Fotó: Archív
2009. május 29., 12:042009. május 29., 12:04
„Áttekintettük a régió magyarlakta országainak gazdasági kérdéseit, megoldásokat kerestünk a válságra. Világossá vált: hasonló megoldások léteznek, de nincs két egyforma az egyes országok között” – mondta a honatya, amikor Nagyváradon beszámolt az ülésről.
Nemcsak az etnikumok közötti, hanem a magyar–magyar együttműködésről is tárgyalt a bizottság, elsősorban az agrárium tükrében. Lakatos javaslata a testület végső állásfoglalásába is bekerült, eszerint a magyar Országgyűlésnek és a kormánynak kell ezután kezdeményeznie a szomszédos országokkal közös megoldások keresését, elsősorban a gazdasági világválságra való tekintettel.
„Az előző román kormány még hajlandó volt közös kormányüléseket kezdeményezni magyar szomszédaival, de ennek a mostaninak az esetében erre már nem számíthatunk” – fogalmazott Lakatos. Úgy véli, lényeges, hogy a Kárpát-medence országai összehangolt stratégiát dolgozzanak ki a válság leküzdésére, illetve az azt követő viszonyok kialakítására.
„A román kormány hiába próbálja elhitetni az egyszerű emberrel, hogy túl vagyunk a nehezén” – mondta a képviselő, aki szerint nemhogy kifelé haladnánk a válságból, de éppenséggel még nem is értünk el a legnehezebb periódushoz.
Lakatos meglátása szerint a kezdeményezőkészség felébresztésére azért is van remény, mert a bizottság két társelnöke a magyar politikum két legnagyobb pártját képviseli, egyenlő jogokkal: Baráth Etele az MSZP-t, Matolcsy György pedig a Fideszt, emiatt a magyarországi politikai helyzet nem fogja nagyban befolyásolni az együttműködés menetét. Újságírói kérdésre azt is elmondta, biztos benne, hogy a híresztelések ellenére a KMKF nem fog megszűnni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Látogatottsági adatok