Hatvan százalékkal visszaesik az elkövetkező öt évben azoknak az aránya, akik ingatlanhitelt tudnak felvenni, mivel tíz ügyfélből egy tud megengedni magának 30 százalékos önrészt, amit a hitelcseréről szóló törvény jelenlegi formában történő elfogadása nyomán a bankok kérnének – kongatta meg a vészharangot hétfőn nyilvánosságra hozott elemzésében az Erste csoporthoz tartozó Román Kereskedelmi Bank (BCR).
2016. február 08., 16:512016. február 08., 16:51
2016. február 08., 17:082016. február 08., 17:08
Mint a pénzintézet elemzői rámutatnak, jelenleg átlagosan 15 százalékos önrészt kérnek ingatlanhitelek esetében a pénzintézetek, a 30 százalékos előleget pedig számításaik szerint az tenné szükségessé, hogy ezáltal kockázatok nélkül tudjanak hitelt nyújtani a letétekből.
Szerintük ugyanakkor a fizetés nélküli törlesztés alkalmazása az Első otthon program végét is jelentené egyben, ugyanis szerintük az a helyzet állna elő, hogy a kormány által nyújtott garancia a nullával lenne egyenlő, ilyen körülmények között pedig a bankok nem tudnák biztosítani a program kedvezményeit, vagyis az alacsony előleget – mindössze 5 százalék – és az alacsony kamatot. Így pedig a bankok által nyújtott ingatlanhitelek az elkövetkező öt év során a jelenlegi 50 milliárd lejről körülbelül 15 milliárd lejre esnének vissza.
A hitelcsere másik negatív hatásaként említik, hogy amiatt jelentős mértékben csökkenne a letétek után nyújtott kamat, hiszen felesleges likviditása lenne a pénzintézeteknek. Ugyanakkor egy átlagos ügyfélnek – beleértve azokat a családokat, ahol mindkét házastárs neve szerepel a hitelszerződésben – nyolc évvel hosszabb időt vesz majd igénybe, amíg elő tudja teremteni az önrészt.
A BCR elemzői szerint a jogszabály elfogadása a jelenlegi formában jelentősen torzítaná az ingatlanpiacot is, hiszen csak keveseknek lesz meg a szükséges készpénzük, és kevesen kaphatnak ingatlanhitelt, hogy élni tudjanak a lehetőséggel, hogy alacsonyabb áron ingatlanokat tudjanak vásárolni. Emellett spekulatív beruházásokat is kieszközölhetnek, tulajdonképpen nulla kockázattal, megkötések nélkül, hiszen amennyiben a befektetések nem váltják be a hozzájuk fűzött reményt, akkor átruházhatják az ingatlanokat a hitelt nyújtó pénzintézetnek. Eközben az albérletek számottevő drágulását vizionálják, és olyan körülmények között, hogy a kereslet meghaladhatja majd a kínálatot, a kiadó ingatlanokat sem fogják felújítani.
Figyelembe véve, hogy az Első otthon keretében átlagosan 34 évesen vesznek fel a fiatalok első alkalommal ingatlanhitelt, ha nyolc évvel megnyúlik az előleg előteremtéséhez szükséges idő, akkor 42 éves korig tolódik ki a saját lakásba költözés. „Mindez oda fog vezetni, hogy sok fiatal előrehaladott koráig a szülőkkel fog élni, vagy rossz körülmények között (kevés tér, alacsony színvonal) lesz kénytelen meghúzni magát, aminek szociális és demográfiai szempontból egyaránt számos negatív következménye lehet” – hívják fel a figyelmet a pénzintézet elemzői.
Mint ismeretes, a törvénytervezetet, ami lehetővé teszi egy magánszemély számára, aki bankhitelt vett fel, és nem tud törleszteni, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant, november 25-én fogadta el a képviselőház döntéshozó testületként. A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői. Klaus Johannis államfő pedig decemberben visszaküldte az úgynevezett hitelcseretörvényt a parlament elé újragondolásra – mint fogalmazott, a jogszabályra szükség van, azonban a döntéshozók által elfogadott verzió ahelyett, hogy segítené a hitellel rendelkezőket, „nehézségeket” okozhat.
A jogszabálytervezetről kedden kellett volna tárgyalnia a szenátus jogi bizottságának, azonban a megbeszélést elhalasztották. Daniel Zamfir liberális párti képviselő, a törvény kezdeményezője azt mondta, hogy a bankok halogatása miatt volt szükség a halasztásra. A romániai banki munkáltatók egyesületének képviselői viszont azt állítják, hogy a pénzintézetek nem kértek halasztást, főként olyan körülmények között, hogy nem is hívták meg őket az egyeztetésekre, és nem is közölték velük a módosító javaslatokat.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Az idei év első három hónapjában 25 300 vállalkozást töröltek a cégjegyzékből Romániában, 40,53 százalékkal többet, mint 2023 azonos időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
A GDP 52,4 százalékára nőtt februárban Románia államadóssága – közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium. Az ország adósságállománya 841,292 milliárd lejt tett ki.
szóljon hozzá!