Fotó: Pixabay.com
Nem tetszik az önkormányzatoknak, hogy a bukaresti kormány megtiltaná számukra is az alkalmazást az idei év második felében, attól tartanak, hogy európai uniós forrásoktól eshetnek el, ha nincs elég alkalmazott, aki a pályázatokkal foglalkozna. A munkaügyi minisztérium által közvitára bocsátott tervezet szerint ugyanis július 1. és december 31. között kevés kivétellel felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését a közszférában. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat, így az utolsó száz méteren országszerte tömegesen veszik fel az új munkavállalókat a közszférában.
2022. június 14., 08:442022. június 14., 08:44
A munkaügyi minisztérium közvitára bocsátotta a közszférában július 1-től hat hónapra bevezetendő létszámstoptervezetét. E szerint július 1. és december 31. között felfüggesztik az üres vagy átmenetileg megüresedett állások betöltését, kivételt képeznek az „egyedi posztok”, vagyis melyeknek nincs megfelelője az adott rendszerben. A július 1. előtt lebonyolított versenyvizsgák nyertesei viszont elfoglalhatják az állásukat.
A közalkalmazottak száma a létszámstop életbelépéséig minden valószínűség szerint növekedni fog, mert ezt a lehetőséget kihasználva az állami intézmények az utolsó száz méteren egyre-másra szervezik a versenyvizsgákat.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) megkezdte a folyamatot, mielőtt a kormánykoalíció május végén bejelentette a létszámstopra vonatkozó tervet, az adóhivatal 300 új állást hirdetett meg. A vámhivatal további 150 szakembert alkalmaz. Az Európai Alapok Minisztériuma szintén május végén jelentette be, hogy növeli a szervezeti keretét további 536 állással, így elérve az 1943 állást. A környezetvédelmi minisztérium 64 új állással bővít, elérve az 548-at.
Másrészt a létszámstopról készült tervezet indoklásában az áll, hogy 2022 áprilisában 2019 decemberéhez viszonyítva 27 553-mal nőtt a betöltött állások száma a romániai közszférában. Idén áprilisban egyébként 1 269 662 közalkalmazottat tartottak nyilván az országban, számuk 1689-cel nőtt az előző hónaphoz képest.
Cătălin Drulă az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) ügyvivő elnöke már a létszámstop első bejelentésekor bírálta az intézkedést, mondván, hogy miután az év első felében „őrült alkalmazás” zajlott a közszférában, a bejelentés után még mindig biztosítottak egy hónap haladékot az újabb alkalmazásokra.
Korábban Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász is úgy nyilatkozott a Krónika megkeresésére, hogy fenntartással kezeli a létszámstopról szóló a döntést.
A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa aláhúzta: ezt a megszorítást gyakran alkalmazzák Romániában, amikor a költségvetésben nagyobb hiányok vagy feszültségek vannak, ám ez egy „tessék-lássék” megoldás.
Strukturális és rendszerszintű reformra lenne szükség a közintézményekben is, összegzett a közgazdász.
A Megyei Jogú Városok Szövetsége és a Megyei Önkormányzatok Szövetsége eközben arra kéri a kormánykoalíciót, hogy az önkormányzatokra ne legyen érvényes a létszámstop.
„Reméljük, sikerül a kormányt eltántorítani ettől a szándékától, annál is inkább, mert a nagyobb önkormányzatok, a megyei jogú városok saját bevételükből finanszírozzák a személyzeti kiadásaikat, tehát a kormánynak nem származik nyeresége abból, ha náluk az alkalmazottak számát csökkentik” – szögezte le a Krónika kérdésére Antal Árpád.
„Romániában mindig nagyon értünk ahhoz, hogy saját magunkat lassítsuk, új akadályokat gördítsünk saját magunk elé. Most amikor arról beszélünk, hogy rengeteg uniós pénzt kellene elkölteni, lehívni, elszámolni, épp most találják ki a létszámstopot, mintha szándékosan mindent megtennének, hogy ne tudjuk lehívni ezeket a forrásokat. Most, amikor minden önkormányzat keresi az embereket, és nagyon nehezen találunk jó szakembert, befagyasztják az alkalmazást, majd csodálkozunk, hogy Románia nem hívja le a rendelkezésére álló összegeket” – részletezte a polgármester.
Antal Árpád felidézte, a 2014–2020-as uniós ciklusra későn írták ki a pályázatokat, így az önkormányzatok 2020-ban írták alá a finanszírozási szerződéseket, 2023. december végéig kell befejezni a munkálatokat, és közben „gyártani kell a pályázatokat” az új ciklus kiírásaira.
„Egy pályázatíró csapat menedzseli a 2014–2020-as ciklus pályázatait, ezeket most bonyolítják le, közben elő kell készíteni az új pályázatokat a 2021–2027-es ciklusra, a helyreállítási terv (PNRR) most zajlik, a pályázati leadások kétharmadán vannak túl, ez esetben nagyon rövid idő alatt kell hatalmas mennyiségű munkát elvégezni. Erre rájön még a Saligny-program” – vázolta a tennivalókat a polgármester.
Kiemelte: minden önkormányzatnak gyakorlatilag egyszerre négy beruházási tengelyen van finanszírozási lehetősége, pluszban meg kell oldani a saját költségvetésből kivitelezett beruházásokat és más kormányprogramok lebonyolítását is.
Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően.
A romániai alkalmazottak alig 12 százaléka kapott legalább az infláció mértékének megfelelő béremelést 2023-ban, ugyanakkor 58 százalék azt tervezi, hogy külföldön vállal munkát idén.
Éves viszonylatban 8 százalékkal csökkent a külföldi befektetések értéke Romániában az év első két hónapjában – közölte pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR).
A magyar és román piacnak köszönhetően nőtt az osztrák SW Umwelttechnik építőipari vállalat értékesítési árbevétele 2023-ban, üzemi eredménye és nyeresége azonban kissé csökkent – derül ki a cég honlapján pénteken publikált éves jelentésből.
Újabb rekordot döntött az arany ára: a Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint pénteken a csütörtöki 347,0367 lejről 359,6861 lejre nőtt a hivatalos árfolyam.
Februárban januárhoz képest 17 lejjel (0,3 százalékkal) 4876 lejre nőtt a nettó átlagbér – közölte az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 7990 lej volt az idei második hónapban, 14 lejjel (0,2 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.
Egy vállalkozás kész beperelni a Környezetvédelmi Alapot, amiért a román állam nem fizet a cégeknek a napelemes áramtermelő rendszerek háztartási telepítését ösztönző Zöldház programban.
Az uniós forrásokból történő beruházások továbbra is „első számú prioritást” jelentenek, és a kormány kilenc új projektre különít el pénzt az EU helyreállítási alapjából lehívott összegekből – jelentette ki csütörtökön Marcel Ciolacu.
Sürgős döntéshozatalra szólította fel a kolozsvári hatóságokat a Pro Infrastruktúra Egyesület, amely érthetetlennek tartja, miért kell immár négy és fél hónapja várni a körgyűrű második szakasza ügyében kiírt versenytárgyalás eredményére.
Nagyváradon hozza létre negyedik bázisát a HiSky moldovai légitársaság – jelentette be a cég vezérigazgatója csütörtökön.
„Kérd a nyugtát a szépségszalonban! Ha a gazdasági szereplő megtagadja, jogosult vagy az ingyenes szolgáltatásra!” – tanácsolja Facebook-oldalán az ANAF, amely átfogó, a szépségiparban tevékenykedőket megcélzó kampányt indított márciusban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!