Nicu Marcu, az ASF elnöke szerint a 2021-ben csődbe ment City Insurance és az Euroins egyaránt „gonosz boszorkány” volt az ügyfelek számára
Nem lehetett megelőzni az Euroins – és a korábban csődbe ment – biztosítótársaságok bebukását Birtalan József, a pénzügyi felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja szerint, részben mert az uniós szabályok nem engedik meg a hatóságnak, hogy korlátozza egy cég piaci részesedését vagy azt, hogy portfóliója hány százalékát tegyék ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások. Az illetékes a Krónikának úgy nyilatkozott, az ASF nem tehető felelőssé a biztosítási piacot sújtó újabb botrányért, és nem biztos abban, hogy a lakosság nem választja akkor is a fizetésképtelenné nyilvánított társaságot, ha előre figyelmeztetik a következményekre.
2023. március 20., 21:332023. március 20., 21:33
2023. március 20., 23:292023. március 20., 23:29
Magyarázatot kellett adnia a kétkamarás bukaresti parlament egyesített pénzügyi szakbizottsága előtt hétfőn a pénzügyi felügyelet (ASF) vezetőségének a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) területén piacvezető Euroins Romania pénteken bejelentett fizetésképtelenné válása miatt. A törvényhozók azt kérték számon az ASF elnökségén, hogy mandátumuk idején két – az utóbbi nyolc évben pedig négy – nagy biztosítótársaság csődje rengegette meg a kgfb-piacot, a kötvények jelentős mértékű drágulásához vezetve.
Akitől először is azt kérdeztük, miért nem lehetett hamarabb drasztikusan fellépni az Euroins-szel szemben, amely tavaly kétszer nem tett eleget a szavatolótőke-követelménynek és nem hajtotta végre az ehhez szükséges 2,19 milliárd lejes tőkeemelést. Birtalan József elmondta, többször felmerült a vezetőtanácsban, melyek azok a törvényes eszközök, amiket használni tudnak hasonló esetben, az egyik a felbontás lehetett volna, hogy szétválasztják a társaság életképes, illetve életképtelen részét, az életképes portfóliót pedig valaki átveszi. Csakhogy az olyan biztosítótársaság esetében, mint az Euroins – és ilyen volt a 2021-ben bebukott City Insurance is –, amelynek az üzleti forgalma, a bevételei 95 százaléka egyetlen pilléren, a kgfb-n nyugszik, egyszerűen nincs mit eladni, ezért ezt a megelőző eszközt nem lehetett használni.
Instabilitáshoz vezetett az óriási kgfb-portfólió
Az ASF az Európai Pénzügyi Felügyelettel közösen 2020-ban átvilágított valamennyi romániai biztosítótársaságot, ez derített fényt arra 2021-ben, hogy van egy tőkeigény az Euroins esetében, amelynek nyomán előírtak a bolgár tulajdonban lévő cég számára egy – feltőkésítést, az üzletpolitika módosítását, a biztosítási díjak változtatására, korrekt kiszámítására vonatkozó javaslatot tartalmazó – helyreállítási tervet.
Az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tagjai cinkossággal vádolták a pénzügyi felügyelet tisztégviselőit a parlamenti meghallgatáson
Fotó: AUR/Facebook
„Az Euroins és a City is egy lábon állt: rövid távú bevételi lehetőségük volt, mert az emberek fél évre, évre kötnek a kötelező gépjárműbiztosítást. Közben a vállalt kárkifizetés nagyon hosszú távra is lehetséges, hiszen ha valaki például balesetet okoz, a sérült személy pedig munkaképtelenné válik, számára élete végéig fizetni kell a biztosítási díjat 1,2 millió lej értékhatárig. Tehát megtörténhet, hogy fél évre van bevétele, ám a kifizetési kötelezettsége tíz-húsz éves, mert az életbiztosítással ellentétben, amelyet évtizedekig fizetünk, ezek nem biztos bevételek. Ama biztosítók esetében viszont, amelyeknél portfóliójuk legtöbb 30 százalékát teszi ki az RCA-biztosítás, nagyobb a stabilitás, mert folyamatos, állandó bevételeik vannak, amiből pótolni tudják az időnként előálló tőkehiányt ebben az üzletágban” – mutatott rá a pénzügyi felügyelet RMDSZ által delegált tagja.
Ugyanakkor azért sem lehet korlátozni nálunk a hasonló piaci részesedéseket, mert miközben Nagy-Britanniában 230, Németországban több mint 300, Lengyelországban pedig 35 biztosító árul kgfb-kötvényt (3 százalékos átlagos piaci részesedéssel, tehát nem áll fenn koncentrálódási veszély), Romániában mindössze nyolc cég. A bukaresti Versenytanács nekilátott a kgfb-piaci dominancia kivizsgálásának, de még nem jutott eredményre.
