Fotó: Mediafax
Victor Ponta kijelölt miniszterelnök azonban később újságírói kérdésre már arról beszélt, hogy valóban fontosnak tartja ennek az intézkedésnek a meghozatalát, azt azonban meg kell még állapítani, hogy mikortól lehetne gyakorlatba ültetni. Elmondása szerint a költségvetés függvényében dől majd el, hogy csökkenthető lesz-e hamarosan az áfa, vagy csak abba a büdzsétervezetbe foglalják bele, amelyet várhatóan októberben terjeszt a parlament elé a Ponta-kabinet.
A leendő kormányfő ugyanakkor kifejtette, az intézkedéssel visszaszoríthatóvá válna az adócsalás, s akár a hazai termelők is könnyebben piacot nyerhetnének a külföldi dömpingáruval szemben. Szerinte továbbá nem kell amiatt aggódni, hogy rövid távon emiatt csökkennének a költségvetési bevételek, mivel számításaik szerint közép-, illetve hosszú távon ez meghozná eredményeit. Ponta mintegy összegzésképpen leszögezte, a végső döntés ez ügyben a pénzügyminiszteré, neki kell megmondania azt is, hogy mikortól lehetne csökkenteni az áfát.
Az intézkedés azonban a szakmabeliek szerint nem biztos, hogy meghozná a tőle elvártakat. A Krónika megkeresésére Diószegi László, a sepsiszentgyörgyi Diószegi Pékség tulajdonosa úgy vélekedett, az általános forgalmi adó csökkentése segítené ugyan a pékeket, de hónapokkal előtte még nem lehet megmondani, hogy a sajtóban megnevezett 15 százalékos adócsökkentés következtében valóban 15 százalékkal olcsóbb lenne-e a kenyér és a péktermék. Mint a szakember részletezte, a kenyér árát több tényező befolyásolja.
A különböző adók jelenleg mintegy 30 százalékot jelentenek az árból, tehát az áfacsökkentés után a végterméknek is olcsóbban kellene a vevők asztalára kerülnie. Ennek ellenére Diószegi szerint még nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a szeptemberi esetleges adócsökkentés után hogy alakul a kenyér ára. „A pékiparban elsősorban a gabona ára a meghatározó, tehát az idei árak elsősorban attól függnek, hogy milyen lesz az idei búzatermés” – magyarázta.
A vállalkozó ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az árakat nemcsak a termelők, hanem a kereskedők üzletpolitikája is meghatározza, hiába csökkentik ugyanis a pékségek a nagybani árakat, ha az üzletek megemelik az árrést, és a vásárlóknak továbbra is ugyanannyit kell fizetniük a mindennapi betevőért. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta, a termelőknek érdekük, hogy minél olcsóbban adják a kenyeret, hiszen csak a versenyképes árral és a kifogástalan minőséggel tudják felvenni a versenyt az egyre nagyobb konkurenciával.
Hasonlóképpen fogalmazott a Krónika kérdésére Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki az adócsalás mértekének a csökkenését elképzelhetőnek tartja, az árak csökkenését azonban ő sem nem tartja valószínűnek. Şerbănescu úgy véli, a sütőipari termékek áfájának csökkentése önmagában nem rossz ötlet, hiszen ezt a megoldást sok országban sikerrel alkalmazzák. A szakértő ugyanakkor úgy látja, ez az intézkedés elsősorban fiskális ,adminisztratív probléma, amely Romániában nem működik túl fényesen. Mindennek pedig szerinte az lehet a következménye, hogy a kívánt eredmény helyett, csak a költségvetés bevételei csökkennek. „Nem látom, hogy az élelmiszer-termelők, hogyan csökkentenék az árakat.
Az lenne a normális, ha az áfa terhétől megszabadulva, ezt tennék, de attól tartok, hogy mire a termékek eljutnak az üzletek polcaira, a fogyasztók semmit sem fognak érezni az áfacsökkentés hatásaiból” – nyilatkozta lapunknak Ilie Şerbănescu. Hozzáfűzte: nem merné a kezét a tűzbe tenni, hogy így ez fog történni, de valószínűnek tartja.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.