Tovább drágul az élet Romániában, állami intézkedések kellenek az elemzők szerint

Tovább drágul az élet Romániában, állami intézkedések kellenek az elemzők szerint

Fotó: Haáz Vince

Növekvő infláció, emelkedő kamatok, romló gazdasági kilátások – egyre több irányból érkeznek a korábbiaknál jóval pesszimistább forgatókönyvek Románia gazdaságának alakulását illetően. A Krónikának nyilatkozó szakember is azt mondja, a háború és az Oroszország ellen bevezetett szankciók pörgetik az árakat, de a jelenlegi helyzetben a kormányzat részéről a legrosszabb választás az adóemelés lenne.

Bálint Eszter

Bíró Blanka

2022. május 17., 08:072022. május 17., 08:07

A 2021-es erőteljes bővülést követően 2022-ben 2,6 százalékra lassul a román gazdaság növekedése, ami elsősorban az infláció és az ukrajnai háború számlájára írható – vetítette előre az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett tavaszi gazdasági prognózisában, miután februárban, az ukrajnai invázió előtt még 4,2 százalékos bővülést vetített előre. A brüsszeli elemzők lefelé módosították a román gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzéseket is, a tavaszi jelentésben a bruttó hazai termék (GDP) 3,6 százalékos növekedésével számoltak, szemben a téli prognózisban szereplő 4,5 százalékkal.

További rossz hír ugyanakkor, hogy az inflációs mutatókat viszont felfelé módosították, Románia esetében erre az évre 8,9 százalékos, jövőre 5,3 százalékos pénzromlással számol az Európai Bizottság.

A februári előrejelzésben még 5,3 százalékos inflációt valószínűsítettek erre az évre.

Száguldó infláció, szárnyaló kamatok

Semmivel sem derűlátóbbak a romániai elemzők sem. Valentin Tătaru, az ING Bank vezető közgazdásza időszakos makrogazdasági elemzésében arról ír, nagyon valószínű, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) az idei év végéig 5,5 százalékra emeli a jelenleg 3,75 százalékos alapkamatot. Kijelentését a térség többi országában – Lengyelország, Csehország és Magyarország – tapasztalható jegybanki döntésekkel támasztotta alá, amelyek jelentősen eltérnek az itteni mozgásoktól.

Tătaru szerint ha a térség többi jegybankja folytatja az alapkamat emelését, akkor Románia köteles követni ezt a trendet, ám ha valamely országban kamatcsökkentésről döntenének, igen kevés a valószínűsége annak, hogy Románia ezt az elkövetkező két évben követné.

Adrian Codârlaşu, a romániai befektetési szakembereket tömörítő testület (CFA Románia) alelnöke sem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az év végére az alapkamat elérje az 5 százalékot, ami 15 százalékos inflációt eredményezne, és meghaladná a BNR által júniusra prognosztizált 14,2 százalékos szintet. „A piac 11 százalékos inflációt várt, de ez elérte a 14 százalékot olyan körülmények között, hogy nem kizárt az 5 százalékos vagy még magasabb alapkamat. Ilyen körülmények között pedig nem kizárt, hogy a ROBOR az év végéig elérje a 7 százalékot, ezt pedig 5–6 hónap múlva az IRCC (a fogyasztói hitelek új irányadó mutatója – szerk. megj.) emelése követné” – fogalmazott. A három hónapos ROBOR amúgy tegnap már 5,52 százalékon állt, az IRCC pedig 1,86 százalék.

Adrian Codârlaşu szerint amúgy az infláció és egyben az alapkamat emelése összefüggésben áll az amerikai dollár árfolyamának alakulásával is, az USA devizája ugyanis annyira erősödik, hogy akár már egy hónapon belül utolérheti az eurót.

Mint a szakértő rámutatott, mindez azért, mert a legtöbb nyersanyag ára dollárban van meghatározva, és az Ukrajnában zajló háború miatt a dollárra menekülő devizaként tekintenek, ráadásul az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed is emeli az alapkamatot.

A BNR illetékese adóemelést vár

„Mindenhol a világon nőnek most a kamatok, Romániában pedig elkerülhetetlen lesz az adóemelés” – vallja eközben Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója, aki szerint jelenleg egy átmeneti időszak van a 2012-ben elrajtolt „nagy lazítás” és a „nagy szigor” között. A jegybankelnöki tanácsadó ugyanakkor úgy látja, hogy Romániában elkerülhetetlen az adóemelés.

Idézet
Jelen pillanatban az utolsó helyen állunk az Európai Unióban, ha az adókat a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítjuk. 27 százalékos bevételünk van, miközben 40 százalékot akarunk elkölteni.

Nem áll össze. Nehéz adót emelni, mivel a lakosságot így is megtépázta az infláció, csökkent a vásárlóerő, de Románia megkésett ezzel az intézkedéssel. Rég meg kellett volna hozni. Attól függ, hogyan fog megállapodni a kormány a lakossággal, a koalíció, amelynek meg kellene szavaznia egy ilyen intézkedést a parlamentben” – fejtette ki Adrian Vasilescu.

