnének”. „Feltevődhet a kifogás, hogy így a kevesebbet keresők utolérik a nagyobb fizetést kapó közalkalmazottakat, de a probléma ennél sokkal súlyosabb. Sokan nettó ezer lejnél is kevesebbet keresnek, ami elfogadhatatlan, nekünk pedig kötelességünk a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévőket segíteni” – fogalmazott a tárcavezető. Pâslaru szerint egyes kategóriák esetében már augusztus–szeptembertől emelkedhetnek a bérek.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
szóljon hozzá!