2012. november 01., 08:532012. november 01., 08:53
Amint beszámoltunk róla, Kovászna és Hargita megye az EU Szociális Alapjából 816 ezer lejt hívott le a megyeközi fejlesztési stratégia elkészítésére. Hargita Megye Tanácsa kedden fogadta el a Biztos jövő című fejlesztési programot, Háromszéken pedig szerdán mutatták be a Potsa József fejlesztési tervet. Tamás Sándor kiemelte, tulajdonképpen cselekvési tervet készítettek, lebontva célokra, határidőkre, meghatározták 2020-ig miként és milyen költségvetésből fejlesztik a megyét.
A stratégiát a kidolgozója, Klárik László mutatta be, kitérve arra is, hogy azért nevezték azt el Potsa József főispánról, mert az ő irányítása alatt következett be Háromszék vármegye polgárosodása. Mint kiderült, a fejlesztési stratégia nyolc kitörési pontra épít: az egészségügy, a gazdaság, a beruházások, a tudomány, a kultúra, a szociális háló és a sport ágazatokat bontja ki.
Klárik László elmondta, az önkormányzati költségvetés kétharmada EU-s pénzekből származik, ezért építenek az EU 2014–2020 közötti költségvetési ciklusára. Ebben az időszakban uniós, kormányzati és helyi erőforrásokból egymilliárd eurót költenének fejlesztésekre. „A háromszéki mezőgazdaságot nyolc év alatt lehet versenyképessé tenni, ehhez a jelenleg elsősorban területalapú támogatás formájában a megyébe évente érkező 30-40 millió eurós összeget kell megkétszerezni. Ötszázötven kilométer utat kell felújítani, ehhez 290 millió euróra van szükség. A városi élők víz minőségének javítására jelenleg folyamatban van egy százmillió eurós pályázat, további 150 millió euróra van szükség, hogy ebből a szempontból a vidéken élőket is felzárkóztassák.
Az oktatás és egészségügy fejlesztésére 80 millió euró kell” – ecsetelte Klárik, aki szerint ezt az összeget össze lehet hozni, mivel lemodellezték, Kovászna megye a befizetett adók 48,15 százalékát kapja vissza. A megyemenedzser leszögezte, olyan intézményrendszert építenek ki, amely az autonóm Székelyföld alapja lehet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Látogatottsági adatok