A háború és a szankciók pörgetik az árakat

„A korábbi évek felelőtlen és erőteljesen expanzív fiskális politikája miatt a román kormánynak kevés lehetősége van arra, hogy kivédje az infláció hatásait, például adócsökkentéssel éljen, vagy nagymértékben megemelje a szociális kiadásokat” – szögezte le tegnap Rácz Béla Gergely közgazdász, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem közgazdaság- és gazdálkodástudományi karának adjunktusa, amikor a valamennyiünk életére negatívan kiható gazdasági mozgásokról kérdeztük.

Felidézte, a BNR a várakozásokhoz mérten felfele módosította az év végi inflációs előrejelzését, míg eddig ez 2022 decemberére 9,6 százalék volt, most megemelte 12,5 százalékra.

„A jegybank prognózisai a realista forgatókönyvet veszik alapul, de soha nem a legrosszabb állapotot vetítik előre, így nagy eltérésre nem számíthatunk” – szögezte le a kolozsvári szakértő. Hozzátette, a nemzeti bank jelentésében az is benne van, hogy az infláció nyárig még növekedni fog, miközben az áprilisi mutató is rekordmagas volt.

Galéria

Fotó: Pixabay.com

Az okok – mint mondta – összetettek, de leginkább az orosz–ukrán háború és az Oroszországra kiszabott szankciók következménye az energiaárak folyamatos növekedése, az olaj és mezőgazdasági árucikkek folyamatos drágulása.

„Ha az európai piacról eltűnik a kínálat egy része a háború és a szankciók miatt, az árnövekedéssel jár, és ezzel nincs, amit kezdeni” – húzta alá Rácz, aki szerint az infláció elleni védekezés első számú eszköze a monetáris politika, és azon belül az alapkamat emelése, és várhatóan a bukaresti jegybank a jövőben tovább növeli a kamatszintet, ami elvileg mérsékeli az inflációt.

„Az infláció mindenkit rosszul érint, az államháztartást, a költségvetést is, de leginkább a lakosság azon részét sújtja, akik alacsony jövedelemből élnek” – fejtette ki az önkormányzati képviselőként is tevékenykedő közgazdász. Ezért szerinte a fiskális politikának is kellene alkalmazkodnia az inflációs helyzethez, az államnak a leginkább kitett rétegeket kellene kompenzálnia, nekik kellene segítenie kivédeni a pénzromlás negatív hatásait, például úgy, hogy megnöveli a szociális kiadásokat, vagy elvileg differenciált adócsökkentésre kerülhetne sor. Ezzel viszont az a probléma, hogy a romániai költségvetés tipikusan akkor is túlköltekező volt, amikor erre nem lett volna szükség, mutatott rá az elemző. Emlékeztetett,

a közgazdászok folyamatosan figyelmeztettek, hogy pozitív konjunktúrában a felelőtlen túlköltekezés, az erőteljes jövedelempolitika a gazdaságot túlfűtötté teszi,

közben nincs olyan mértékben pozitív hatással az emberek jóllétére, mint az, ha a kormányzat akkor tud nagyobb mértékben költekezni vagy adókat csökkenteni, amikor negatív konjunktúra van, mint jelenleg.

korábban írtuk

Romló kilátások a háború árnyékában: leginkább az élelmiszer-drágulás okoz gondot a román gazdaságnak
Romló kilátások a háború árnyékában: leginkább az élelmiszer-drágulás okoz gondot a román gazdaságnak

Ha az orosz–ukrán háború elhúzódik a gazdasági stagnálás sem kizárt, sőt az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági háború esetén a recesszió is valós forgatókönyv lehet világszerte – jelentette ki a Krónikának Nagy Bálint Zsolt egyetemi előadótanár. 

„A túlköltekezés a koronavírus-járvány alatt részben indokolt volt, de a pandémia előtt is felelőtlen és expanzív fiskális politika jellemezte Romániát, ezért most a kormányzatnak kevés a lehetősége arra, hogy adócsökkentéssel éljen, és nagymértékben megemelje a szociális kiadásokat. Közben a költségvetéshiány finanszírozása egyre többe kerül, a kamatkiadások növekednek” – részletezte Rácz Béla Gergely.

Hangsúlyozta: a 13,7 százalékos infláció mindenkinek egyformán 13,7 százalék, de a fogyasztói kosárban, ami az árváltozásokat méri, nincsenek benne például a lakbérek, a törlesztőrészletek, így azokban a háztartásokban, ahol sokkal az átlag alatt van a jövedelem, a költségvetés nagyobb mértékben csökken, mint az infláció, hiszen jelentősen megemelkedik a lakbér, a hiteltörlesztő-részlet, amiről az infláció gyakorlatilag nem közöl adatokat.

