2012. augusztus 03., 08:492012. augusztus 03., 08:49
– Honnan ez a nagyfokú rajongás a pékszakma iránt?
– A kenyérsütést nagyon fiatalon megtanultam, a kötelező katonai szolgálat előtt három hónapig dolgoztam egy pékségben, s ez elég volt arra, hogy a mesterség csínját-bínját ellessem. 1996-ban édesapám 33 százalékos részesedéssel beszállt egy pékségbe, ám 2000-ig minden évben veszteségesek voltak. Ekkor édesapám kifizette a társát, majd két évvel később az egy kemencével és egy autóval működő pékséget átadta nekem. Én már 2000-től teljes erőbedobással dolgoztam a cégnél, a sütésben is részt vállaltam, de én szállítottam ki a kenyeret, és üzletkötéssel is foglalkoztam.
– A Diószegi kenyér mára igazi védjeggyé vált. Ez tudatos építkezés volt, vagy elég volt, hogy sütött egy jó kenyeret?
– Ezen a kenyéren mi rengeteget dolgoztunk. Nem titok, hogy volt egy pékség, amelyik megihletett, azt mondtam, olyan jó kenyeret akarok sütni, mint ők. Nem olyat, hanem olyan jót. Azóta sikerült túlszárnyalni, de az adta a lökést, és hosszas kísérletezés után, három-három és fél éve sütjük azt a kenyeret, amivel elégedettek vagyunk. Azt mondják, hogy a jó bornak és a jó kenyérnek nem kell cégér, de azért mégis kell, hiszen hiába sütök akármilyen jó kenyeret, reklám nélkül csak egy szűk körben ismerik.
A márkanevet levédettem, aztán nagyon sok átutazó megállt nálam kenyérért. Innen jött az ötlet, hogy nyissak máshol is boltot. A Diószegi kenyeret Magyarországon is ismerik, de a határon túl nem akarok terjeszkedni. A magyarországi Lipótpékség a testvérpékségem, odaadtam a receptünket, kis módosítással süti a Diószegi kenyeret, a magyarországi igényekhez alakítva nem annyira tömör, nem anynyira pityókás.
– Milyen kenyeret akart sütni, amikor elkezdett kísérletezni?
– Olyan kenyeret akartam, amelyik napok múlva is kenyér, és különleges ízvilága van. Három és fél éve elértük, hogy a Diószegi kenyér bélzete egy hét után is ugyanolyan. A külseje változhat, mert az emberi tényezőn múlik, lehet, hogy egy kicsit megég vagy laposabb, vagy a lereszelésnél kireped, de a bélzete mindig ugyanaz. Ez a legfontosabb, ezért szeretik az emberek, tudják, hogy ha megveszik ezt a kenyeret, nem csalódnak, egy nap után nem telik meg az asztal morzsával, öt-hat nap után is ugyanolyan, de megfelelő körülmények között – persze nem a nyári kánikulában – ennél is tovább megtartja a minőségét és az állagát.
– A sütés, az összetevők vagy a kelesztés a titka?
– Minden fontos. Tőlem már nyolc-tíz péket elcsábítottak, volt aki ötezer lejt kapott a receptért, mégsem sikerült másnak ilyen kenyeret sütni, mert apró titkai vannak, még a levegő és a víz minősége is befolyásolja, hogy milyen lesz a végtermék. Aki a mi kenyerünket megszokta, azt nem lehet becsapni, egyszer-kétszer megveszi a másikat, harmadszor már nem.
– Hogyan fogadták más megyékben vagy a román szakmabeliek a székely pityókás házikenyeret?
– Aurel Popescu, a Rompan szakmai szövetség elnöke mindenkinek azt mondja, hogy a Diószegi kenyér a legjobb, s én erre nagyon büszke vagyok. A szakma elismer, a vásárlóink is szeretnek. Nem akarok országos forgalmazást, nem tervezem, hogy Craiován vagy Galacon nyissak üzletet, nincs is erre kapacitásom. Más pékséget nem akarok nyitni, mert a székelyek azt mondják, egy fenékkel egy lovat kell megülni, nekem már így is kettő van, hiszen a városi focicsapat is az enyém.
Kolozsváron már van üzletem remélem Váradig eljutok, úgy érzem ugyanis, hogy Erdélyben és a Partiumban van a helyem. Nemrég bővítettem a pékségem, jelenleg 70 százalékos kapacitással dolgozom, azt fel lehet vinni 90 százalékra. Teljes kapacitással nem szabad dolgozni, mert például ha van egyórányi áramkiesés, valamelyik megrendelőnek már nem tudok kenyeret adni. Jelenleg 26 autóval szállítjuk ki a kenyeret, négy mindig az udvaron áll ha valamelyik meghibásodik azonnal tudjuk pótolni. Kivételezett helyzetben vagyok, ugyanis amióta ezt a kenyeret sütjük, nem mi ajánljuk az üzleteknek, hanem jönnek, kérik és viszik.
A nagy üzletláncok is megkerestek, a Kaufland, a Billa és a Profi, újabban a Carrefour is. Eddig mindegyiknek nemet mondtam. Úgy gondolom, hogy a multinacionális cégek a helyi beszállítókat csak kihasználják, a kenyér értékének csak a felét fizetik ki, levonják a villanypénzt, a polcpénzt, a reklámdíjat, végül mi tartjuk fenn az egész üzletet. A Carrefour annyira előnyös ajánlattal keresett meg, hogy ezen még gondolkodom, hiszen nagy reklámot jelentene. De én azt szeretném, hogy minél több saját kis üzletem legyen.
– Máris olyan híre van az Önök kenyerének, hogy a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborba (Tusványos) Erdélybe érkező Orbán Viktor is meglátogatta a pékséget. Hogyan került sor a magyar miniszterelnök látogatására?
– A gyermelyi malomból hozom a lisztet, ott mutattak be Orbán Viktor miniszterelnöknek, fociztunk, beszélgettünk, én pedig meghívtam a Szent György Napokra, s megígérte, hogy eljön. A Tusványos előtt telefonált Füzes Oszkár nagykövet úr, hogy két óra múlva érkeznek a kormányfővel. Orbán Viktor és felesége másfél órát töltött nálam, csak a kenyérről és a fociról beszélgettünk, a politikáról nem esett szó. Lévai Anikó megkérdezte, Magyarországon hol lehet Diószegi kenyeret venni, mondtam, hogy a Lipóti forgalmaz hasonlót. Nagyon büszke vagyok a látogatásra.
– Készül-e újabb rekordra?
– Augusztus 20-ára 120 kilogrammos kenyeret kell sütnünk Szolnokra. Kézzel dagasztjuk, hagyományos módon. A Szent György Napokra 107 kilogrammost sütöttünk, ez annál nagyobb lesz. A szentgyörgyieket sem hagyjuk kenyér nélkül a nemzeti ünnepre, azt tervezem, hogy két 120 kilogrammos kenyeret sütünk, az egyiket Szentgyörgyön, a másikat Szolnokon fogják megszentelni és szétosztani.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.