Befékezett a román gazdaság, pesszimisták az elemzők, akik nem bíznak a hivatalos statisztikai adatokban sem

Mint ismeretes, az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatsorai szerint Románia gazdasága a harmadik negyedévben 0,4 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, éves szinten pedig 0,2 százalékkal. Míg a negyedéves növekedés megfelelt az elemzői várakozásoknak, addig az éves növekedés jóval a Bloomberg által megkérdezett elemzői becslések mediánja, vagyis 2,3 százalék alatt volt, és elmaradt az UniCredit és a BCR 2,5 százalékos, valamint az ING 1,9 százalékos prognózisától is – foglalja össze friss elemzésében a Profit.ro gazdasági és pénzügyi portál.

A cikk ugyanakkor emlékeztet, a jelzett adatokból hiányoznak a bruttó hazai termék (GDP) növekedésének forrásaira vonatkozó részletek – ezeket december 7-én teszik közzé –, de az elemzők már most pesszimisták az előttünk álló időszak gazdasági lendületét illetően.

„A nagyfrekvenciás gazdasági mutatók már ebben a negyedévben is borús növekedési kilátásokat mutatnak, mivel a kiskereskedelmi forgalom gyenge maradt, az ipari termelés pedig tovább csökkent. Még nem tudjuk, hogy a mezőgazdaságból származó pozitív meglepetés megvalósult-e, de ha igen, az még rosszabb teljesítményt jelentene más ágazatokban. Lehetséges, hogy a beruházások és a nettó export pozitívan járult hozzá” – véli Valentin Tătaru és Ștefan Poșea, az ING Románia közgazdászai.

A BCR elemzői a mezőgazdaság és az építőipar – amely július–augusztusban 6,3 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest – esetében is pozitív meglepetést valószínűsítenek a harmadik negyedévben, míg a GDP alakításában fontos szerepet játszó ipar negyedéves szinten 0,9 százalékkal csökkent.

A keresleti oldalon a BCR pozitív hozzájárulást vár a beruházásoktól – a mérnöki létesítmények 8,4 százalékkal nőttek július-augusztusban az előző negyedévhez mérten –, miközben a háztartások fogyasztása 1 százalékkal csökkent, és várhatóan negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

Egyre romlanak a román gazdaság növekedési kilátásai, lefelé módosította előrejelzését az Európai Bizottság is

A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította szerdán közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.

Az elemzés ugyanakkor aláhúzza: bár az éves infláció 8,8 százalékról 8,1 százalékra csökkent októberben szeptemberhez képest, továbbra is magas – a maginfláció még mindig kétszámjegyű, 10,4 százalékos. Eközben a Román Nemzeti Bank (BNR) és az elemzők a jövő év első felében az infláció emelkedésére számítanak az egyes termékek áfaemelése és a jövedéki adók emelése miatt.

Az ING Bank a gyenge gazdasági növekedés és a tartós infláció „szerencsétlen kombinációjáról” beszél az elkövetkező időszakban,

de ez nem zárja ki azt a forgatókönyvet, hogy a kamatok hosszabb ideig magasak maradnak. A holland pénzintézet elemzői áprilisra várják az első irányadókamat-csökkentéseket, de elismerik egyúttal, hogy ezek májusig elhúzódhatnak. A BCR pedig csak májusban várja az első lépéseket, ám azt sem zárja ki, hogy a bukaresti jegybank augusztusig halogatja a kamatcsökkentést.

Az ING az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését 7,1 százalékról 7,4 százalékra, a jövő év végére vonatkozóét pedig 4,1 százalékról 4,7 százalékra módosította, az emelkedő áfa és jövedéki adók közepette. A BCR 7,5 százalékos inflációt jósol az idei év végére és 5,3 százalékot a jövő év végére, míg a BNR 2023 decemberében 7,5 százalékos, 2024 decemberében pedig 4,8 százalékos éves rátával számol (felfelé módosítva).

A vártnál gyengébb növekedést mutat a román gazdaság az OTP elemzői szerint

Tovább lassul a román gazdaság, a fiskális intézkedések és a magasabb olajárak átmenetileg megállíthatják a dezinflációt – áll az OTP Bank Románia friss gazdasági előrejelzésében.

