Fotó: Pál Árpád
Mindenki szerint szükség van a közalkalmazotti fizetések növelésére, ám nem mindegy, mit tartalmaz majd az egységes bérezési törvény, s milyen kiegészítő intézkedéseket foganatosítanak.
2017. március 27., 23:102017. március 27., 23:10
2017. március 27., 23:132017. március 27., 23:13
Eléri a 3600 eurót az intenzív osztályon dolgozó orvos és aneszteziológus fizetése 2018-ban – jelentette be egy vasárnap esti tévéműsorban Lia Olguţa Vasilescu munkaügyi miniszter, amikor a készülő egységes bérezési törvényről kérdezték. Ismételten elmondta ugyanakkor, hogy felszámoljak a közalkalmazotti fizetések közti méltánytalanságokat, a legnagyobb fizetése pedig az államfőnek lesz, aki 18 ezer lejt keres majd.
A munkaügyi miniszter arról is beszélt, hogy a bérezés tekintetében a Ceauşescu-diktatúrában alkalmazott módszertan volt a legmegfelelőbb. „Olyan szakértőkkel dolgozunk, akik még 1989 előtt az egységes bérezési törvényen dolgoztak. Sokan mondják, hogy a Ceauşescu idején hatályos törvény volt tulajdonképpen a legjobb, mert tudtad, honnan indulsz, és hová kell eljutnod karriered végére. Próbáljuk alkalmazni a jó elveket valamennyi bérezési törvényből\" – jelentette ki a munkaügyi tárca vezetője az Antena 3 hírcsatorna műsorában.
Elmondása szerint különben a közalkalmazotti béremeléseket fokozatosan, 2020-ig valósítják meg. A korábbi bejelentések értelmében ezalatt átlagosan 56 százalékkal nő majd a közszférában dolgozók fizetése, a legnagyobb mértékben pedig az orvosok bérét emelik.
„Ne nőjenek tovább a különbségek!”
Ne nyíljon tovább az olló szára, ne növekedjenek a közigazgatásban az alacsony és a magas fizetések közötti különbségek – ezt tartja fontosnak Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy RMDSZ-es polgármestere, akit a készülő egységes bérezési törvény kapcsán faggattunk. Mint hangsúlyozta, ha továbbra is a százalékos elv szerint növelik a fizetéseket a közigazgatásban, akkor a jelenlegi ezer lej körüli bérek csak 1500 lejre növekednek, ami továbbra sem lesz vonzó, ám a jelenlegi hatezer lejes bérek kilencezer lejre növekedhetnek, amit már lehet, hogy nem érdemelnek meg a közigazgatásban dolgozók.
Az elöljáró rámutatott, az optimista forgatókönyv szerint a napokban elfogadja a kormány az új bértörvényt, ami gyakorlatilag a 2020-as bérezési szinteket határozza meg, így a fizetések egy részét addig befagyasztanák, és a béreket fokozatosan növelnék a következő három év alatt. „Ezt a tervezetet azonban még nem látta senki, így nehéz véleményt nyilvánítani róla\" – mondta Antal Árpád. Szerinte az önkormányzatoknak, intézményeknek kellene annyi autonómia, hogy a vezetőjük tudja díjazni azokat a munkatársait, akik többet dolgoznak, vagy nagyobb felelősségű döntést vállalnak. „Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha az alapfizetésekre tudnának rászámolni ösztönző jutalékokat\" – összegezte Antal Árpád.
„A béremelésekre legyen fedezet!”
A béremelésekre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója szerint is szükség van, ám meglátása szerint ezzel párhuzamosan növelni kell az adóbegyűjtés hatékonyságát, reformokra és költségvetési fegyelemre van szükség. Mint a Krónika megkeresésére kifejtette, az alapok rendben vannak, a bruttó hazai termék (GDP) növekszik, tehát rövid távon megbírja a gazdaság a béremeléseket, ám ha a költségvetésből elsősorban fizetésekre költenek, középtávon „bajok lehetnek\".
