Fotó: Gábos Albin
Tovább lassul a román gazdaság, a fiskális intézkedések és a magasabb olajárak átmenetileg megállíthatják a dezinflációt, közben a költségvetési kockázatok jelentősek, és további intézkedésekre van szükség a 3 százalékos hiánycél eléréséhez 2024-re – áll az OTP Bank Románia friss gazdasági előrejelzésében.
2023. október 31., 08:462023. október 31., 08:46
Az OTP Bank elemzői a Krónikához eljuttatott dokumentum szerint úgy vélik, a román gazdaság a korábbi várakozásokhoz viszonyítva gyengébb növekedést mutat.
Az idei második félévre vonatkozó makrogazdasági várakozásaikat az OTP Bank elemzői a közelmúlt nemzetközi gazdasági fejleményeivel, az euróövezetben megfigyelt trendekkel, az újabb helyi adóemelések hatásaival, valamint a román makrogazdasági mutatók alakulásával magyarázzák.
„Bár az év első felében a GDP éves növekedésével kapcsolatos várakozások közel 3 százalékos gazdasági bővülést vetítettek előre 2023-ra, a növekedés üteme lassult, amit a vártnál gyengébb fogyasztás és exportteljesítmény magyaráz a magas infláció és a globális feldolgozóipar teljesítményének romlása következtében erodálódó reáljövedelmek kontextusában.
– vetíti előre a prognózis, amely szerint az infláció december végére 7,5 százalék körüli szintre csökkenhet, míg az irányadó kamatláb tekintetében nem várható fejlemény, hiszen a Román Nemzeti Bank (BNR) nagy valószínűséggel kitart az alapkamat jelenlegi szintje mellett.
Közben a HORECA-szektor az első negyedév jó teljesítménye után a második negyedévben komoly lassulással nézett szembe.
Ami pedig a 2024-es várakozásokat illeti, az éves GDP-bővülés a háztartások fogyasztásának élénkülése (magasabb reálbéreknek köszönhetően), az állami kiadások növekedése, valamint az exporttevékenység erősödése következtében elérheti a 2,7 százalékot.
„Az elmúlt hónap fejleményei alapján a harmadik negyedévi mutatók arra utalnak, hogy a növekedés lassulása a vártnál tovább tart. Az eddig tapasztalt visszafogott növekedést a háztartások fogyasztása, az építőipar fellendülése és a beruházási kiadások jelentős növekedése támogatja, utóbbiak jelentős részét külső, vissza nem térítendő forrásokból finanszírozzák. Az év végére vonatkozó várakozásokkal visszafogottnak kell lennünk, hiszen a kiadásokra a hitelállomány növekedésének lassulása is hatással van, még annak ellenére is, hogy a vállalati szegmens és a fogyasztási hitelek esetében a hitelnyújtás visszatért a korábbi trendekhez” – állapították meg az OTP Bank elemzői. Rámutattak:
és a bázishatásoknak és az élelmiszerár-korrekciónak köszönhetően, figyelembe véve a 2023-as mezőgazdasági betakarítás hatásait, valamint az alapvető élelmiszerek esetében bevezetett kereskedelmi felárakkal kapcsolatos intézkedéseket is, ez a lassulás a várakozások szerint tovább folytatódik.
A magasabb olajárak hatása szintén hozzájárul a dezinflációs folyamat megállításához 2024 első negyedévében. Várakozásaink szerint az áruk és szolgáltatások inflációja viszonylag rugalmatlan marad, míg az élelmiszerár-infláció tekintetében további lassulásra kell számítani” – áll az előrejelzésben.
Ami az európai kontextust illeti, az Európai Központi Bank (EKB) arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, egyúttal nyitva hagyták a kamatlábak további emelésének lehetőségét is arra az esetre, ha az infláció ismét erőteljesen emelkedik. Figyelembe véve a 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat, nagy valószínűséggel a Román Nemzeti Bank sem kezdi meg az irányadó kamatláb csökkentését – állapították meg az elemzők.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció és az alapkamat közötti egyensúlyra, igyekeztek nem nehezíteni a helyi üzleti környezet erőfeszítéseit, miközben próbálták a lehető legalacsonyabb szintre kényszeríteni a pénzromlás mértékét.
– összegez a prognózis. Amely szerint ugyan a gazdaság teljesítménye lassult, a foglalkoztatás visszafogott, de folyamatos növekedése mellett stabil maradt a munkaerőpiac, az állapotát mérő mutatók továbbra sem mutatják a gyengülés jeleit. Mindeközben a reálbérek az infláció lassulásával párhuzamosan erőteljesen növekedtek, amit a minimálbér 2024-ben történő emelése tovább fokozhat – fogalmazták meg az OTP Bank elemzői.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
Amint arról korábban beszámoltunk, október elején az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap. A múlt hónap végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága eközben az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált, de a Pénzügyi Tanács szerint nagy a lefelé módosítás valószínűsége. Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) viszont augusztusban még fenntartotta a 2,8 százalékos idei gazdasági növekedésre vonatkozó tavaszi előrejelzését, míg a 2024-es növekedésre vonatkozó becslését 4,8 százalékról 4,2 százalékra módosította.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Az idei első negyedévben 8049 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3210 lej az egy főre jutó bevétel; ez 7,3, illetve 7 százalékos növekedést jelent 2023 utolsó negyedévéhez képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!