A kétkamarás román parlament egyesített pénzügyi szakbizottsága előtt kellett magyarázatot adnia hétfőn a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) vezetőségének.
Fenntarthatatlanok voltak az alacsony árak
„Azt is látni kell, hogy a később csődbe ment társaságok a legalacsony áron árulták a kötvényeket, márpedig ez az üzleti modell fenntarthatatlan, mert amikor tőkeigény merül fel, akkor a tulajdonos vagy hozza otthonról a pénzt, és beruház, meghitelezi a cégét, vagy egyszerűen megomlik. Tehát rossz üzleti modelllel állunk szemben. Mindez hasonlít ahhoz, mint amikor a páciens orvoshoz fordul, aki a vizsgálat után felállítja a diagnózist, majd felírja a kötelező kezelést, viszont a beteg nem él vele. Sőt megtagadja a kezelést, elrejt előlünk adatokat, megbuherál informatikai rendszereket, hogy ne jussunk információkhoz. Ezek után csak a halálát lehet megállapítani az ilyen betegnek” – illusztrálta a helyzetet az ASF vezetőtanácsának egyetlen magyar tagja.
Birtalan József szerint a pénzügyi felügyelet elvégezte a dolgát a biztosítótársasággal szembeni fellépés terén
Felvetettük, talán egyfajta „gyógymódot” jelenthetett volna a biztosítási piacot sújtó helyzetre, ha a pénzügyi felügyelet hangsúlyosan felhívja a lakosság figyelmét arra, miszerint nem véletlenül szabott ki 26 pénzbírságot az Euroinsre 16 millió lej értékben az elmúlt két év során. Birtalan úgy reagált: nem biztos, hogy a gépkocsi-tulajdonosok többsége ennek ellenére sem választotta volna továbbra is az – olcsó kötvényt kínáló – Euroinst. „A felelősségbiztosítással ugyanis az a probléma, hogy az egyetlen biztosítási forma, amelyet nem magamnak kötök. Azt megnézem, hogy a házamat, az egészságemet kinél biztosítom, a kgfb-t viszont másnak kötöm, ezért megveszem a legolcsóbbat. A polgárt nem kell hibáztatni azért, mert az olcsóbbat választja, elvégre miért választaná a drágábbat? Az igazi kérdés az, hogy miért csak nyolc cég biztosít Romániában, itt pedig eljutunk oda, hogy mert a romániaihoz hasonló alacsony árak közepette ebben nem érdekeltek a biztosítók” – fejtette ki az ASF illetékese.
„Elvből nem vagyok beavatkozáspárti, hadd dolgozzon a piac, csakhogy ez jelen pillanatban olyan díjszabást alakítana ki, ami további többletterhet jelentene a lakosságnak. Jól meg kell vizsgálnunk, milyen áron korlátozzuk a díjszabásokat, ugyanakkor nem csak ezekre húzunk ársapkát, hanem például korlátozzuk azt is, hogy mennyiért lehet csereautót igénybe venni. Nagyon át kell tekintenünk a szervizóradíjakat, az alkatrész-kereskedők munkáját, ami már a fogyasztóvédelem és a versenytanács dolga. A jelenlegi helyzet megköveteli az ideiglenes árpplafon bevezetését, hogy további feszültségek ne keletkezzenek a piacon” – utalt Birtalan József arra, hogy az ASF azt javasolja a kormánynak, fél évre fagyassza be a kgfb-árakat a jelenleginél mintegy 30 százalékkal alacsonyabb tavaly márciusi szinten.
Nem kell kész tényként kezelni a további drágulásokat
Kérdésünkre, hogy az Euroins csődje, illetve az ASF által nemrég közzétett referenciaárak emelkedése nyomán a kgfb-díjszabások további drágulására kell-e számítani, a pénzügyi felügyelet illetékese úgy vélte: ezt nem kezelné tényként, ha ugyanis befagyasztják az árakat, akkor a kötvények ellenértékét az fogja meghatározni, miként alakulnak más összetevők, például a szervizelés díja. Birtalan Józef felhívta a figyelmet, hogy az ASF-nek az uniós jogszabályok miatt nem áll jogában meghatározni az árakat, mindössze fél évente kiszámolja és közzéteszi a referenciaárakat.
