2010. augusztus 12., 10:192010. augusztus 12., 10:19
Băsescu az ország gazdasági helyzetével kapcsolatosan elmondta: 2011-ben a nyugdíjalap hiánya eléri a 3,6 milliárd eurót. „Ez a cernavodai atomerőmű 3-as és 4-es számú reaktorának értéke” – érzékeltette az elnök az összeg nagyságrendjét. Arra a kérdésre, hogy a kormány talál vajon megoldást a gondokra, úgy válaszolt: személyesen ő is nyomást gyakorol ez ügyben a kabinetre, mivel mindez az ország iránti felelősségről szól, ezért rendelkeznie kell annyi erővel, hogy feláldozza a szavazatait. Az adózás kapcsán leszögezte: az egykulcsos adót minden jövedelemre ki kell vetni, függetlenül attól, hogy kis vagy nagy összegű nyugdíjról, kulturális tevékenységből vagy szerzői jogdíjból származik.
Az általános gazdasági helyzet és a válság kapcsán az államfő kifejtette: az ország „hajszál híján” elkerülte a csődöt, ugyanakkor derűlátásának adott hangot a tekintetben, hogy a továbbiakban egészséges gazdasági növekedés várható, amely nem az ingatlanspekulációkra és a csupán személyi igazolvánnyal fölvehető hiteleken alapszik.
„Örvendetes, hogy a gazdaság egészséges növekedése várható, amely nem a személyi igazolvánnyal fölvehető hiteleken alapszik. Ezek ugyanis túlzottan felpörgették a fogyasztást, ami masszívan növelte az importot” – fogalmazott. Az elnök mindezt az első fél év gazdasági adataira hivatkozva mondta el. Szerinte a második negyedévre 0,1-0,2 százalékos gazdasági növekedés várható az első negyedévhez képest.
„Ha nem kellett volna öt százalékkal emelnünk az áfát, valószínűleg a harmadik és a negyedik negyedben is növekedést könyvelhetnénk el” – hangoztatta a politikus, aki szerint azonban az áfaemelés, és az ezzel párhuzamos 25 százalékos közalkalmazotti bércsökkentés miatt nincs remény arra, hogy 2010-ben gazdasági növekedéssel zárja az ország.
Rámutatott: az ipar és a mezőgazdaság is növekedésnek indult, az egyetlen szektor, amely továbbra sem talált magára, az építőipar. „Ugyanakkor azt hiszem, hogy a válság előtti építkezési láz és az ingatlanpiaci őrület már nem tér vissza” – mutatott rá Băsescu.
Traian Băsescu az eurózónához való csatlakozás időpontjáról is beszélt. Mint kifejtette, újra kellene gondolni az eurózónához való csatlakozás kitűzött időpontját, mivel nem sikerült gyors megoldást találni a gazdaság szerkezeti hiányosságaira. Álláspontja szerint a konkrét feltételeket – 3 százalék alatti költségvetési hiány és a hazai össztermék kevesebb mint 60 százalékát kitevő adósság – teljesíteni tudná Románia a korábban emlegetett 2014-es időpontig, azonban az ország akkor még nem lesz képes kellőképpen megerősödni pénzügyi és gazdasági szempontból, hogy helyt is tudjon állni az eurózóna tagjaként. Az elmúlt hét végén egyébként hasonló okokra hivatkozva Mugur Isărescu, a jegybank elnöke is arról beszélt, hogy nem ártana megfontolni az euróövezethez való csatlakozás időpontjának halasztását.
Az államfő kitért a külföldön dolgozó román állampolgárok helyzetére is. Úgy vélte, azok, akik jelenleg az ország határain kívül dolgoznak, majd visszatérnek, amikor a jelenleginél kedvezőbb körülmények között dolgozhatnak Romániában. Álláspontja szerint azonban előbb-utóbb mindenképpen hazatérnek a vendégmunkások, mivel az általuk megkeresett pénzt itt fektették be, vagy régi otthonukat korszerűsítették, vagy új házat építettek, vagy telket vásároltak.
Az élő rádióinterjú közben a hallgatók is kérdezhettek Băsescutól. Egy tanár kérdésére válaszolva – aki felrótta, hogyan várja el a kormány, hogy egy oktató havi 927 lejből megéljen – az államfő kijelentette: a tanárok órabérben számítva jobban keresnek, mint az államfő, mivel egy tanerő heti 16 órát dolgozik, míg ő napi 16 órát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok