Corina Crețu: Románia rendkívül rosszul áll a nagy infrastruktúra-projektekkel
Az EU finanszírozásával megvalósuló újabb nagy infrastruktúra-projektek benyújtását sürgette pénteken egy kolozsvári pódiumbeszélgetésen Corina Crețu, a regionális politikáért felelős román EU-biztos.
2018. szeptember 14., 19:392018. szeptember 14., 19:39
2018. szeptember 14., 19:402018. szeptember 14., 19:40
Corina Crețu elmondta, a nagy infrastruktúra operatív program keretében az EU még mindig azokat a romániai útépítéseket finanszírozza, amelyeket a korábbi költségvetési ciklusban kellett volna befejezni. A biztos jó hírnek tartotta, hogy az EU elfogadta ezeknek a projekteknek az átvételét a 2014-2020-as költségvetési ciklusba, rossz hírnek vélte azonban, hogy olyan pénzekből épülnek az utak, amelyeket újabb projektekre lehetett volna fordítani.
„Kérem a Szállításügyi Minisztériumot, hogy nyújtson be kimunkált projekteket, elsősorban a Nagyszeben – Pitești, a Pitești – Craiova autópályákra, valamint a brăilai Duna-hídra. Gondoljon az EU-s finanszírozás lehetőségére” – idézte az Agerpres hírügynökség a biztost. Hozzátette, Románia rendelkezésére áll a jelenlegi ciklusban a pénz a Marosvásárhely - Iași autópálya megvalósíthatósági tanulmányának az elkezdésére.
Az EU-biztos meglepetésének adott hangot, hogy a polgármesterek gyakran azt a választ kapják: nincsen pénz a nagy infrastruktúrára. Hozzátette: a román kormány Brüsszelben benyújtott legutóbbi nagy infrastruktúra-projektje a bukaresti Északi pályaudvart az Henri Coandă repülőtérrel összekötő metróvonal megépítésére vonatkozott.
Amint a Transilvaniareporter.ro kolozsvári hírportál felidézte, a bukaresti metróvonal projektjét 2017 decemberében nyújtotta be a román kormány, és az EU-biztos tulajdonképpen azt rója fel, hogy 2018-ban még egyetlen nagy infrastruktúra-projekt finanszírozását sem kérte az EU-tól a román kormány.
Corina Crețu a romániai kormánykoalíciót vezető Szociáldemokrata Párt (PSD) listavezetője volt a négy évvel ezelőtti európai parlamenti választásokon. A biztos a pártkötődése ellenére többször bírálta a bukaresti kabinetet, amiért képtelen lehívni a Románia számára elkülönített EU-s forrásokat.
Április végén egy Viorica Dăncilă miniszterelnöknek címzett levélben fejezte ki aggodalmát amiatt, hogy a költségvetési ciklus közepén Románia rendkívül rosszul áll a nagy infrastruktúra-projektekkel. Akkor azt is megemlítette, hogy Bukarestnek, a romániai nagy infrastruktúra-projektekre elkülönített 9,4 milliárd euróból a ciklus feléig csak 1,5 milliárdot sikerült lehívnia.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
A román állami légitársaság által felhalmozott adósságok miatt egy ideig megakadályozta a Tarom Amszterdam és Bukarest között közlekedő járatának felszállását egy holland adóbehajtó cég.
A jelzáloghitelt igénylők vagy felvevők mintegy 63 százaléka 2010 után elkészült vagy még épülő lakásokat választ, 40 százalékuk multinacionális vállalatnál dolgozik – derül ki egy friss elemzésből.
A kormány szerdai ülésén kiegészíti 100 millió lejjel a gazdasági minisztérium költségvetését; az összeget a Start-up Nation programra fordítják.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) október 16–29. között 546 172 gazdának utalta át a mezőgazdasági támogatások előlegét.
A Dante International céget az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) összesen 439 500 lejes bírsággal sújtotta 2024. január 1. és szeptember 1. között, a fogyasztók által benyújtott panaszok, illetve az intézmény ellenőrzései nyomán.
Bár előre sejteni lehetett, hogy az idei választási szuperévben minden eddiginél nagyobb összegeket emészt fel a folyamatos kampányadakozás, a becsültnél is több pénzt költött el a kormány – vallja Bálint Csaba, a BNR igazgatótanácsának régi-új tagja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!