„Ezek azonban csak irányadó árak, kategóriánként, a gépkocsi típusa, hengerűrtartalma, a tulajdonos életkora, lakhelye alapján differenciálják ezeket a díjszabásokat. Azt mutatják, kategóriánként mennyi kellene legyen most egy ideális biztosítási díj” – fejtette ki Birtalan, aki szerint tavaly ezek a referenciaárak azért mutattak növekedést, mert rohamosan emelkedett a minimálbér, az alkatrészek árak, a szervizóradíjak. Hozzátette, nem lehet általános drágulásról beszélni, mert számos kategóriában olcsóbbak lettek a kötvények, amelyek árának alakulása a jövőben az infláció alakulásától függ. Egyébként az illetékes szenátusi szakbizottságok kezdeményezte hétfői meghallgatásról való távozásakor Nicu Marcu, az ASF elnöke is úgy vélekedett, hogy nem fognak nőni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjak az Euroins csődje miatt.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) követeli a pénzügyi felügyeleti hatóság (ASF) vezetőségének felmentését az Euroins biztosítótársaság fizetésképtelenségével kapcsolatos botrány miatt.
Annak kapcsán, hogy a sokadik biztosítási csőd miatt többen firtatják a pénzügyi felügyelet felelősségét, Birtalan József úgy reagált: a hatóság szerinte elvégezte a dolgát, hiszen előírta a feltőkésítési tervet, a cég működése terén sürgetett módosításokat az Euroins számára, ám annak tulajdonosa nem állt elő a szükséges pénzzel, a menedzsmentet nem utasította arra, hogy változtasson az üzletpolitikán. „A felügyelet bevonta a cég engedélyét, tehát végső soron a dolgát elvégezte” – állapította meg Birtalan.
Ez esetben visszakapják a kötvény futamideje végéig hátralévő összeget, amikor a biztosítási garanciaalap (FGA) elbírálja a kérésüket. Ugyanakkor az Euroins-kötvények érvényesek maradnak, és 90 nappal azt követően szűnnek meg, miután a bíróság jogerősen kimondja a társaság csődjének beálltát, a csődeljárás kezdetét. Becslések szerint ez körülbelül kilenc hónap múlva következik be. „Mindenki vegye elő a biztosítást, és kezdjen számolgatni. Tekintettel arra, hogy felnőtt emberek vezetnek autót, szerintem el tudják dönteni, mit tegyenek” – jelentette ki Birtalan József.
És hogy miként lehet elkerülni a hasonló csődbotrányokat a jövőben? Birtalan József kérdésünkre elmondta, nem önmagában a biztosítási piaccal van a baj, hanem az egész rendszert meg kell vizsgálni. „Meg kellene nézni, melyek azok az elemek, ami miatt akkorák a biztosítási díjak, amekkorák. Kezdve a csereautók bérlésétől a szervizek működésén keresztül a nagykamionos cégek felelősségéig, amelyek esetében a baleseti ráta 12 százalékos, és akkor még nem beszéltünk a szállított áru értékéről. Beszélhetünk arról is, mi magunk mit tehetünk a magas baleseti ráta csökkentése érdekében, elsősorban a vezetés közbeni fokozott odafigyeléssel. A hatóságnak jeleznie kell a problémata, de ha ugyanilyen magas marad a baleseti ráta, ilyen sok a súlyos baleset, akkor ezeket ki kell fizetni” – húzta alá a bukaresti pénzügyi felügyelet vezetőtanácsának tagja.
A Pénzügyi Felügyelet (ASF) pénteken megerősítette az egy nappal korábban kiszivárgott információt: valóban megvonta az Euroins biztosítótársaság működési engedélyét.
A kormány „eltökélt szándéka” 3700 lejre emelni a minimálbért – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott romániai alkalmazottak 15 százalékát az országos bruttó minimálbérrel javadalmazzák a munkaadóik – mutat rá az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden közzétett elemzésében.
A márciusi 6,61 százalékról 5,9 százalékra csökkent áprilisban az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Továbbra sem találni elegendő mezőgazdasági gépkezelőt Romániában, annak ellenére, hogy egyes helyeken – főleg Erdélyben – már 2-3 ezer eurós fizetéseket kínálnak.
Izrael élelmezésbiztonságának erősítése érdekében Avi Dichter mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter vészhelyzeti búzaellátási megállapodást kötött Bukarestben román hivatali partnerével, Florin Barbuval.
A Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsa hétfői ülésén úgy döntött, hogy 7 százalékon tartja az alapkamatot.
Bukarestben szervezett tiltakozó megmozdulást hétfőn az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) és 29 tagszervezete. A tüntetők 10 órától a kormánypalota előtt gyűltek össze, majd dél körül elindultak a gazdasági, a munkaügyi és a pénzügyminisztérium felé.
Idén áprilisban 33,2 százalékkal nőtt a forgalomba helyezett új személyautók száma Romániában 2023 negyedik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 46,8 százalékos növekedést jegyeztek.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás