Fotó: Sóki Tamás/MTI
Az öntözőrendszerek 2027-ig tervezett kiépítésével az ország teljes mezőgazdasági területét megvédik majd az aszálytól, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszerekbe is – ígérte pénteken Aradon Petre Daea mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter.
2022. szeptember 02., 16:412022. szeptember 02., 16:41
2022. szeptember 02., 16:442022. szeptember 02., 16:44
Az Agromalim nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszeripari vásáron részt vevő tárcavezető rámutatott, bár a 2022-es év rendkívül nehéz volt, hiszen „az aszály eluralkodott az egész országon”, búzából kilencmillió tonnát takarítottak be, ami fedezi a hazai szükségleteket és exportra is jut belőle.
A kukorica esetében „kényesebb a helyzet”, de a belföldi szükségletet kielégíti a termés. A betakarítás elkezdődött, eddig az összesen 2,5 millió hektárnyi vetésterület 4 százalékáról gyűjtötték be a kukoricát – magyarázta a miniszter.
A napraforgó betakarítása 26 megyében kezdődött el, és a termés változó, van, ahol 1000 kilogramm és van, ahol 3500 kilogramm a napraforgó hektáronkénti hozama.
– nyomatékosította Daea.
Az aszálykárokkal kapcsolatban a tárcavezető leszögezte, még nem szabtak meg költségvetést a kártérítésekre, októberig a gazdák még bejelenthetik a károkat, miközben a megyei kárfelmérő bizottságok a helyszínen dolgoznak – közölte az Agerpres hírügynökség.
Az első lépés öntözőrendszerek telepítése lesz, de lesznek beruházások a jégeső-elhárítási rendszerekbe is. Az öntözőrendszereket egy uniós alapokból finanszírozott program keretében építik ki 2027-ig – tette hozzá Petre Daea.
Az ország 35 megyéjéből származó adatok szerint 450 198 hektárra nőtt szerdán az aszály sújtotta termőföldek területe Romániában – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium.
Több mint 462 ezer hektár termőterületet sújtott az aszály 35 megyében
Az ország 35 megyéjéből származó adatok szerint 462 059 hektárra nőtt pénteken az aszály sújtotta termőföldek területe Romániában – tájékoztatott a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium. A közlemény szerint a szárazság 206 815 hektár búzát és tritikálét, 122 164 hektár kukoricát, 61 172 hektár napraforgót, 33 316 hektár árpát, zabot és rozst, illetve 31 714 hektár repcét érint. Eddig a következő megyékből jelentettek aszálykárokat: Fehér, Argeş, Arad, Bákó, Bihar, Botoşani, Brăila, Brassó, Buzău, Bukarest környéke, Călăraşi, Krassó-Szörény, Kolozs, Konstanca, Dâmboviţa, Dolj, Galac, Giurgiu, Hunyad, Ialomiţa, Iaşi, Ilfov, Máramaros, Mehedinţi, Neamţ, Olt, Prahova, Szilágy, Szatmár, Suceava, Teleorman, Temes, Tulcea, Vâlcea, Vaslui és Vrancea.
Megnyílt Brassó megyében Románia első, napelemeket újrahasznosító üzeme – jelentette be Adrian Veștea, a Brassó megyei közgyűlés elnöke pénteken.
Az év első két hónapjában 1,6 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 3 százalékkal többet a 2024 januárjában és februárjában jegyzettnél – küzölte az Országos Statisztikai Intézet.
Idén márciusban 4 664 642 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, számuk megegyezett az egy hónappal korábbival; az átlagnyugdíj 2758 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) pénteken közzétett adataiból.
A romániai cégvezetők egyelőre megkísérlik felmérni, milyen hatással lesznek majd az ország gazdaságára az amerikai elnök által szerdán bejelentett új vámok.
A kormány elfogadta a különleges ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó szabályozását módosító sürgősségi rendeletet – jelentette be a Ciolacu-kabinet csütörtöki ülése után a pénzügyminiszter.
Románia schengeni övezeti csatlakozásával 2025-ben 25 százalékkal bővül a nemzetközi szállítási volumen, amit a romániai fogyasztók növekvő külföldi vásárlási kedve és az eladók külföldi piacokon való terjeszkedése táplál – vetíti előre egy elemzés.
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
szóljon hozzá!