Fotó: Nagy Orsolya
2009. augusztus 18., 09:172009. augusztus 18., 09:17
„A kormány tétlenségének és téves helyzetmegítélésének köszönhetően sokkal nagyobb a gazdasági zuhanás mértéke Romániában az év elején legtöbb nyolcszázalékosra becsültnél” – fejtette ki a Krónikának Winkler Gyula gazdasági szakértő, akit az elmúlt napokban bejelentett tömeges cégcsődök kapcsán kérdeztünk. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő úgy látja, a Boc-kormány, ellentétben más országok kormányaival, nem tette meg a szükséges óvintézkedéseket a gazdasági válság következményeinek kivédése érdekében.
Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara honlapján közzétett adatok szerint 2008 hasonló időszakához mérten idén, júliussal bezárólag, országos szinten 1167 százalékkal nőtt azon cégek száma, amelyek felfüggesztették tevékenységüket. Ugyanakkor közel 550 százalékkal nőtt azon cégek száma, amelyek csődeljárást kezdeményeztek, illetve 184 százalékkal több céget töröltek véglegesen a cégnyilvántartásból idén januártól júliusig, mint 2008 hasonló időszakában.
A statisztikai adatok szerint a cégek tevékenységének felfüggesztése a legnagyobb mértéket – közel 4802 százalékot – Bákó megyében érte el, ahol a tavalyi 61 céghez képest idén 2990 vállalkozás „fagyasztotta be” a tevékenységét. Egyébként júliusig a legtöbb cég Bukarestben függesztette fel tevékenységét, ahol a tavalyi 1059-hez képest idén 14 898 vállalkozás kezdeményezte az eljárást, ezt követi Kolozs megye 5799 felfüggesztéssel a tavalyi 229-hez képest. Hargita megyében 779 vállalkozás kérvényezte a tevékenységének felfüggesztését a tavalyi 100-hoz képest, Kovászna megyében 852 a tavalyi 85-höz viszonyítva, míg Maros megyében 2992, a múlt évi 272-höz képest. A legkisebb mértékű cégtevékenység-felfüggesztést Mehedinţi megyében jegyezték (közel 329 százalék), ahol a tavalyi 146 vállalkozáshoz képest, idén 626 függesztette fel a tevékenységét.
A csődeljárások kezdeményezésének mértéke a legnagyobb mutatót – közel 2789 százalék – Buzău megyében éri el, a legkisebb mértékű Teleorman megyében, ahol közel 76 százalék. Hargita megyében idén már 103 cég kezdeményezte a csődeljárást a tavalyi 7-hez képest, Kovászna megyében 156 a múlt évi 15-höz viszonyítva és Maros megyében 152 a tavalyi 25-höz képest. A legtöbb csődeljárást – 3156-ot a tavalyi 554-hez képest – szintén Bukarestben regisztrálták, a legkevesebbet pedig Botoşani megyében, ahol 32 cég kezdeményezte az eljárást a tavalyi kettőhöz képest.
A csődbe ment vállalkozások a legmagasabb százalékban – több mint 1607 százalék – Hargita megyében fordulnak elő, ahol a múlt évi 27-hez képest idén 461 céget töröltek véglegesen a cégnyilvántartóból. A legtöbb céget – 2275-öt – Bukarestben számoltak fel idén, a tavalyi 543-hoz képest, a legkevesebbet pedig Giurgiu megyében, ahol 130 céget töröltek a nyilvántartóból a tavalyi 25-höz képest. Kovászna megyében 320, míg Maros megyében 722 céget számoltak fel idén. Az egyetlen megye, ahol kevesebb vállalkozást töröltek a nyilvántartásból, mint tavaly, Hunyad megye, ahol a tavalyi 419 csődbe ment vállalkozás helyett idén mindössze 374-et jegyeztek.
| Bár a tegnapi koalíciós egyeztető ülésen egyezségre jutottak a szociáldemokraták és demokrata-liberálisok a válságstratégia kapcsán, a dokumentum szövege további vitát gerjesztett a két párt politikusai között. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, Adriean Videanu PDL-s gazdasági miniszter vasárnap jelentette be, hogy elkészült pártja válságstratégiája, amely 200 és 500 ezer euró közötti összeggel támogatná a kisvállalkozásokat, állami garanciát biztosítana az exportcégeknek, s eladná az állami vagyonkezelő kisebbségi tulajdonában lévő cégeket. Az összesen 32 pontból álló PDL-s program legtöbb pontja kapcsán sikerült egyezségre jutnia a két alakulatnak, a többiről jövő hét elején egyeztetnek ismét. Egyetértésüket azonban beárnyékolja, hogy a koalíciós ülést követően Mircea Geoană PSD-elnök úgy nyilatkozott, a PDL-stratégia 85 százaléka a PSD programjában is szerepelt. Videanu azonban cáfolta a vádakat, majd leszögezte, a szociáldemokraták programja nem volt kellőképpen megalapozott. |
Kovászna megyében is a cégek tevékenységének a felfüggesztése jellemző az idei évre. Herman Rosner, a kereskedelmi és iparkamara elnöke a Krónikának elmondta, az év első hét hónapjában összesen 852 cég függesztette fel a tevékenységét. Ez több mint 900 százalékos növekedést jelent, hiszen az elmúlt év hasonló időszakában mindössze 85 kereskedelmi társaság szüntette be ideiglenesen tevékenységét. Ennek a hatalmas növekedésnek egyik nyilvánvaló oka az átalányadó bevezetése, fogalmazta meg Rosner, aki szerint a cégtulajdonosok csak úgy tudtak megmenekülni a számukra vállalhatatlan adótehertől, ha egy időre felfüggesztik vállalkozásukat. „A gazdaság működésének alapelveit sérti ez az adó, hiszen az elmúlt év üzleti forgalma alapján határozzák meg. Az üzleti életben visszamenőleg semmi sem érvényes” – magyarázta a közgazdász.
Szatmár megyében a tavalyi év első felében összesen 277 cég jelentett csődöt és szűnt meg, ehhez képest idén január és július között 1587 vállalkozásnak tettek a végrehajtók az ajtajára végérvényesen lakatot, amely csaknem 473 százalékkal több a tavalyi átlagnál. Ugyanakkor tavaly az első fél évben csupán 31 szatmári cég fagyasztotta le önként tevékenységét meghatározatlan időre, míg idén júliusig 172 tette ugyanezt, azaz csaknem 455 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Eközben 353 cégvezető határozott úgy, hogy végérvényesen kitörli cégét az országos nyilvántartásból, míg tavaly ilyenkor csupán 116 ilyen esetet regisztráltak. Ez azt jelenti, hogy idén csaknem háromszor annyi cégvezető mondott le véglegesen vállalkozásáról, mint egy évvel ezelőtt.
Az átalányadó, illetve a feketén dolgoztatott munkások nagy száma miatt megy csődbe egyre több cég Bihar megyében – véli a Területi Munkaügyi Felügyelőség aligazgatója. Simona Iancu aggasztónak találja, hogy egyre több vállalat törölteti magát a cégnyilvántartásból, vagy egyenesen beszünteti a tevékenységét. Mint tájékoztatott, a nyilvántartóhoz naponta öt törlési kérelem érkezik, illetve három-négy jelentés a tevékenység lezárásáról.
A Bihar Megyei Közpénzügyi Igazgatóság vezetője, Ioan Mihaiu azonban úgy látja, van értelme az átalányadónak, hiszen a megyében 11 ezer olyan vállalkozásról tudnak, amelyek évről évre csak veszteséget produkálnak, és semmit nem fizetnek az államnak. Azt azonban elismeri, hogy rossz periódusban vezette be a kormány. 2006-tól 2009. január elsejéig összesen 828 cég jelentett csődöt a megyében, ami félévente nagyjából 200 céget jelent, ám idén ez a szám megháromszorozódott: csak az év eleje óta már 650 ilyen értelmű kérést bírált el a felügyelőség. Az igazgató azonban leszögezte, ennek ellenére nem beszélhetünk katasztrofális helyzetről Biharban, hiszen a megye cégeinek bevételei még mindig igen nagynak számítanak.
Maros megyében pontosan 1100 százalékkal nőtt az év első hét hónapjában felszámolt cégek száma 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy míg 2008 első hét hónapjában 272 vállalat szűnt meg, az idén 2992 cég jutott hasonló helyzetbe. Ezzel szemben nőtt az egyéni vállalkozók száma: tavaly január elejétől július végéig 926 személy kérvényezte eme státusba való besorolását, idén pedig 1034-en váltottak engedélyt.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szerint a riasztó adatokat kényelmes csak a gazdasági válság számlájára írni. Azonban a szakember szerint a Boc-kormány év elejétől kezdődően egy egész sorozat olyan intézkedést mulasztott el meghozni, amelyek a cégeket segítették volna a válság túlélésében. „Az adók és illetékek, illetve a társadalombiztosítás növelésével nem lehet felvenni a harcot a válsággal” – szögezte le Winkler, aki szerint már az év elejétől állami támogatásban kellett volna részesíteni többek közt a kis- és közepes vállalkozásokat, illetve az exporttevékenységet. Mint hangsúlyozta, ezt más államok megtették, ezzel szemben Románia további adókkal és a társadalombiztosítási összegek növelésével sújtja a vállalkozásokat. Ugyanakkor Winkler arra is kitért, hogy az EU-s pénzalapok lehívása is szünetel, vagy nehézkesen működik, ami szintén a gazdasági válság mértékének mélyülését eredményezi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok