Drasztikus változásokat hozott a gazdasági válság az ingatlanpiacon – a lakáskeresők fele 60 ezer eurónál olcsóbb ingatlant keres, míg 2008-ban a vásárlók csaknem 70 százalékát 100 ezer eurónál is többe kerülő otthonok érdekelték – derül ki az Imobiliare.ro felméréséből.
2016. május 04., 14:282016. május 04., 14:28
2016. május 04., 14:462016. május 04., 14:46
Az elmúlt 5-6 évben viszont a százezer eurót meghaladó költségvetéssel rendelkező vásárlók aránya jelentősen csökkent, 18 százalékig. Jelenleg az ügyfelek 21 százaléka fér bele a 60-80 ezer eurós árkategóriába, és mindössze 13 százalék engedhetne meg magának 80 és százezer euró közötti házat.
A dolgok 2008-ban egészen másképp álltak: akkoriban a vásárlók zöme drága lakást keresett, hiszen akkor még a háromszobás, sőt Bukarestben akár a kétszobás lakások ára is meghaladta a 100 ezer eurós küszöböt mind a régi, mind az új építésű ingatlanok piacán. Az ügyfelek 9 százaléka rendelkezett 80 és 100 ezer euró közötti büdzsével, és 11 százalék fizetett volna legtöbb 60 ezer eurót egy lakásért.
A megváltozott keresletnek betudhatóan a lakónegyedek fejlesztői is kénytelenek voltak átformálni a kínálatot – mind a szobák számát, mind az alapterületet illetően. Míg a 2000 és 2008 között épült lakások közül 37,9 százalék háromszobás volt, 33,6 százalék kétszobás, 15,3 százalék négy- vagy többszobás, a garzonok pedig a kínálat 13,2 százalékát tették ki, 2012 és 2016 között már a kétszobás lakások építése dominált (48,3 százalék), ezt követte jelentős távolságban a háromszobás (32,5 százalék), majd a garzonok (12,2 százalék), legvégül pedig a négy- és többszobás lakások száma (7 százalék).
A szobaszám csökkenése mellett az újonnan épített lakások alapterülete is kisebb lett. Egy garzon átlagos mérete a 2000–2008 között jellemző átlag 45 négyzetméterről 36 négyzetméterre szűkült (2012–2016-ra), a kétszobások most átlagban 55 négyzetméteresek (a korábbi 74-hez képest), a háromszobás lakások 82 négyzetméter körüliek lettek (105-ről), a négy- vagy többszobás ingatlanok pedig a korábbi 125 négyzetméter helyett már csak mintegy 115 négyzetméteres alapterülettel rendelkeznek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!