Fotó: Pixabay
A májusban becsült 3,2 százalékról 2,2 százalékra módosította szerdán közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
2023. november 15., 17:392023. november 15., 17:39
2023. november 15., 17:492023. november 15., 17:49
Az uniós testület várakozásai szerint a tavaszi becsléstől eltérően 2024-ben a román GDP nem 3,5 százalékkal, hanem csak 3,1 százalékkal bővül, 2025-ben pedig 3,4 százalékkal nő.
– olvasható az előrejelzésben. Az Európai Bizottság becslése szerint a költségvetési hiány idén elérheti a tavalyi 6,3 százalékos szintet. A tavaszi előrejelzésében még csak 4,7 százalékos deficitet prognosztizált erre az évre a testület.
A brüsszeli várakozások szerint a jövő év januárjától hatályba lépő deficitcsökkentő intézkedések hatására a költségvetési hiány 2024-ben 5,3 százalékra, 2025-re pedig 5,1 százalékra csökken. Az intézkedéseket az Európai Bizottság szerint részben ellensúlyozhatja a személyzeti kiadások jelentős növekedése, az előrejelzés ugyanakkor nem számol az új nyugdíjtörvény rövid távú költségvetési hatásaival.
A nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós testület ugyanakkor az Agerpres által idézett dokumentum szerint arra számít, hogy a tavalyi 12 százalékról idén 9,8 százalékra, 2024-ben 5,9 százalékra, 2025-ben pedig 3,4 százalékra csökken az infláció Romániában.
Közölték: a nyers adatok szerint 0,2 százalékos volt a gazdasági növekedés Romániában a harmadik negyedévben 2022 azonos időszakához képest. Az év első kilenc hónapjában, ugyancsak a nyers adatok alapján, a bruttó hazai termék (GDP) 1,1 százalékkal nőtt a múlt év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális hatással kiigazított adatok a román gazdaság 2,1 százalékos növekedését mutatják éves összevetésben július 1. és szeptember 30. között. Az év első kilenc hónapjában reálértékben 1,9 százalékkal nőtt a GDP. A harmadik negyedévben a román GDP reálértékben mindössze 0,4 százalékkal haladta meg a második negyedévi értéket. Eközben a 2023-es költségvetés tervezetének elkészítésekor a bukaresti kormány 2,8 százalékos növekedéssel számolt.
Ezt a testület az ipari termelés visszaesésével és a mezőgazdaság vártnál gyengébb teljesítményével magyarázta.
Amint arról korábban beszámoltunk, szeptember végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bank rontott a jövő évre vonatkozó várakozásain is, a májusban előrejelzett 3,5 százalék helyett 3,2 százalékos gazdasági növekedésre számít 2024-ben Romániában.
Október elején ugyanakkor az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A washingtoni székhelyű pénzintézet szerint a román gazdaság bővülése a tavalyi 4,7 százalékról idén 2,2 százalékra lassul, jövőre pedig 3,8 százalékra gyorsul.
Az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!