2008. február 01., 00:002008. február 01., 00:00
Almunia szerint bár Bukarest jó mutatókkal (a GDP-hez viszonyítva 2,9 százalékos hiánnyal és 11,9 százalékos belsõ államadóssággal) rendelkezik, Brüsszel mégis nagy kockázatúnak ítélte meg az államháztartás hosszú távú helyzetét. A pénzügyi biztos kifogásolta, hogy a jó növekedési kilátásokat nem igyekszik a deficit leszorítására használni, kiemelve, hogy komoly aggodalmat jelent az EU-csatlakozás óta növekvõ hiány. Bukarestnek jelentõs kiigazítási intézkedések meghozatalát ajánlotta a bizottság, önmérsékletet sürgetve a közkiadások növelésében. Az infláció elleni fellépésben ugyancsak hatékonyabb lépések szükségesek Almunia szerint. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter Almunia bírálataira válaszolva elmondta, Románia államháztartási hiányát már az idén a hazai össztermék 2 százalékára szorítják le a tavalyi 2,4 százalékról, a hazai számítási módszer szerint kalkulálva. Közölte, igyekeznek nem bántani az infrastrukturális fejlesztési terveket, a hiány csökkentését más kiadások visszafogásával érik majd el. A brüsszeli bírálat jelenti: jelenleg is nagy a bizonytalanság a román államháztartási hiány kiszámolása és alakulása körül. Vosganian két hete tette közzé, hogy a deficit tavaly a hazai össztermék 2,4 százaléka volt a hazai elszámolás szerint, azonos a kormányzati céllal. A 2,4 százalék háromszor akkora, mint a tavalyi elsõ tizenegy hónap átlaga. A pénzügyminiszter nem közölte, mitõl ugrott meg év végére – az elsõ tizenegy hónapban ugyanis az idõarányos GDP 1,14 százalékát tette ki. Korábban nemegyszer, utoljára még december vége felé maga is figyelmeztetett, hogy az állami infrastrukturális beruházások vészesen késnek. A hiánycél emelését korábban az infrastrukturális beruházások szükségességével indokolták a közlekedésben-szállításban, a környezetvédelemben, az oktatásban és az egészségügyben. A kormány novemberben hagyta jóvá a költségvetés újabb módosítását, a tavalyi év során már a harmadikat. Az intézkedés értelmében a minisztériumoktól elveszik azokat a pénzeket, amelyeket nem tudtak elkölteni. – Ezáltal csökken a deficit, illetve a pénzek egy részét átcsoportosítjuk a munkaügyi, a közlekedési és a belügyminisztériumhoz – mondta a román pénzügyminiszter. Brüsszel minden év elején értékeli valamennyi EU-tagország stabilitási vagy konvergenciaprogramját. A bizottsági javaslatok ezt követõen a tagállamok pénzügyminisztereinek tanácsa elé kerülnek, amely szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg egy-egy tagországnak. Hírösszefoglaló
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.