2010. augusztus 30., 06:082010. augusztus 30., 06:08
„Adósztrájk”, „Vlădescu úr, ön kiállna-e havonta három sort?” – állt a péntek délre Bukarestbe, a pénzügyminisztérium székháza elé összehívott villámcsődületen részt vevő több tucat alkotó – újságírók, írók, színészek – által magasba emelt molinókon. A flashmob résztvevői az ellen a júliustól hatályos adótörvénykönyvi módosítás ellen fejezték ki így tiltakozásukat, miszerint ezentúl az egyéni vállalkozóknak, a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedőknek is rendszeresen kell nyugdíj-, illetve egészségbiztosítási járulékot, illetve munkanélküliségi hozzájárulást fizetniük. A legtöbb érintett ugyanakkor nem is magát a befizetést tartja felháborítónak, hanem azt a tényt, hogy havonta el kell mennie valamennyi illetékes hatósághoz, amelyeknél az elmúlt hét valamennyi napján hosszú sorok kígyóztak. A tolongás késztette arra a munkaügyi minisztériumot, hogy meghosszabbítsa a leadási határidőt, mivel az augusztus 25-i időpontig az érintettek alig 5–10 százalékának sikerült rendeznie új kötelezettségét. A pénteki tiltakozáson egyébként az alkotók aprópénzt is gyűjtöttek a pénzügyminisztérium számára, a pénzösszegeket befőttesüvegekben helyezték el a székház lépcsőire, és azt kiabálták: „Vegyétek el pénzünket”. Ugyanakkor a tiltakozók egy közel négyezer kézjeggyel ellátott petíciót is benyújtottak az illetékes tárcához. „Mi, alulírottak nem értünk egyet azzal, ahogyan az ön által vezetett államigazgatás alkalmazni kívánja a szakmai jövedelmekre vonatkozó új előírásokat. Logikátlannak, abszurdnak és sértőnek találjuk, hogy havonta egyik intézménytől a másikig sétáltatnak abszurd nyilatkozatok kitöltése végett. Legtöbben közülünk nem is értjük, mit kellene kitöltenünk” – áll a Nem fizetünk adót, amíg nincs egységes, éves, on-line nyilatkozat című, Emil Boc kormányfőnek címzett petícióban. A tiltakozások nem merülnek ki a bukaresti akcióban, hamarosan a kolozsvári újságírók is utcai megmozdulást szerveznek, míg szintén a bürokratikus eljárás miatt hirdetett „adósztrájkot” szeptember elsejétől több mint száz román művész vagy alkotó. Nyílt levelükben rámutatnak, eszük ágában sincs kiállni a végeláthatatlan sorokat, inkább visszautasítják a fellépéseket.
Emil Boc miniszterelnök a villámcsődületet követően úgy nyilatkozott, hajlandó tárgyalni az adósztrájk kezdeményezőivel, szeretné valamennyiüket felvilágosítani arról, hogy „a kormányrendelet nem az alkotók ellen irányul, hanem a szerzői jogdíjakkal történő visszaéléseket szeretné megszüntetni”. „Meg kell akadályoznunk a visszaélést azok esetében, akik arra használták a szerzői jogdíjakat, hogy ne fizessenek társadalombiztosítást, munkanélküliségi vagy egészségügyi hozzájárulást. Ki kell terjesztetnünk az adófizetők számát. Tudom, nem kellemes azoknak, akik eddig nem fizették ezeket a járulékokat, de jövedelemre tettek szert, s most, ugyanúgy, mint mások, fizetni kényszerülnek” – fogalmazott Emil Boc. Ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a kormánynak idén 3,3 milliárd eurót kellett elvonnia a beruházásokra elkülönített pénzalapokból a nyugdíjak kifizetésére, ennek oka pedig szerinte az, hogy bizonyos kategóriáknak mostanáig nem kellett nyugdíj-hozzájárulást fizetniük.
Nem ért egyet az adósztrájkkal Kelemen Hunor művelődési miniszter sem. A szaktárcavezető a marosvásárhelyi Félsziget Fesztiválon leszögezte, szerinte valamennyi jövedelem után egységesen kellene adózni. „Minden jövedelmet egységesen, 16 százalékkal kellene megadózni, függetlenül attól, hogy miből származik: fizetésből, szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződésből, szolgáltatások díjából, egyéni vállalkozásból vagy máshonnan. Akkor nem lenne vita erről. A jövedelmek után pedig fizetni kellene mindenféle járulékot” – fejtette ki a tárcavezető, aki szerint így nem alakulnának ki „hasztalan viták”. Azzal azonban Kelemen is egyetértett, hogy egyszerűsíteni kellene az eljárást. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy szeptember 25-éig elkészül az e-Románia honlap, és minden állampolgárnak lehetősége nyílik, hogy on-line fizesse ki járulékait.
Szintén a bürokratikus eljárás ellen foglalt állást a hét végén a Félszigeten Markó Béla miniszterelnök-helyettes is. Mint fogalmazott, igazuk van mindazoknak, akik panaszkodtak a szerzői jogdíjak utáni nyilatkozatok miatt, mert így hatalmas a bürokrácia, az „állam úgy tesz, mintha nem lenne szüksége a pénzre”. Az RMDSZ elnöke szerint ugyanakkor a kormánynak még sokat kell tennie a minden téren létező bürokrácia ellen. „Romániában minden téren túlzott a bürokrácia. Annyi akadályt gördítenek eléd, amíg bizonyos adókat kifizetsz, hogy az a benyomásod, az államnak nincs szüksége pénzre. Szerintem a bürokrácia egyszerűsítése terén sok még a tennivaló. Ami a szerzői jogdíjakat illeti, ezzel kapcsolatban sokat vitatkoztunk a kormányban. Kezdetben én nem fogadtam el, hogy megadóztassuk vagy társadalombiztosítási járulékot vessünk ki a szerzői jogdíjakra, majd kompromisszum született: öt bruttó átlagbér után kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük azoknak, akik kizárólag szerzői jogdíjakból élnek” – fejtette ki Markó Béla. Mint mondta, az évi öt bruttó átlagbérnek megfelelő felső határ a szerzői jogdíjasok esetében „egy minimális társadalombiztosítási járuléknak felel meg”. A miniszterelnök-helyettes szerint „végső megoldást” kell találni a szerzői jogdíjak ügyében, ezért is vállalt szerepet a törvény módosításában. Mint mondta, meg kell még vizsgálni ezt a törvényt is, és más olyan jogszabályokat is, amelyek a kulturális életre vonatkoznak. Hangsúlyozta: ezeket nem szabad alárendelni a piacgazdaság törvényeinek. Arra a kérdésre, miszerint ő maga sorban állt-e a szerzői jogdíjak utáni nyilatkozatok benyújtása végett, a kormányfőhelyettes azt mondta: jövedelme fizetésből származik, és csak alkalomszerűen kap pénzt szerzői jogdíjból, így nem kellett nyilatkozatot leadnia.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.