2011. május 04., 09:442011. május 04., 09:44
Az Energia Útiterv – amelynek végleges változatát idén a harmadik negyedévben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság – azt mutatja majd be, hogy a villamosenergia-szektorban hogyan valósítható meg a több mint 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 2050-ig – részletezte a miniszter. Hozzátette: az útiterv széleskörűen meghatározza majd a célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, amelyekhez elengedhetetlen lesz a szükséges pénzügyi források biztosítása mind nemzeti, mind uniós szinten. Fellegi szerint fontos, hogy ezen a területen is érvényesüljön a szolidaritás elve, vagyis az EU vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait, lehetőségeit, a következő évtizedekben ugyanis kiemelt jelentősége lesz az energiahatékonyság fokozásának, a megújuló energiák széles körű felhasználásának, valamint a fogyasztási igények befolyásolásának, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósításának. Hozzáfűzte: a kibocsátáscsökkentés az unió versenyképességének növelése mellett munkahelyeket is teremt. A célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő biztosítása az energiaszektorban.
| Teljes energiapolitikai fordulatot, 100 százalékban a megújuló forrásokra alapozó stratégiát követel a Greenpeace az uniós szakminiszterektől, a nemzetközi környezetvédő szervezet hétfőn a kérdésről tárgyaló delegációk budapesti szállása előtt adott hangot követelésének. A Greenpeace egy körúti szálloda előtt tartott demonstrációt, miközben egymás után érkeztek a hotelhez a huszonhetek energiapolitikáért felelős miniszterei. A környezetvédők 10–15 fős csoportja egy embermagasságú homokórát állított fel, amelyben homok helyett szénpor pergett, jelezve, hogy a nem megújítható forrásból származó energia idővel elfogy. A Greenpeace szerint arra kell törekedni, hogy teljes mértékben a megújuló energiára álljon át a közösség. |
Günther Oettinger, az EB energetikai biztosa a tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak elmondta: a brüsszeli testület „szigorú javaslatot” terjeszt majd elő az úgynevezett nukleáris stressztesztek módszertanára, kritériumaira, a kérdést pedig a keddi találkozón is megvitatják majd. Az atomerőművek biztonságát elemző teszt részeként a Japánban történt események fényében egyebek között azt vizsgálják majd meg, hogy miként hatna a létesítményekre egy földrengés vagy szökőár. Arra a kérdésre, hogy miként lehet rábírni az atomenergiára nagymértékben támaszkodó Franciaországot, illetve Nagy-Britanniát egy szigorú teszt elvégzésére, Oettinger csupán annyit mondott, hogy a nukleáris biztonság valamennyi tagország közös érdeke.
Az energiaügyi EU-biztos ugyanakkor arról is beszámolt a tanácskozások szünetében, hogy a stressztesztek júniusban kezdődnek, az eredményekről szóló részletes jelentés pedig decemberben kerülhet majd az Európai Tanács elé. Oettinger hangsúlyozta: a stresszteszt szigorú és objektív lesz, a várhatóan hat pontból álló kritériumrendszert a jövő héten vitatják meg Brüszszelben.
Világszerte követhető modell lehet az uniós stresszteszt, amelynek azonban kellőképpen szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy a Fukusima utáni világban a lakosság elfogadja a nukleáris energiát „ vélekedett Gödöllőn Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója is. Tanaka elmondta: számos országban felülvizsgálják az atomerőművekre vonatkozó előírásokat, biztonsági eljárásokat, a vizsgálat egyik világszerte követhető mintája pedig az uniós stresszteszt lehet. „A fukusimai katasztrófa pontos okait egyelőre nem tudni, az egyik legjelentősebb következmény viszont már látható: nem terjed olyan ütemben az atomenergia használata, mint ahogy korábban becsülték, aminek jelentős hatása lehet a többi energiaforrásra, nagyobb teret nyerhet például a földgáz” – fogalmazta meg Tanaka Nobuo. Hozzátette, az EU-ban az energiabiztonságot mindenekelőtt a tagállamok hálózatainak összekapcsolásával, határokon átívelő hálózatok kiépítésével lehet fokozni. Ez a legalkalmasabb módszer a megújuló forrásokból származó energia egyik jellegzetességéből, a megtermelt mennyiség állandó ingadozásából fakadó problémák kiküszöbölésére is – mondta Tanaka Nobuo, utalva arra, hogy például a szélerőművek termelése igen nagy ingadozásokat mutat, hiszen a széljárás a legtöbb helyen korántsem változatlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Az Európai Bizottságnak 2026. december 31-ig teljesítenie kell a kifizetéseket a tagállamoknak a helyreállítási tervek 2026. augusztus 31-ig megvalósított célkitűzései alapján – jelentette ki szerdán az EB egyik szóvivője.
A piacok ma örvendenek a fejleményeknek, de neki kell fogni, és sajnos a nehezebb döntéseket is meg kell hozni, hogy a költségvetés hiánya érdemben csökkenjen – értékelt a Krónikának Bálint Csaba közgazdász, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
Felszámolják Románia egyik legrégebbi vállalatát, a kolozsvári épületgépészeti Armaturát – írja az Economica.net a részvényesek közgyűlésének meghívója alapján.
Szó sincs arról, hogy az állami költségvetésben ne lenne elegendő pénz a nyugdíjak és a közszféra béreinek a kifizetésére – szögezte le Nicușor Dan megválasztott elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!