Az államfő határozottan kiállt amellett, hogy a készenlétihitel-megállapodás keretében érkező pénzösszegekből 1,5 milliárd eurót beruházásokra kellene fordítani. Băsescu ugyanakkor a tiszta egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetése mellett foglalt állást. Kijelentette: így egy- vagy kétfordulós választások nyomán minden választókerületből az első helyen végzett jelölt jutna be a parlamentbe. Az államelnök tízszázalékosra emelné a választási küszöböt.
A tiszta egyéni választókerületes szavazási rendszer bevezetése mellett kardoskodik Traian Băsescu államfő. Az elnök szerdán este a közszolgálati televízióban kijelentette: megkísérli meggyőzni a politikai osztályt arról, hogy alakítsák valódi egyéni kerületessé a jelenlegi vegyes rendszert, így egy- vagy kétfordulós választások nyomán minden választókerületből az első helyen végzett jelölt jutna be a parlamentbe. Băsescu azt is kijelentette: a választási küszöb tízszázalékosra emelését szeretné.
Ennek nyomán két nagy párt jönne létre, amelyek felváltva kormányoznának, esetleg egy kisebb párt támogatásával. „Amíg állandóan a koalíciókkal kell bajlódnunk, nem lesz koherens kormányzás” – érvelt Băsescu. Mint ismeretes, az államfő kezdeményezése nyomán a parlament két éve módosította az addigi listás rendszert, ám olyan, sajátságos módon, hogy az egyéni választókerületekben csak az nyert mandátumot, aki a voksok több mint 50 százalékát megszerezte. A többi helyről a listás szavazás utáni mandátumelosztás elvei alapján döntöttek.
Az államfő egyébként azt is elmondta, hogy hamarosan megküldi a parlamentnek a kormány által kidolgozott alkotmánymódosítási tervezetet. Álláspontja szerint Romániában francia mintára félelnöki rendszert kellene bevezetni. Közölte, a módosítás során az alkotmány homályos, kétértelmű cikkelyeit tenné egyértelművé, és pontosan szabályozná a hatalmi ágak közötti viszonyrendszert. A múlt heti kormányátalakítás kapcsán kifejtette, jó ötletnek tartja, hogy parlamenti képviselőket neveztek ki miniszterré, mivel a kormány politikai felelősséget visel. Közölte: ha Emil Boc kormányfő lemondott volna, akkor nehéz helyzetbe hozta volna őt, mivel az ellenzéki PSD és a PNL „nem képesek kivezetni az országot a válságból”.
Megszüntetné az állam által szavatolt minimális jövedelmet Traian Băsescu államelnök. „Az a kérésem, hogy ne ösztönözzük a munkakerülést. Vagy csökkenteni, vagy megszüntetni, vagy csak a valóban rászorulóknak szabad adni azt a minimális jövedelmet, amely miatt ma alig találni napszámost. Vannak források, de a kormányon levő politikusoknak bátraknak kell lenniük ezen döntésekhez, hiszen a válságból nem lehet gyáva emberekkel kilábalni” – szögezte le szerda este a közszolgálati televíziónak adott interjúban Băsescu. Az államfő határozottan kiállt amellett, hogy a készenlétihitel-megállapodás keretében érkező pénzösszegekből lehessen felszabadítani 1,5 milliárd eurót, az összeget pedig befektetésekre kell fordítani. Mint mondta, ez ügyben a napokban készül egyeztetni a kormány képviselőivel.
„Tennünk kell valamit a szociális kiadások terén, ha egy kilométer autópályát is meg akarunk építeni” – hangsúlyozta az államelnök. Hozzátette: ahhoz, hogy európai uniós pénzeket lehessen lehívni sztrádaépítésre, végre le kellene zárni a telekkisajátítások folyamatát, anélkül ugyanis nem lehet pályázni. „Mondjuk azt, hogy ha Radu Berceanu közlekedésügyi miniszter kitűnően dolgozott volna, akkor mára már tíz jóváhagyott projektünk lenne. Addig nem adnak pénzt, míg a telkeket fel nem vásároltuk, erre a folyamatra pedig nem is lehet támogatást igényelni, így kell hogy legyen pénzünk a költségvetésben” – fejtette ki Băsescu.
Mint részletezte, azért is beszél rendszeresen tragédiáról, amikor a nyugdíjalap deficitje kerül szóba, mivel a 3,6 milliárd euróra rúgó hiány finanszírozása meghiúsíthat minden beruházást. „Ezekről a dolgokról nem beszélnek a politikusok, s meg fogják látni, hogy majd a tévéműsorokban arról beszélnek, hogy hogyan emelnék a nyugdíjakat, a fizetéseket. De milyen áron? A fejlődés meggátolásának árán” – hangoztatta. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy az 1,5 milliárd euró befektetésekre történő elkülönítéséről kedden este már egyeztetett a miniszterekkel. Szerinte elsősorban ebből az összegből kellene lebonyolítani a telekvásárlásokat.
Az államelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben 2011-ben Románia nem tud legalább 1,5–2 milliárd eurót lehívni a rendelkezésére álló pénzalapokból, akkor hatalmas összegektől eshet el. „Ki fogják igazítani a pénzalapokat, Románia pedig elveszítheti a betervezett kvótáját” – figyelmeztetett.
Traian Băsescu ugyanakkor ismételten leszögezte, hogy nemcsak hitelekkel lehet növelni a rendelkezésre álló pénzalapokat, hanem az adóhatóságnak, a pénzügyőrségnek is nagyobb hatékonyságot kell tanúsítania.„Csökkenteni kell az adócsalást, a cigarettacsempészetet” – mondta.
Élesen bírálta csütörtökön az államfő nyilatkozatát Horea Uioreanu nemzeti liberális párti parlamenti képviselő. „Traian Băsescunak a TVR műsorában elhangzott kijelentéseiből azt szűrtem le, hogy újabb rossz hír következik a nyugdíjasok számára, éspedig törölhetik a 350 lejes minimálnyugdíjat, mivel az a munkakerülést ösztönzi. Nyilvánvaló: az államfő parancsára a következő hónapokban megszüntetik a szociális nyugdíjat. Ezt követően azt ismét kiadhatják, de csak egyeseknek.
Egyesek teljesen elveszítik, mások továbbra is kapják, de nem tudni, milyen kritériumok alapján, mert azokat senki sem ismeri” – fogalmazott az ellenzéki politikus. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője hangsúlyozta: másfél év kormányzás után a jelenlegi hatalom azt a benyomást kelti, hogy minden miniszter „saját politikáját folytatta, de nem volt koherens kormányzási program”. „Ez a menedzser, azaz Emil Boc miniszterelnök hibája, akinek semmi köze a kormányzáshoz, nem tudja vezetni a kormányt. A kormányátalakításnak semmi eredménye nem lesz, mert nincs a kormánynak a válságból való kilábalásra vonatkozó terve” – szögezte le Uioreanu.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.