Tömegesen alkalmaznak a létszámstop előtt a közszférában, az önkormányzatok mentességet kérnek

Tömegesen alkalmaznak a létszámstop előtt a közszférában, az önkormányzatok mentességet kérnek

Fotó: Pixabay.com

Nem tetszik az önkormányzatoknak, hogy a bukaresti kormány megtiltaná számukra is az alkalmazást az idei év második felében, attól tartanak, hogy európai uniós forrásoktól eshetnek el, ha nincs elég alkalmazott, aki a pályázatokkal foglalkozna. A munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott tervezet szerint ugyanis július 1. és december 31. között kevés kivétellel felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését a közszférában. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat, így az utolsó száz méteren országszerte tömegesen veszik fel az új munkavállalókat a közszférában.

Bíró Blanka

2022. június 14., 08:442022. június 14., 08:44

A munkaügyi minisztérium közvitára bocsátotta a közszférában július 1-től hat hónapra bevezetendő létszámstoptervezetét. E szerint július 1. és december 31. között felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését, kivételt képeznek az „egyedi posztok”, vagyis melyeknek nincs megfelelője az adott rendszerben. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat.

Versenyvizsgák futószalagon

A közalkalmazottak száma a létszámstop életbelépéséig minden valószínűség szerint növekedni fog, mert ezt a lehetőséget kihasználva az állami intézmények az utolsó száz méteren egyre-másra szervezik a versenyvizsgákat.

Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte a folyamatot, mielőtt a kormánykoalíció május végén bejelentette a létszámstopra vonatkozó tervet, az adóhivatal 300 új állást hirdetett meg. A vámhivatal további 150 szakembert alkalmaz. Az Európai Alapok Minisztériuma szintén május végén jelentette be, hogy növeli a szervezeti keretét további 536 állással, így elérve az 1943 állást. A környezetvédelmi minisztérium 64 új állással bővít, elérve az 548-at.

Szintén a múlt hónapban fogadták el a kormányhatározatot, ami szerint a belügyminisztérium 7880 személlyel bővíti az állományát, rendőröket, katonákat, civileket alkalmaznak arra hivatkozva, hogy kezelni kell az Ukrajnából érkező menekülthullámot.

Másrészt a létszámstopról készült tervezet indoklásában az áll, hogy 2022 áprilisában 2019 decemberéhez viszonyítva 27 553-mal nőtt a betöltött állások száma a romániai közszférában. Idén áprilisban egyébként 1 269 662 közalkalmazottat tartottak nyilván az országban, számuk 1689-cel nőtt az előző hónaphoz képest.
Cătălin Drulă az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke már a létszámstop első bejelentésekor bírálta az intézkedést, mondván, hogy miután az év első felében „őrült alkalmazás” zajlott a közszférában, a bejelentés után még mindig biztosítottak egy hónap haladékot az újabb alkalmazásokra.

Korábban Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász is úgy nyilatkozott a Krónika megkeresésére, hogy fenntartással kezeli a létszámstopról szóló a döntést.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa aláhúzta: ezt a megszorítást gyakran alkalmazzák Romániában, amikor a költségvetésben nagyobb hiányok vagy feszültségek vannak, ám ez egy „tessék-lássék” megoldás.

Meglátása szerint valóban optimalizálni kellene az alkalmazottak számát, ám ezt az alkalmazások befagyasztása nem oldja meg, csak eltolja időben: amikor a tiltást feloldják, hirtelen újra sok embert alkalmaznak.

Strukturális és rendszerszintű reformra lenne szükség a közintézményekben is, összegzett a közgazdász.

Az önkormányzatok mentességet kérnek

A Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok Szövetsége eközben arra kéri a kormánykoalíciót, hogy az önkormányzatokra ne legyen érvényes a létszámstop.

„Reméljük, sikerül a kormányt eltántorítani ettől a szándékától, annál is inkább, mert a nagyobb önkormányzatok, a megyei jogú városok saját bevételükből finanszírozzák a személyzeti kiadásaikat, tehát a kormánynak nem származik nyeresége abból, ha náluk az alkalmazottak számát csökkentik” – szögezte le a Krónika kérdésére Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, a közalkalmazottak számának emelése nélkül nem lehet új feladatokat ellátni, és „ha 119 megyei jogú város képviselője mondja, hogy nem jó a létszámstop, arra oda kell figyelni, ez már nem politikai kérdés”.

„Romániában mindig nagyon értünk ahhoz, hogy saját magunkat lassítsuk, új akadályokat gördítsünk saját magunk elé. Most amikor arról beszélünk, hogy rengeteg uniós pénzt kellene elkölteni, lehívni, elszámolni, épp most találják ki a létszámstopot, mintha szándékosan mindent megtennének, hogy ne tudjuk lehívni ezeket a forrásokat. Most, amikor minden önkormányzat keresi az embereket, és nagyon nehezen találunk jó szakembert, befagyasztják az alkalmazást, majd csodálkozunk, hogy Románia nem hívja le a rendelkezésére álló összegeket” – részletezte a polgármester.

