2012. október 29., 08:522012. október 29., 08:52
A politikus – aki egyben a szenátus elnöke is – a Pro Tv kereskedelmi csatornának nyilatkozva beszélt a szerződés újratárgyalásáról. „Szakmai véleményt nem tudok mondani, mert nem az én szakterületemről van szó. Politikai szempontból azonban úgy vélem, új álláspontot kellene kialakítanunk ahhoz képest, amelyből a Boc-kormány idején tárgyaltak. Azért kellene újratárgyalni, hogy a kormány tudja, mit nyújthat a szerződés, és hogy kiderüljön, milyen mértékben képes Románia teljesíteni a kitűzött célokat” – hangoztatta Antonescu.
Annak kapcsán, hogy a 2013-as költségvetést már a december 9-ei parlamenti választások előtt ki kellene dolgozni, úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak és az ellenzéknek mindenképpen egyeztetnie kellett volna azokról a fejezetekről, amelyek különösen érdekelhetik a befektetőket. Azt is kifejtette, hogy az USL küzdeni kíván a 16 százalékos egységes adókulcs megtartásáért, annak ellenére, hogy az IMF a tárgyalások során felvetette, hogy emelni kellene az adókulcsot.
„Az, hogy azt mondtuk, az adócsökkentés nem segít, nem jelenti azt, hogy emelni kell azokat. A 16 százalékos kulcs immár nem egyedüli, de ez a maximális” – szögezte le. Nem ért egyet ugyanakkor Antonescuval Theodor Stolojan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője. „Nem látom szükségét az Európai Bizottsággal, az IMF-fel és a Világbankkal megkötött megállapodás újratárgyalásának. A szerződést elsősorban az Európai Bizottsággal kötöttük meg, és a strukturális reformokra helyezi a hangsúlyt. Jelenleg sem a deficit, sem a fiskális politika terén nem kötelez semmire. A megállapodás ugyanakkor jelentős nyomást gyakorol a kormányra, függetlenül annak színezetétől, hogy hajtsa végre a strukturális reformokat” – szögezte le. Hozzátette, a jelenlegi megállapodás még egy évig érvényes, az esetleges fiskális témájú módosításokról pedig az összes aláíró féllel tárgyalni kell.
Az IMF 2009 és 2011 között Románia számára 13 milliárd euró értékű kölcsönt biztosított. Ebből az összegből Románia 12 milliárd eurót hívott le. Bukarestnek öszszesen 13,4 milliárd eurót kell visszafizetnie 2015-ig a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt. Az IMF-hitel után Romániának 2015-től kell elkezdenie törleszteni az Európai Bizottságtól lehívott mintegy 5 milliárd euró kölcsönt is, 2022-től pedig a Világbank által biztosított 600 millió eurót kell visszafizetnie. Románia összesen csaknem 19 milliárd euró hitelt használt fel 2009–2011 között az IMF szervezésében megkötött, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás alapján.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.