Fotó: Gábos Albin
Tovább lassul a román gazdaság, a fiskális intézkedések és a magasabb olajárak átmenetileg megállíthatják a dezinflációt, közben a költségvetési kockázatok jelentősek, és további intézkedésekre van szükség a 3 százalékos hiánycél eléréséhez 2024-re – áll az OTP Bank Románia friss gazdasági előrejelzésében.
2023. október 31., 08:462023. október 31., 08:46
Az OTP Bank elemzői a Krónikához eljuttatott dokumentum szerint úgy vélik, a román gazdaság a korábbi várakozásokhoz viszonyítva gyengébb növekedést mutat.
Az idei második félévre vonatkozó makrogazdasági várakozásaikat az OTP Bank elemzői a közelmúlt nemzetközi gazdasági fejleményeivel, az euróövezetben megfigyelt trendekkel, az újabb helyi adóemelések hatásaival, valamint a román makrogazdasági mutatók alakulásával magyarázzák.
„Bár az év első felében a GDP éves növekedésével kapcsolatos várakozások közel 3 százalékos gazdasági bővülést vetítettek előre 2023-ra, a növekedés üteme lassult, amit a vártnál gyengébb fogyasztás és exportteljesítmény magyaráz a magas infláció és a globális feldolgozóipar teljesítményének romlása következtében erodálódó reáljövedelmek kontextusában.
– vetíti előre a prognózis, amely szerint az infláció december végére 7,5 százalék körüli szintre csökkenhet, míg az irányadó kamatláb tekintetében nem várható fejlemény, hiszen a Román Nemzeti Bank (BNR) nagy valószínűséggel kitart az alapkamat jelenlegi szintje mellett.
Közben a HORECA-szektor az első negyedév jó teljesítménye után a második negyedévben komoly lassulással nézett szembe.
Ami pedig a 2024-es várakozásokat illeti, az éves GDP-bővülés a háztartások fogyasztásának élénkülése (magasabb reálbéreknek köszönhetően), az állami kiadások növekedése, valamint az exporttevékenység erősödése következtében elérheti a 2,7 százalékot.
„Az elmúlt hónap fejleményei alapján a harmadik negyedévi mutatók arra utalnak, hogy a növekedés lassulása a vártnál tovább tart. Az eddig tapasztalt visszafogott növekedést a háztartások fogyasztása, az építőipar fellendülése és a beruházási kiadások jelentős növekedése támogatja, utóbbiak jelentős részét külső, vissza nem térítendő forrásokból finanszírozzák. Az év végére vonatkozó várakozásokkal visszafogottnak kell lennünk, hiszen a kiadásokra a hitelállomány növekedésének lassulása is hatással van, még annak ellenére is, hogy a vállalati szegmens és a fogyasztási hitelek esetében a hitelnyújtás visszatért a korábbi trendekhez” – állapították meg az OTP Bank elemzői. Rámutattak:
és a bázishatásoknak és az élelmiszerár-korrekciónak köszönhetően, figyelembe véve a 2023-as mezőgazdasági betakarítás hatásait, valamint az alapvető élelmiszerek esetében bevezetett kereskedelmi felárakkal kapcsolatos intézkedéseket is, ez a lassulás a várakozások szerint tovább folytatódik.
A magasabb olajárak hatása szintén hozzájárul a dezinflációs folyamat megállításához 2024 első negyedévében. Várakozásaink szerint az áruk és szolgáltatások inflációja viszonylag rugalmatlan marad, míg az élelmiszerár-infláció tekintetében további lassulásra kell számítani” – áll az előrejelzésben.
Ami az európai kontextust illeti, az Európai Központi Bank (EKB) arra figyelmeztetett, hogy a piacoknak hosszabb ideig kell magasabb kamatlábakra számítaniuk, egyúttal nyitva hagyták a kamatlábak további emelésének lehetőségét is arra az esetre, ha az infláció ismét erőteljesen emelkedik. Figyelembe véve a 2024 elejére vonatkozó helyi dezinflációs várakozásokat, nagy valószínűséggel a Román Nemzeti Bank sem kezdi meg az irányadó kamatláb csökkentését – állapították meg az elemzők.
„A Román Nemzeti Bank egész évben gondosan figyelt az infláció és az alapkamat közötti egyensúlyra, igyekeztek nem nehezíteni a helyi üzleti környezet erőfeszítéseit, miközben próbálták a lehető legalacsonyabb szintre kényszeríteni a pénzromlás mértékét.
– összegez a prognózis. Amely szerint ugyan a gazdaság teljesítménye lassult, a foglalkoztatás visszafogott, de folyamatos növekedése mellett stabil maradt a munkaerőpiac, az állapotát mérő mutatók továbbra sem mutatják a gyengülés jeleit. Mindeközben a reálbérek az infláció lassulásával párhuzamosan erőteljesen növekedtek, amit a minimálbér 2024-ben történő emelése tovább fokozhat – fogalmazták meg az OTP Bank elemzői.
A háztartások kiadásainak csökkenése miatt az év első felében lassulni fog a román gazdaság növekedése a várható beruházások csökkenése és az export növekedési ütemének lassulása miatt az OTP Bank elemzőinek prognózisa szerint.
Amint arról korábban beszámoltunk, október elején az áprilisban becsült 2,4 százalékról 2,2 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a világgazdasági kilátásokról szóló kedden közzétett jelentésében a Nemzetközi Valutaalap. A múlt hónap végén közzétett jelentésében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szintén rontott a román gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzésein. Prognózisa szerint a román GDP idén 1,8 százalékkal nő. Májusi előrejelzésében az EBRD a román gazdaság 2,5 százalékos bővülésével számolt 2023-ra. A bukaresti kormány előrejelzési szakbizottsága eközben az idei év egészére 2,8 százalékos növekedést prognosztizált, de a Pénzügyi Tanács szerint nagy a lefelé módosítás valószínűsége. Az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottság (CNSP) viszont augusztusban még fenntartotta a 2,8 százalékos idei gazdasági növekedésre vonatkozó tavaszi előrejelzését, míg a 2024-es növekedésre vonatkozó becslését 4,8 százalékról 4,2 százalékra módosította.
Miközben számos ország recesszióba süllyed, Romániában elérhető cél a 2–2,5 százalékos gazdasági növekedés, ám az infláció még kétszámjegyű marad az év végéig – jelentette ki a Krónikának adott interjúban Fatér Gyula, az OTP Bank Románia vezérigazgatója.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!