Aláhúzta: általában az önkormányzatok a leghatékonyabbak az uniós pénzek lehívása terén, az alkalmazás leállítása viszont ellehetetleníti a munkájukat.

Antal Árpád felidézte, a 2014–2020-as uniós ciklusra későn írták ki a pályázatokat, így az önkormányzatok 2020-ban írták alá a finanszírozási szerződéseket, 2023. december végéig kell befejezni a munkálatokat, és közben „gyártani kell a pályázatokat” az új ciklus kiírásaira.

„Egy pályázatíró csapat menedzseli a 2014–2020-as ciklus pályázatait, ezeket most bonyolítják le, közben elő kell készíteni az új pályázatokat a 2021–2027-es ciklusra, a helyreállítási terv (PNRR) most zajlik, a pályázati leadások kétharmadán vannak túl, ez esetben nagyon rövid idő alatt kell hatalmas mennyiségű munkát elvégezni. Erre rájön még a Saligny-program” – vázolta a tennivalókat a polgármester.

Kiemelte: minden önkormányzatnak gyakorlatilag egyszerre négy beruházási tengelyen van finanszírozási lehetősége, pluszban meg kell oldani a saját költségvetésből kivitelezett beruházásokat és más kormányprogramok lebonyolítását is.

 

korábban írtuk

Tovább drágul az élet Romániában, állami intézkedések kellenek az elemzők szerint
Tovább drágul az élet Romániában, állami intézkedések kellenek az elemzők szerint

Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. július 21., vasárnap

Több száz gazdasági bűncselekmény ügyében emeltek vádat az első félévben, az okozott kár meghaladja a 155 millió lejt

Közel 600, gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos ügyben történt vádemelés az év első hat hónapjában, az ezekben okozott kár összege több mint 155 millió lejre rúg – közölte vasárnap a Román Rendőrség.

Több száz gazdasági bűncselekmény ügyében emeltek vádat az első félévben, az okozott kár meghaladja a 155 millió lejt
2024. július 20., szombat

Lassan helyreáll az élet a fél világot megbénító üzemzavar után: újra elérhetőek a Wizz Air online szolgáltatásai is

Ismét elérhetők a Wizz Air online szolgáltatásai – közölte péntek éjszaka a légitársaság.

Lassan helyreáll az élet a fél világot megbénító üzemzavar után: újra elérhetőek a Wizz Air online szolgáltatásai is
2024. július 19., péntek

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország

Egy meghibásodás miatt automatikusan leállt péntek este a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorblokkja – tájékoztatott a Nuclearelectrica vállalat.

Leállt a cernavodai atomerőmű 1-es blokkja, irdatlan mennyiségű villamos energiát importált az ország
2024. július 19., péntek

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”

Egyre nagyobb az érdeklődés országszerte a betétdíjas visszaváltási rendszer (RetuRO) által nyújtott lehetőségek iránt, olyannyira, hogy akadnak, akik abbahagyták a lopást, és az újrahasznosításból keresnek pénzt.

Olyan élénk az érdeklődés a RetuRO iránt, hogy egyesek abbahagyták a lopást, átnyergeltek a „palackvadászatra”
2024. július 19., péntek

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia

Több mint 300 000 autót adott el a Dacia 2024 első félévében Európában, ami 3,6 százalékos növekedést jelent.

Egyre kapósabb az európai autóvásárlók körében a Dacia
2024. július 19., péntek

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma

A nyers adatok szerint 1,3 százalékkal csökkent a lakossági szolgáltató szektor árbevétele Romániában az év első öt hónapjában - közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem futja? Látványosan visszaesett a szépségszalonok és az utazási irodák forgalma
2024. július 18., csütörtök

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest

Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Ingatlanpiaci trendek: látványosan visszaesett a lakásépítések volumene a tavalyhoz képest
2024. július 18., csütörtök

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 3,6 százalékkal emelkedett a forgalomba helyezett új autók száma Európában a tavalyi hatodik hónaphoz képest; Románia jelentette a legnagyobb arányú növekedést.

Padlógázzal száguld a romániai autópiac: 62 százalékkal több autót írtak forgalomba júniusban, mint egy éve
2024. július 17., szerda

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra

Májusban 1 294 311 betöltött álláshelyet tartottak számon a romániai közintézményekben és közhatóságoknál, 1762-vel többet, mint egy hónappal korábban; az álláshelyek csaknem 64 százaléka a központi közigazgatáshoz tartozott.

Gőzerővel hozza be a tavalyi létszámstop során keletkezett lemaradást a romániai közszféra
2024. július 17., szerda

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció

Az Európai Unióban a májusi 2,7 százalékról júniusban 2,6 százalékra csökkent az éves infláció; a tagállamok közül ezúttal Belgiumban volt a legmagasabb az inflációs ráta, miután öt egymást követő hónapon át Románia volt ebben a helyzetben.

Továbbra is Romániában az egyik legmagasabb az infláció