A gazdasági elemzők ugyanakkor újfent panaszkodnak az Országos Statisztikai Intézet által nyilvánosságra hozott adatsorok rossz minőségére.

„A statisztikai intézet adatainak minősége – enyhén szólva – továbbra is gyenge, valamint széleskörű és gyakori a kiigazítás” – rótta fel Ciprian Dascălu, a BCR vezető közgazdásza.

„Továbbra is nagy eltérések vannak a nyers és a szezonálisan kiigazított adatsorok között, ami a jelentős kiigazítások nagy kockázatával jár” – fogalmaztak az ING közgazdászai is, aláhúzva, a 0,2 százalékos éves növekedés a nyers adatsoron éles ellentétben áll a szezonálisan kiigazított adatsor 2,1 százalékos növekedésével.

„Nehéz magyarázatot találni, és részletes információk nélkül a jövőbeli közlésekben jelentős adatkiigazításokra számíthatunk, amelyek a két adat közötti különbséget csökkentik” – mutatott rá Dascălu.

Mint ismeretes, nem ez az első alkalom, amikor sokak szerint nem stimmel valami a hivatalos statisztikáknál, az elemzők tavaly még azzal is megvádolták az állami intézményt, hogy manipulálta a bruttó hazai termék adatait. Az INS vezetője, Tudorel Andrei akkor azzal próbált védekezni, hogy a GDP-adatok eltérései a román gazdaság nagyfokú szezonalitásából adódnak, amit igyekeznek beépíteni a statisztikai modellbe.

Most az Országos Statisztikai Intézet az első negyedévre vonatkozó szekvenciális növekedést –1 százalékról -0,7 százalékra módosította, a második negyedévit pedig 1,7 százalékról 1,3 százalékra.

„Gyanítjuk, hogy ez inkább a statisztikai modell kiigazításainak köszönhető (amit a Nemzeti Statisztikai Intézet is elismer), és hogy a mutatók idővel normalizálódni fognak. Addig is inkább a nyers adatokra összpontosítunk, és szkeptikusabbak vagyunk a szezonálisan kiigazított adatokkal kapcsolatban” – magyarázták aggályaikat az ING közgazdászai. A szezonálisan kiigazított adatokkal számított szekvenciális (vagy negyedéves) növekedés azonban fontos a gazdasági előrejelzések szempontjából, mert ez mutathatja meg legjobban a gazdaság sebességét – emeli ki az elemzés.

A BCR amúgy, további információkra várva, fenntartja az idei évre vonatkozó 2,1 százalékos gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzését, az egész évre pedig 3,3 százalékos növekedést vár. Az ING viszont a közelmúlt gyenge adataira hivatkozva viszonylag pesszimista, 1,5 százalékos idei növekedésre számít

a 2021-es 5,7 százalékos és a 2022-es 4,7 százalékos gyarapodás után, és fenntartja a 2024-re vonatkozó 2,8 százalékos előrejelzését.

Végezetül a Profit.ro elemzése kitekintést nyújt a nemzetközi színtérre is, aláhúzva, hogy a gazdasági növekedés összességében felgyorsult a régióban. Magyarországon a negyedéves növekedés 0,9 százalékos volt, szemben az előző negyedévi stagnálással, míg Lengyelországban 1,4 százalékos volt a bővülés üteme, szemben a második negyedévi 0,3 százalékkal. A cseh gazdaság azonban 0,3 százalékkal zsugorodott az előző negyedévi stagnálás után. Az Európai Unió gazdasága eközben már a második egymást követő negyedévben stagnált, míg az euróövezet gazdasága 0,1 százalékkal zsugorodott, szemben a második negyedévi 0,2 százalékos növekedéssel.

Bár most kicsivel jobban fut a szekér, Románia továbbra is szegényebb, mint Magyarország

Hajszálnyival megelőzte Románia Magyarországot az egy főre eső hazai össztermék (GDP) tekintetében, ám ez nem jelenti azt, hogy jobban is élünk, mint az anyaországiak.