Fotó: A szerző felvétele
2009. június 24., 09:312009. június 24., 09:31
„A kormány rossz döntése az átalányadó bevezetéséről elsősorban a kis- és közepes vállalkozásokat érinti hátrányosan. A megszüntetett vagy felfüggesztett cégek többsége kevés alkalmazottat foglalkoztatott, de eltartotta a tulajdonos családját. Az ilyen típusú vállalkozások képezik a gazdaság jelentős részét, válság idején ezeket támogatni, nem hátráltatni kell” – részletezte Herman Rosner. A kamaraelnök szerint ha megszűnnek a munkahelyek, az emberek munkanélküli-segélyért folyamodnak, aki teheti, nyugdíjba vonul, tehát nő az állami teherviselés. A szakember egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az átalányadó bevezetését a nép ügyvédje is törvénytelennek ítélte.
Herman Rosner egyúttal sajátos javaslattal rukkolt elő. Úgy véli, az átalányadó helyett azokat a milliomosokat kellene megadózni, akik a magánosításból gazdagodtak meg, de nem teljesítették a privatizáció során vállalt kötelezettségeket. „Országos szinten több ezer vállalat került magánkézbe. A privatizáció célja az volt, hogy az új tulajdonos befektessen, majd úgy gazdálkodjon, hogy nyereségessé tegye a vállalatot” – ecsetelte álláspontját.
Hozzátette: Kovászna megyében csak a Secuiana nadrággyár, a Covalact tejgyár és a bibarcfalvi ásványvízpalackozó magánosítása volt sikeres. A legtöbb esetben a vállalkozók csődbe juttatták a magánosított gyárakat, munkanélküliek ezreit varrták az állam nyakába, és soha nem fizettek részesedést a kisrészvényeseknek, részletezte Rosner, aki szerint most, a válság idején ezek a kis pénzek is nagy segítséget jelentenének, és az államkasszát is gazdagítaná a részesedés után befizetett adó.
„A magánosított vállalatok tulajdonosainak nagy része szerepel az ország milliomosainak a listáján, hiszen hatalmas vagyont kaptak potom pénzért az államtól. Ezeknek a milliomosoknak az ingó és ingatlan vagyonát kell felbecsülni, és egy meghatározott kulccsal megadózni – javasolja a közgazdász. – Ha a tönkretett magánosított vállalatokból meggazdagodott üzletemberek eladják a helikoptereiket és a luxusautóikat, befizethetik az adót. Így a válságban az államnak nem kell a kis- és közepes vállalkozásokat csődbe vinnie.”
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.