Idézet
Nagy valószínűséggel sok olyan háztartás van, melyeknek a kiadásai az elmúlt évben nem 10, hanem 20, akár 25 százalékkal növekedtek meg, ráadásul ők azok, akik eddig is a teljes jövedelmüket elköltötték, ezért nincsenek megtakarításaik, amihez most nyúlhatnának, tehát veszélybe kerülhet a megélhetésük

– figyelmeztetett az egyetemi oktató, aki szerint ilyen helyzetben a legrosszabb, ami történhet, az adóemelés.

Úgy gondolja, ha erre mégis sor kerülne, csak differenciáltan valósulhat meg, vagyis a magas jövedelműeket lehet jobban terhelni, akiket kevésbé sújt a mostani gazdasági helyzet, és a többletbevételből nagyobb szociális kiadásokat kell eszközölni. Ám szerinte elsősorban az adóbegyűjtés hatékonyságát kellene növelni, amire vannak ígéretek az illetékesek részéről.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. május 16., csütörtök

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató

Az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató május 15-i hatállyal Digi Romániára változtatta nevét.

Nevet változtatott az RCS & RDS elektronikus hírközlési szolgáltató
2024. május 15., szerda

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke

A Román Nemzeti Bank (BNR) a korábbi 4,7 százalékról 4,9 százalékra módosította az idei évre szóló inflációs előrejelzését, 2025 végére 3,5 százalékos pénzromlást vár a jegybank – jelentette be szerdán Mugur Isărescu, a központi pénzintézet elnöke.

Problémásabbnak tartja Románia gazdasági helyzetét a magyarnál a bukaresti jegybank elnöke
2024. május 15., szerda

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók

A vártnál kisebb az érdeklődés a magánszemélyek számára meghirdetett, környezetkímélő autók vásárlását támogató Roncsautó Plusz program iránt, így a fel nem használt összegeket a jogi személyeknek meghirdetett programhoz fogják átcsoportosítani.

Megcsappant a támogatás, már nem annyira népszerűek a környezetkímélő autók
2024. május 15., szerda

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést

Az idei év első három hónapjában meghirdetett több mint 110 000 állásból összesen 37 000 hirdetésben tüntették fel a várható fizetést is – derül ki az eJobs.ro munkaerő-toborzó platform szerdán közzétett elemzéséből.

Szupertitkos? A legtöbb álláshirdetés nem adja meg a várható fizetést
2024. május 15., szerda

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve

Románia szarvasmarha-, sertés-, valamint juh- és kecskeállománya is csökkent 2023-ban az előző évhez képest, míg a baromfiállomány 0,7 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.

Négy láb rossz, két láb jó: kevesebb a szarvasmarha, a sertés, a juh és a kecske, több a baromfi, mint egy éve
2024. május 15., szerda

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül

A kolozsvári metróterv halmozta fel a legnagyobb késést az uniós finanszírozású országos helyreállítási terv (PNRR) romániai projektjei közül – jelentette ki az európai beruházásokért felelős miniszter.

Bukaresti feddés Kolozsvárnak: a metróépítés áll a legrosszabbul az EU-s helyreállítási terv beruházásai közül
2024. május 15., szerda

Meghaladta a nettó átlagfizetés az 1000 eurót – Miniszter: ideje, hogy a medián bérszint is felzárkózzon

Márciusban februárhoz képest 309 lejjel (6,3 százalékkal) 5185 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte az Országos Statisztikai Intézet . A bruttó átlagbér 8502 lej volt, 512 lejjel (6,4 százalékkal) több, mint egy hónappal korábban.

Meghaladta a nettó átlagfizetés az 1000 eurót – Miniszter: ideje, hogy a medián bérszint is felzárkózzon
2024. május 15., szerda

A mesterséges intelligenciát is beveti az adóhivatal, hogy lecsapjon az adócsalókra

Az állami költségvetés bevételeinek növelése érdekében elengedhetetlen az adóhatóság digitalizációja; az intézmény a mesterséges intelligenciát is használni fogja, mert „senki sem dolgozik már tollal” – nyilatkozta kedd este a miniszterelnök.

A mesterséges intelligenciát is beveti az adóhivatal, hogy lecsapjon az adócsalókra
2024. május 15., szerda

Tartható így a cél? Gyengén teljesített a román gazdaság az első negyedévben

Az idei első három hónapban 0,5 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az előző negyedévhez képest, 2023 ugyanezen időszakához viszonyítva pedig 0,1 százalékos volt a bővülés – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Tartható így a cél? Gyengén teljesített a román gazdaság az első negyedévben
2024. május 14., kedd

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait

Magyarország legkorszerűbb petrolkémiai gyárát avatták fel a Borsod megyei Tiszaújvárosban Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében. A Mol Poliol Komplexum avatóünnepségére számos kelet-európai országból érkeztek újságírók.

Európa-szerte forgalmaznák a műanyagipar számára a frissen felavatott tiszaújvárosi poliol üzem alapanyagait