Adrian Câciu pénzügyminiszter szerint a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra jövőre
Fotó: Facebook/ Adrian Câciu
Tíz százalékkal emelkedik januártól a közalkalmazottak, köztisztviselők, illetve a fegyveres testületek hivatásos állományának alapbére, míg a nyugdíjpont értéke 12,5 százalékkal 1785 lejre nő a bukaresti kormány döntése alapján. A kabinet elfogadta a jövő évi költségvetést is.
2022. december 08., 22:052022. december 08., 22:05
2022. december 08., 22:152022. december 08., 22:15
A jövő évre vonatkozó legfontosabb bér- és nyugdíjemelésekről, adóügyi változásokról és szociális intézkedésekről csütörtöki ülésén fogadott el sürgősségi rendeletet a Nicolae Ciucă vezette kormány. A jogszabályt ismertető közlemény leszögezi: az állami alkalmazottak alapbéren kívüli juttatásai (a különböző jogcímen megítélt pótlékok) jövőre is a 2022. decemberi szinten maradnak.
A közjogi méltóságok és tisztségviselők tiszteletdíja 2023-ban is az idei szinten marad – ismertette a határozatot az MTI. A teljes munkaidővel alkalmazott munkavállalók bruttó béréből 200 lej adó- és járulékmentes lesz jövőre, az építőiparban a bruttó alapbér minimális szintjét a jelenlegi 3000-ről 4000 lejre emelik. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) novemberben közölt adatai szerint októberben 0,56 százalékponttal 15,3 százalékra csökkent az infláció Romániában szeptemberhez mérten. Bár a kormánykoalíciót alkotó pártok korábban azt ígérték, hogy a pénzhígulás mértékével megegyező nyugdíjemelésre kerül sor 2023 januárjától, végül nem ez történt.
A havi 3000 lejnél alacsonyabb járandósággal rendelkező nyugdíjasok 2023-ban két egyelő részre osztott, januárban és októberben folyósítandó nyugdíjkiegészítést kapnak, 1500 lej alatti nyugdíj esetében 1000 lej, 1501 és 2000 lej közötti nyugdíj esetében 800 lej, 2001 és 3000 lej közötti nyugdíj esetében pedig 600 lej összértékben. A közlekedési bírságoknál a büntetőpont értéke nem emelkedik, 2023-ban is 145 lej marad.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a kormányülésen elmondta, hogy a jövő évi összterméket (GDP) 1552 milliárd lejre becsülik. Kiemelte, hogy az államháztartási hiány az idei GDP-arányos 5,7 százalékról 4,4 százalékra mérséklődik, emellett arra számítanak, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya is 8,8 százalékról 8,5 százalékra csökken. Közölte, hogy folytatják a költségvetés fokozatos konszolidációját, így 2024 végére az államháztartási hiány ismét várhatóan a GDP 3 százaléka alá csökken. A tárcavezető kiemelte, hogy a GDP 7,2 százalékát fordítják beruházásokra, abszolút értékben 112 milliárd lejt. Emellett különböző szociális támogatásokkal akarják mérsékelni a lakosság vásárlóerejének csökkenését, amit a magas, 15 százalékos infláció okoz.
A Költségvetési Tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy a bevételek elmaradhatnak a GDP 0,73 százalékával a tervezett szinttől, emellett a kiadásokat is szerényebbre becsülte a kabinet legkevesebb a GDP 0,58 százalékával, ami problémát jelenthet az államháztartási hiánycél tartásában. A független testület ugyanakkor üdvözölte a kormány törekvését, hogy idén 4,4 százalékra, 2023-ban pedig 3 százalék alá mérsékeli az államháztartási hiányt.
Sajtóértesülések szerint a nyugdíjak 12,5 százalékos emelésében állapodtak meg a bukaresti kormánykoalíció vezetői, vagyis a korábbi ígéretekkel szemben nem a 16 százalékot meghaladó infláció mértékének megfelelően indexálják az öregségi juttatást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!