A legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt.
Fotó: Gábos Albin
Mintegy 16,2 milliárd lejjel, vagyis 18,8 százalékkal nőttek tavaly az állam bérkiadásai az előző évhez mérten, a 2016-os szinthez viszonyítva pedig nagyjából 45,8 milliárd lejes, azaz 79,5 százalékos növekedésről beszélhetünk – derül ki a Pénzügyi Tanács frissen nyilvánosságra hozott adatsoraiból.
2020. június 15., 14:272020. június 15., 14:27
A jelentés szerint európai uniós viszonylatban Romániában a 2019-es már a második olyan év volt zsinórban, amikor a költségvetési bevételekhez képest a legmagasabb a fizetésekre fordított összegek aránya, elérve a 33,8 százalékot, ami még a gazdasági világválsági előtti, 2007–2008-as szintnél is magasabb.
– irányítja rá a figyelmet a dokumentum.
Eszerint a legnagyobb mértékben, 18,8 százalékkal a tanügyben dolgozók fizetése nőtt, a tavalyi év utolsó negyedévére elérte a havi nettó 5823 lejt. Ez az erőteljes növekedés számottevően hozzájárult a közszféra átlagfizetésének bővüléséhez.
A közalkalmazottak körében amúgy tavaly az egészségügy és a szociális ellátás terén dolgozók voltak a legkevésbé szerencsések, átlagbérük „mindössze” 5,8 százalékkal nőtt, elérve a 6363 lejt.
Amint arról lapunkban korábban beszámoltunk, 2019 decemberében 3340 lej volt Romániában a nettó átlagbér. Ez az összeg azonban áprilisban a koronavírus-járvánnyal karöltve érkező gazdasági válság miatt 3182 lejre csökkent.
A közszférában eltérően alakult az év negyedik hónapjában az átlagfizetés, miután az első vonalban harcoló egészségügyi dolgozók plusz juttatásban részesültek, az egészségügy és szociális ellátás átlagbére valamivel több mint 3,2 százalékkal nőtt márciushoz mérten. A közszféra más területein viszont csökkenést mértek: a tanügyben 2,8 százalékkal, a közigazgatásban pedig 1 százalékkal zsugorodott az átlagfizetés.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
szóljon hozzá!