Képünk illusztráció
Fotó: Rostás Szabolcs
A tisztességes kereskedelmi viszonyok megteremtése érdekében Florin Barbu mezőgazdasági miniszter végleg megszüntetné a nagy kiskereskedelmi üzletláncok saját márkás termékeit, amelyek – mint ismeretes – jelenleg a legolcsóbbak közé tartoznak a diszkontáruházakban, szupermarketekben, így nem is csoda, hogy az elmúlt időszak drágulásai nyomán egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a vevők körében.
2024. február 21., 10:502024. február 21., 10:50
„Az én álláspontom az, hogy végleg kivonnám a piacról a saját márkákat, hogy tisztességes kereskedelmi viszonyokat teremtsek. Miért van olyan saját márka, amely esetében 4 lej a tej litere, míg más tej 7 lejért kapható? Szabályoznunk kell az árakat. Nem értek egyet a saját márkás termékekkel Romániában” – jelentette ki Florin Barbu egy, az Antena 3 által szervezett konferencián.
Florin Barbu amúgy vasárnap este a Digi24-nek nyilatkozva azt mondta, hogy „mechanizmust” akar az összes mezőgazdasági és élelmiszeripari termékre vonatkozóan, hogy „minden árat stabilizáljanak Romániában”, valamint azt, hogy
Mint ismeretes, a saját márkás termék alatt a marketingben olyan árukat értenek, amelyeken a kiskereskedő saját védjegyét (a marketing szóhasználata szerint „márkáját”) tüntetik fel. A megrendelő szokás szerint szerződésben kötelezi a beszállítót a termék megállapított kialakítású és feliratozású csomagolásban való előállítására, illetve szállítására. Ez egyben azt is jelenti, hogy a beszállító nem tüntetheti fel saját márkajelzéseit a csomagoláson, csupán saját cégnevét, de azt is meghatározott módon. Ennek következtében a vásárló a terméket a kereskedő termékének véli, és a tényleges előállítóról nem is tud vagy az közömbös számára. A lényeg, hogy ezek a termékek általában számottevően olcsóbbak, mint a klasszikus, jólismert márkák hasonló termékei.
Tény viszont, hogy a Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi lap elemzése nemrég kimutatta, hogy a saját márkás termékek árai is 24,4 százalékkal emelkedtek.
Holott a felmérések és statisztikák rendre aláhúzzák, hogy a romániai lakosság jó része számára az ár az elsődleges szempont a termék kiválasztásakor, és az elmúlt években látványosan megnőtt az érdeklődés a saját márkás termékek iránt.
Egy, a ZF által tavaly ismertetett, a GfK piackutató vállalat által készített elemzés is azt mutatta, hogy a kiskereskedők saját márkás eladásai az FMCG-ágazatban (gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése – szerk. megj.), kizárólag a friss termékek esetében
A romániai saját márkás eladások 70 százalékáért pedig a diszkontáruházak – a német Lidl és Penny, valamint a francia Carrefour Supeco – üzletpolitikája „felelős”.
Miután a romániai lakosság évente átlagosan mintegy 22–25 milliárd euró értékben vásárol fogyasztási cikkeket, az FMCG-piacon a saját márkák 27 százalékos piaci részesedése mellett az ilyen áruk forgalma a ZF számításai szerint évi 4–6 milliárd euróra tehető.
Közel 3000 ukrán állampolgár talált munkát Romániában a háború kitörése óta az Országos Munkaerő-elhelyező Ügynökség (ANOFM) közvetítésével.
Idén április végén 4 748 274 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 4274-gyel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2248 lej volt – közölte vasárnap az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) közzétett adataiból.
Lassú emelkedésbe kezdtek a hónapokig mélyponton álló szalmás gabonafelvásárlási árak, de ennél látványosabb drágulás elé néz a két legkeresettebb olajos növény, a repce és a napraforgó.
Az Európai Bizottság 2024 végéig meghosszabbította az ukrajnai háború okozta válság miatt bajban levő mezőgazdasági farmoknak nyújtandó támogatást. Tizenöt tagállam viszont azt kéri, a kistermelőknek szánt de minimis támogatások összege megduplázódjon.
Nemigen túlóráznak a romániai alkalmazottak: amíg itt a 2 százalékot sem éri el azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik tavaly a rendes munkaidőn túl is dolgoztak, az éllovas országokban meghaladja a 10 százalékot.
Áprilisban már a második egymást követő hónapban nőttek a globális élelmiszerárak havi összevetésben, ezúttal elsősorban a hús, a növényi olajok és gabonafélék drágulása miatt, amit nem tudott ellensúlyozni a cukor és a tejtermékek árának csökkenése.
Idén februárban 841,292 milliárd lejre nőtt az államadósság az előző havi 801,687 milliárd lejről – közölte pénteken a pénzügyminisztérium.
Április végére a március végi 64,279 milliárd euróról 2,7 százalékkal 62,511 milliárd euróra csökkent a Román Nemzeti Bank (BNR) devizatartaléka.
Újabb magasfeszültségű távvezeték épül Románia és a Moldovai Köztársaság között, most amerikai finanszírozással.
Miután a kolozsvárit követően a brassói lakások is drágábbak lettek, mint a bukarestiek, két másik város is megelőzte a fővárost ebben a tekintetben. Bukarest így már csak az ötödik legdrágább város.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás