Apad a megspórolt pénz. Nagyon sokan nyúltak megtakarításaikhoz az év első hónapjaiban
Fotó: Jakab Mónika
Az év első öt hónapjában 8,4 milliárd lejjel csökkent a lejben elhelyezett lakossági betétek értéke. Elemzők szerint az emberek költeni kezdik megtakarításaikat, mert félnek az inflációtól. A Krónika által megkérdezett szakértő szerint azonban a túlzott költekezés nem javasolt, mert a gazdaságra is negatív hatással van, de az egyéni döntéseket is érdemes elővigyázatosan, megfontoltan meghozni, ne a pillanatnyi impulzus hatására.
2022. augusztus 05., 14:442022. augusztus 05., 14:44
2022. augusztus 05., 14:452022. augusztus 05., 14:45
A Román Nemzeti Bank (BNR) legutóbbi adatai szerint idén májusban valós értékben 12,8 százalékkal csökkentek a lejes lakossági betétek a tavaly májushoz viszonyítva: az ötödik hónap végén 156,5 milliárd lej volt a lakossági betétállomány, 8,4 milliárd lejjel kisebb, mint tavaly decemberben, amikor 165 milliárd lejt tartottak a háztartások a bankokban.
„Az a tény, hogy a lakosság elkölti a pénzét, sőt a megtakarításait is, a fogyasztást generálja, és ezzel tovább gerjeszti az inflációt” – húzta alá a Krónika megkeresésére Juhász Jácint, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. „A túlzott költekezés nem javasolt, mert a gazdaságra is negatív hatással van, de az egyéni döntéseket is érdemes elővigyázatosan, megfontoltan meghozni, ne a pillanatnyi impulzus hatására” – szögezte le az elemző.
Juhász Jácint szerint csak megfontoltan szabad költekezni
Fotó: BBTE
A koronavírus-járvány alatt elővigyázatosságból komoly készpénz-megtakarításokat halmozott fel a lakosság, 2019-hez képest növekedtek a lakossági megtakarítások, éppen azért, mert az emberek aggódtak, nem tudták, mi fog történni a jövőben – mutatott rá Juhász Jácint. Most meg azt látjuk, hogy – függetlenül az inflációtól – ezek a megtakarítások apadásnak indultak.
– részletezte a közgazdász. Meglátása szerint ez egy normális jelenség, ám közben az a tény, hogy a lakosság költi a pénzét, sőt a megtakarításait is, a fogyasztást generálja, és ezzel egyértelműen hozzájárul az infláció növekedéséhez. A költekezés tehát nem javasolt, mert a gazdaság szintjén negatív hatást generál.
„Nyilván amikor egy ember a saját megtakarításáról, illetve annak az elköltéséről dönt, nem a makrogazdasági egyensúlyt tartja szem előtt. Viszont amikor ezek a döntések összeadódnak, kialakulhat egy negatív spirál” – részletezte az egyetemi oktató. Hangsúlyozta, egy fegyelmezett megtakarítási magaviselet biztosítja, hogy a jelenlegi helyzetet és más hasonlót is kezelni tudjunk.
tehát a korábban képzett megtakarításainkat átkonvertáljuk arra a vagyontárgyra, ami szerepelt a hosszú távú terveinkben, de a szakember szerint mindig az a lényeg, hogy ezeket a döntéseket ne gyorsan, a pillanatnyi reakció hatására hozzuk meg.
Fotó: Pixabay
A szakma „kisember effektusnak” nevezi, és általában bebizonyosodott, hogy amikor a nagy tömeg meglép valamit, a piacokon a potenciális haszon már le van fölözve – mondta Juhász Jácint. Példaként említette, hogy amikor mindenki elkezdett kriptovalutát vásárolni, akkor már az intézmények és a professzionális befektetők az eladási oldalon álltak, hiszen már korábban észlelték az előjeleit annak, hogy piaci fordulat fog bekövetkezni.
Ezért bármilyen szempontot vizsgálunk, mindig azt kell szem előtt tartani, hogy elővigyázatosan, megfontoltan és hosszú időn keresztül tartsunk ki, akkor is, ha befektetünk, akkor is, ha kivesszük a pénzünket, tehát ne a pillanat lendülete vezessen, mert ilyenkor a legtöbb esetben utólag kiderül, hogy rossz döntést hoztunk, részletezte a közgazdász.
És amilyen megfontoltan megtervezzük és fegyelemmel végigvisszük a befektetés létrehozását, ugyanolyan fegyelemmel kell kiszállni a piacokból. Ha tizenöt évre vagy annál hosszabb időre tervezett befektetésünk van, akkor a kiszállás 3–4 év, a be- és kilépési fegyelem eredményezi azt, hogy hosszú távon alacsony kockázattal és tartós megtérüléssel tudunk megtakarítani.
„A lényeg a kockázat, az idő és a fegyelem, ha ezeket a szabályokat betartjuk, akkor ugyan nem valósítunk meg csillagászati nyereségeket, de nem is ez a cél, hanem az, hogy a pénzünket megőrizzük és kamatoztassuk” – emelte ki az egyetemi oktató.
így megtakarításaik keletkeznek, viszont életünk második részében, hatvanéves kor felett már alacsonyabb a jövedelem, mint a költségek, tehát hozzá kell nyúlni a megtakarításokhoz. Ezek általános trendek; ha valakinél ez nem következik be, akkor nem kell kiszállni, továbbra is tarthatja és örökbe is hagyhatja a felgyűlt vagyont, összegzett Juhász Jácint.
Románia nem tesz eleget az euró bevezetéséhez szükséges feltételeknek – derül ki az Európai Bizottság 2024-es konvergenciajelentéséből, amelyben a nem eurót használó uniós tagállamok konvergenciakritériumainak teljesülését vizsgálják.
Egy friss elemzés szerint a romániai fiatalok gyakran váltanak munkahelyet, 25 éves korukig akár hatszor is.
Az Alfa Kartell kedd este felkérte a kormány arra, hogy a minimálbérrel fizetett munkavállalók jövedelme egy részének adómentességére feljogosító küszöböt sürgősen igazítsa a július elsején hatályba lépő minimálbér-emeléshez.
Úgy tűnik, egyelőre nem is megy ki a divatból a „quiet hiring”, vagyis a csendes munkaerő-felvétel, amely a 2023-as év egyik legelterjedtebb hívószava volt a munkaerőpiacon. Marschalkó Eszter Enikő munka- és szervezetpszichológussal jártuk körül a témát.
Különböző adók és illetékek emelését, a költségvetési kiadások lefaragását célzó forgatókönyveken dolgoznak a román kormánykoalíció szakértői sajtóértesülések szerint. Elemzők szerint a gazdaság állapota miatt jövőre elkerülhetetlenek a megszorítások.
A munkaerőhiány miatt új munkakör jelent meg Romániában, egészen pontosan elsőként Kolozsváron: a pincéré, akinek nem muszáj az étteremben rohangálnia, ugyanis az ország bármely pontjáról dolgozhat.
A július 1-jén kezdődő magyar EU-elnökség arra törekszik, hogy a mezőgazdaság bekerüljön a következő uniós ciklus legfontosabb szakpolitikái közé – jelentette ki Nagy István magyar agrárminiszter Luxemburgban.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását – nyilatkozta hétfőn az Agerpresnek a mezőgazdasági miniszter.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára, így az engedélyezett kontingens túllépése után az EU vészféket léptethet életbe. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes.
A munkaadók több módon támogathatják az alkalmazottak nyaralását, ha ily módon is kifejeznék hálájukat a dolgozóknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!