„Tudjuk és érezzük, mindannyiunk érdeke, hogy a fontos területeken teljesítő közalkalmazottak, a tanárok, az orvosok, az ápolók ne másodállásban hajkurásszák a pénzt, hanem főállásban keressék meg a normális élethez szükséges bevételeket, ám arra is szükség van, hogy a béremelésekre legyen fedezet a költségvetésben\" – szögezte le a pénzügyi szakember. Emlékeztetett, Magyarországon a Medgyessy-kormánynak volt hasonló programja, ami végül a központi költségvetés egyensúlyának felbomlásához, az ország eladósodottságához vezetett.
A büdzséből a fizetések mellett még sok mindenre kell költeni, nyugdíjakra, szociális juttatásokra, és nem utolsósorban infrastruktúra-fejlesztésre, akkor lesz mindenre pénz, ha a költségvetést okosan használják – mutatott rá Diósi László, aki szerint a béremeléssel párhuzamosan szükség van az adóbehajtás hatékonyságának növelésére, hiszen e tekintetben Románia az európai országok között sereghajtó, másrészt komoly reformokat kell életbe léptetni a közigazgatásban, mert Románia foglalkoztatja Európában a legtöbb közalkalmazottat. „A bürokrácia visszaszorításával lehetne csökkenteni a közalkalmazottak számát, így kevés ráfordítással megoldható lenne a béremelés” – mondta Diósi László, hangsúlyozva, hogy a létszámcsökkentésre az egészségügyben és a tanügyben nincs szükség.
Nem Diósi az egyetlen, aki aggodalommal figyeli a történéseket: korábban már a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy a bér- és nyugdíjemelések mellett a költségvetés hiánya meghaladja majd a maastrichti szerződésben rögzített 3 százalékos küszöböt.
Az év eleji gazdatüntetéseknek lassan beérik az eredménye: az Európai Bizottság a 2027-ben kezdődő új uniós ciklustól több ponton is változtatna a Közös Agrárpolitikán (KAP). Erről beszélt a Krónikának Winkler Gyula EP-képviselő.
Januárra véglegesítik a kiszolgáltatott energiafogyasztóknak szánt támogatások kritériumait – jelentette ki pénteken az energiaügyi miniszter.
Az idei első hét hónapban a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,4 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához képest.
Alapvetően a tavalyi formátumban, viszont jelentős változásokkal, nagyobb megpályázható összeggel és önrésszel, rekordköltségvetéssel bonyolítják le idén a napelemes áramtermelő rendszerek lakossági beszerzését támogató Zöld ház programot.
Csütörtökön utalják a nyugdíjasok bankszámlájára az újraszámolt nyugdíjakat – tájékoztatott a bukaresti munkaügyi minisztérium.
Románia kompenzációt fog kérni az Európai Uniótól (EU), mivel ebben a térségben az energiaárak jóval magasabbak, mint Nyugat-Európában – jelentette ki egy csütörtöki szakkonferencián az energiaügyi miniszter.
A lehető legrövidebb időn belül korrigálják azoknak a helyzetét, akiknél eltérések tapasztalhatók az újraszámolt nyugdíjról szóló határozat és a kikézbesített nyugdíjszelvény között – közölte szerda este az Országos Nyugdíjpénztár.
A postai szolgáltatások, a légi szállítás és a burgonya drágult meg a legnagyobb mértékben 2024 augusztusában 2023 augusztusához képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Üres az államkassza: az RMDSZ szerint legalábbis ez derül ki abból a péntek délután közzétett kormányrendeletből, amely kimondja, hogy számos beruházási program finanszírozását felfüggesztik. Cseke Attila szenátor szerint cégek egész sora juthat csődbe.
Újfajta húskészítményekből álló e-mentes termékcsaláddal növelné forgalmát a magyarországi piacon a sepsiszentgyörgyi Bertis csoport.