Fotó: gov.ro
Elfogadta a bukaresti parlament szerdán a 2023-as államháztartási törvény tervezetét. Nicolae Ciucă és Marcel Ciolacu szerint kiegyensúlyozott, míg az USR elnöke hazugnak és inflációgerjesztőnek minősítette a költségvetést.
2022. december 14., 18:322022. december 14., 18:32
2022. december 14., 19:232022. december 14., 19:23
A jogszabálytervezetet 251 törvényhozó támogatta, 115-en ellene voksoltak, hárman tartózkodtak a szavazáskor – írja az Agerpres.
Ciucă azt mondta, első alkalommal sikerült elfogadtatni a költségvetést december közepe előtt. „Ez egy realista, kiegyensúlyozott költségvetés, amely a gazdaság támogatását és a lakosság védelmét tartja szem előtt. Továbbra is az üzleti szféra támogatására, a beruházásokra, az állampolgárok védelmére, a kiszolgáltatott emberek védelmére fogunk fókuszálni. További sikereket kívánok önöknek, és boldog ünnepeket mindenkinek” – mondta a miniszterelnök.
Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke szerint
„Ez egy kiegyensúlyozott költségvetés. Miután megoldottuk az energiaárak problémáját, jövőre meg kell küzdenünk az inflációval” – mondta Ciolacu, hozzátéve, örül, hogy a büdzsét a tervezett időben sikerült elfogadniuk a törvényhozóknak.
A 2023-as állami büdzsétervezet parlamenti elfogadása után azonban Cătălin Drulă, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a plénum előtt hazugnak és inflációgerjesztőnek minősítette a költségvetést.
– jelentette ki az ellenzéki politikus. Drulă a liberálisok szemére vetette, annak ellenére, hogy azt ígérték, nem lesznek adóemelések, a büdzsé tulajdonképpen erre épül. „Nagyobb deficitünk lesz, hiteleket fogunk felvenni a különnyugdíjasok és a kiváltságosok számára” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy a büdzsét a különnyugdíjasoknak tervezték meg.
Az ellenzéki politikus nyilatkozata szerint Nicolae Ciucă kormányfő is egy ezek közül, aki utasította Bukarest prefektusát, hogy vétesse le a civil társadalom tagjai által kitett molinókat, amelyeken az áll, hogy a miniszterelnök 55 éves korában évi 43 ezer eurós különnyugdíjra jogosult.
A szerdán elfogadott költségvetési törvény szerint a jövő évi román össztermék (GDP) várhatóan 1552 milliárd lej lesz. Az államháztartási hiány a tervek szerint az idei GDP-arányos 5,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődik, emellett arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is 8,8 százalékról 8,5 százalékra csökken. A GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, abszolút értékben 112 milliárd lejt. A költségvetés bevételei a GDP 34,8 százalékát teszik ki, a kiadások a GDP 39,2 százalékát. A bruttó átlagbér a bukaresti kormány becslése szerint jövőre eléri a 6789 lejt, a nettó átlagbér a 3972 lejt. A 2023-as költségvetés kidolgozásánál 9,6 százalékos átlagos inflációval számoltak.
A statisztikai intézet kedden azt közölte: az októberi megtorpanás után tovább nőtt az inflációs ráta Romániában, amely novemberben éves szinten elérte a 16,8 százalékot.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!