A parlament által nemrég elfogadott hitelcseretörvényben, valamint a helyhatósági és parlamenti választások összefüggésében tervezett közalkalmazotti béremelésben rejlő kockázatokra figyelmezteti Romániát az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott tavaszi prognózisában.
2016. május 03., 18:522016. május 03., 18:52
2016. május 03., 19:122016. május 03., 19:12
„Jelentősen megnőttek a gazdasági kilátásokra leselkedő kockázatok, mivel a fizetés nélküli törlesztésről szóló törvény elfogadása bizonytalanságot okozott. Ez a jogszabály nagyon negatívan hathat a befektetők bizalmára és a hitelezési kilátásokra 2017-ig és még tovább” – kongatják meg a vészharangot a brüsszeli testület illetékesei.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság már a második alkalommal figyelmezteti Bukarestet a hitelcseretörvény miatt, és már annak elfogadása előtt is rávilágított a jogszabályban rejlő kockázatokra. A brüsszeli szakértők azt sem nézik jó szemmel, hogy választási év lévén megnőnek a költségvetési kiadások, amit tovább súlyosbít a közalkalmazottak béremelése és a korábban elfogadott adócsökkentések. Ehhez még hozzáadódik ugyanakkor, hogy május elsejétől 1250 lejre nőtt a minimálbér, ami miatt az EB szerint Románia elveszítheti versenyképességét a magánszektorban, és lelassulhat a munkahelyteremtések üteme.
Ilyen körülmények között – teszik hozzá a szakértők – a munkanélküliségi ráta csak igen lassan fog csökkenni: az idei 6,8 százalék után jövőre 6,7 százalékot várnak. Ugyanakkor a bukaresti hatóságokhoz hasonlóan Brüsszel is negatív inflációt vár az év közepéig, miután az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentése nyomán idén márciusban történelmi mélypontra, –2,4 százalékra süllyedt a pénzhígulás üteme, ám 2016 második felében havi szinten már drágulásokra számítanak. Éves szinten előrejelzésük szerint –0,6 százalékos lesz az inflációs ráta, aminek értéke 2017-re már 2,5 százalékra gyarapodik, függetlenül attól, hogy az előzetes bejelentések értelmében januártól újabb 1 százalékkal csökkenhet az áfa.
Az Európai Bizottság úgy véli, ebben a kontextusban az idei év végén 2,8 százalékos lehet a büdzsédeficit, ami messze meghaladja a középtávú költségvetési célban (MTO) vállalt 1,1 százalékos hiányt, ám alacsonyabb a Cioloş-kormány által a 2016-os évre kidolgozott büdzsében rögzített, a bruttó hazai termék (GDP) 2,95 százalékára rögzített hiánycélnál. Jövőre viszont ennél is borúlátóbb forgatókönyvet vázolnak, a prognózis szerint ugyanis 2017-ben a költségvetés hiánya eléri majd a 3,4 százalékot, ami jócskán meghaladja a maastrichti egyezményben rögzített 3 százalékos határértékét, efelett pedig Brüszszel kötelezettségszegési eljárást indít.
Ugyan derűlátásra nem adnak okot ezek a számsorok, de mindenképp pozitívabbak, mint a téli prognózis előrejelzései. Akkor ugyanis az idei évre 3 százalékos, jövőre pedig 3,8 százalékos deficitet vetített előre az EB. Jó hír ugyanakkor, hogy 2016-ban európai uniós szinten Romániában várható a második legnagyobb gazdasági növekedés: 4,2 százalékkal bővülhet a GDP. A legnagyobb fejlődési ütemet egyébként Írországban várják, ahol 4,9 százalékos lehet a gazdasági növekedés. Románia esetében 2017-ben 3,7 százalékra lassulhat a bővülés üteme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!