Mint ismeretes, miután a kormány elfogadja a szövegtervezetet, még a parlament két házának is meg kell vitatnia, és el kell fogadnia azt. Az ellenzék viszont máris jelezte, hogy több módosító indítványt is be kívánnak terjeszteni.
Az viszont máris biztosnak látszik, hogy a korábbi tervekkel ellentétben július elseje helyett idén már április 1-jétől drágulnak a dohánytermékek – döntött a kormány, amely egyúttal a sör után fizetendő jövedéki adót is 10 százalékkal emelné. A kormány által bemutatott, az adótörvénykönyv módosítására vonatkozó rendelettervezet szerint ez évtől 2017-ig a dohánytermékek jövedéki adóját április 1-jétől emelnék, holott a korábbi években az illeték júliustól nőtt. A luxuscikkek, vagyis a cigaretta, az alkohol és a kávé jövedéki adóját egyébként ez évtől 5,16 százalékkal magasabb árfolyam alapján számolják ki, így a dohánytermékek nagyobb mértékben drágulnak, mint az előző években.
A Román Sörkészítők Szövetsége (ABR) szerint a folyékony kenyér jövedéki adójának emelése egyértelműen dráguláshoz és a fogyasztás visszaeséséhez, ezzel pedig az államkassza bevételének csökkenéséhez vezet. Constantin Bratu, a szervezet elnöke felhívta a figyelmet, hogy a tervezett 10 százalékos emelés a kormány szándékaival éppen ellentétes hatást vált ki, a döntés pedig a sörkészítők beszállítóit, vagyis a mezőgazdasági termelőket is negatívan érinti majd. Az illetékes rámutatott, jelenleg egy üveg sör árának mintegy 45 százaléka kerül az államkasszába. A folyékony kenyér jövedéki adója egyébként a tervezett emelés után meghaladná többek között a németországi és bulgáriai illeték mértékét. „Az amúgy is nehéz pénzügyi feltételek mellett a hazai sörpiac egyszerűen képtelen lesz alkalmazkodni az adóemeléshez. Az adóhivatalnak elsősorban az állampolgárokat kellene segítenie, a döntés miatt azonban biztosan tovább csökken a vásárlóerő” – magyarázta Bratu. A sörkészítők képviselője úgy véli, az államkaszsza bevételeit az adócsalás visszaszorításával lehetne leghatékonyabban növelni, a korábbi tapasztalatok szerint azonban a szigorító, illetve a fogyasztást befolyásoló intézkedések nem jelentenek megoldást. „Sajnálatos, hogy a kabinet éppen a becsületes adófizetőkre ró újabb terheket” – fogalmazott az ABR vezetője.
Az elmúlt évben egyébként a sör különleges adójából 620 millió lej folyt be az államkasszába, 40 millió lejjel több, mint 2011-ben. Az Európai Unió területén előállított sörmennyiség – 383 hektoliter – 4,44 százalékát Romániában főzik. Figyelembe véve ugyanakkor az órabért és a sör árát, egy romániai polgárnak átlagosan 30 percet kell dolgoznia egy üveg folyékony kenyérért, míg az EU-s átlag 8 perc. Az adómódosítással az ország utolsó helyre kerül: a bérekhez képest itt kell majd a legtöbbet fizetni a sörért.
Amint arról beszámoltunk, a kormány további fiskális tervei között szerepel egy „természeti monopólium”-adó kivetése a villanyáram és földgáz területén működő szállító- és forgalmazó cégekre. Az új adó a pénzügyminisztérium hétfőn nyilvánosságra került rendelettervezete értelmében már februártól hatályba lépne, s a tervek szerint 2014 végéig lenne érvényes. Az előzetes számítások szerint ebben az időszakban a költségvetés ebből származó pluszbevételei elérnék a 127,4 millió eurót.
Nem ússzák meg ugyanakkor a mezőgazdasági termelők sem, a tervek szerint az ágazatban tevékenykedő magánszemélyeknek ezután nem a bevallott jövedelmük után kell adózniuk, hanem a tulajdonukban levő területek mérete vagy állataik száma alapján, ugyanakkor 600 ezer olyan termelőre vetne ki adót, akik állami szubvencióban részesülnek, ám nem vallják be jövedelmüket, s így nem fizetnek adót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A világ eddig kitermelt aranykészlete több ezer tonna, de elosztva csupán néhány gramm fejenként.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Látogatottsági adatok