2010. november 24., 09:542010. november 24., 09:54
A szakszervezetek a tervezet alkotmányellenes mivoltára hivatkoznak. A testületet konkrétan azzal a céllal hívták össze, hogy véleményezze a jogszabályt, a bizottság álláspontja ugyanakkor csupán konzultatív.
Valentin Mocanu, a munkaügyi minisztérium államtitkára sajnálatát fejezte ki, amiért nem sikerült megtartani az ülést, ugyanakkor leszögezte, hogy a törvény elfogadásának folyamata a CES álláspontjának megfogalmazása nélkül is folytatódhat, a véleménykikérés formális követelményeit ugyanis a kormány teljesítette.
A szakszervezetek – többek között az Alfa Kartell, a CNSLR – Frăţia és a BNS – a tegnap nyílt levélben tudatták Emil Boc miniszterelnökkel, hogy nem vesznek részt a CES ülésén, így tiltakozva „a kormány és az érdekképviseletek közötti valós és felelős párbeszéd hiánya ellen a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvény tervezete kapcsán.” A távolmaradásukkal tüntető szakszervezeti tömörülések – összesen öt – álláspontja szerint a kormány olyan bértörvényt akar elfogadtatni, amely ellentétes az alkotmánnyal. Úgy vélik, a kormány nem méltányos bérezést akar, hanem továbbra is egységes kritériumok alapján szabná meg a közalkalmazottak jövedelmét, és a jogszabályt már 2011 januárjától hatályba léptetné.
Az érdekképviseletek azzal vádolják a kormányt, hogy nem akarja elfogadni: az ország legfőbb prioritása az egészségügy, az oktatás, a kutatás, a művelődés és a közigazgatás felzárkóztatása, márpedig ezen prioritásnak a bérezési hierarchia együtthatóiban is meg kell mutatkoznia. Ennek folyományaként az öt szakszervezeti tömb nem kíván részt venni „a munkavállalók azon jogának lábbal tiprásában, hogy béreik a 25 százalékos csökkentés előtti szintre növekedjenek vissza.”
Emil Boc kormányfő még a hétfői kormányülésen a munkaügyi miniszter szemére hányta, hogy a bértörvényt még nem terjesztették a CES elé, így az nem kerülhet a parlament elé – függetlenül attól, hogy véleménye pozitív vagy negatív. Nem minden szakszervezet ellenzi egyébként teljes mértékben a kormány tervezetét: Cezar Corîci, az UGIR-1903 érdekképviseleti tömörülés elnöke közölte, kérni fogja, hogy csütörtökre ismét hívják össze a testület ülését, hogy a legfontosabb napirendi pontokat meg lehessen vitatni.
A testület működését szabályozó törvény értelmében a CES a parlament elé való beterjesztés előtt elemzi és véleményezi a kormány határozatait és a törvénytervezeteket. A jogszabályok kezdeményezői, valamint a nemzeti programok és stratégiák kidolgozói kötelesek a CES konzultatív véleményét is kikérni.
A testület 45 tagból áll, a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatók egyaránt 15-15 tagot delegálnak a tanácsba. A határozatképességhez legkevesebb 24 tag jelenléte szükséges, mindhárom delegáló testület képviseletében legalább 8-8 főnek kell részt vennie az ülésen.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.