Fotó: Pixabay.com
A Romániai Magánnyugdíjakért Egyesület (APAPR) szerint Brüsszel figyelmeztetést küldött Romániának, amiért a kormány csökkentette a nyugdíjalap második pillérébe, vagyis a kötelező magánnyugdíjalapba befolyó hozzájárulás mértékét.
2018. március 20., 11:142018. március 20., 11:14
2018. március 20., 11:242018. március 20., 11:24
A román gazdaság alakulásáról szóló, legfrissebb jelentésében az Európai Bizottság kitért arra is, hogy az intézkedés pluszgondokat vet fel a nyugdíjrendszerben – idézi a News.ro hírügynökség az egyesületet. Mint rámutatnak, a brüsszeli vélemény tulajdonképpen megerősíti más nemzetközi intézmények következtetéseit. „Gyakorlatilag ez a második pillér, vagyis a
a hozzájárulás mértékének a csökkentése vagy más negatív intézkedések pluszgondokat okoznak a romániai nyugdíjrendszernek ahelyett, hogy jobbá tennék azt” – hívja fel a figyelmet a közlemény. Rámutatnak továbbá arra is, hogy a pénzügyi piacok, főként a Bukaresti Értéktőzsde (BVB), is megsínylik a második pillér zsugorodását, hiszen a román tőkepiac egyik legnagyobb intézményi befektetőjéről beszélünk.
Amint arról beszámoltunk, Románia 2007-ben vezette be a magánnyugdíjrendszert, amely az állami nyugdíj kiegészítéseként működik. A rendszer első pillérét az állami nyugdíj képezi, a második pillérét a kötelező magánnyugdíj, amely a 35 év alattiak számára kötelező, a harmadik pillér a nem kötelező magánnyugdíj.
Ugyanakkor olyan hangok is vannak, amelyek szerint a kötelező magánnyugdíj intézményének a felszámolása és az összegeknek az állami nyugdíjalapba történő átirányítása a végső cél. A kormány egyelőre cáfol, ám azt elismeri, hogy fontolgatják a második pillérhez való hozzájárulás opcionálissá tételét.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!