2010. június 17., 10:182010. június 17., 10:18
Átalakítja a jövő turizmusát a népességnövekedés, a növekvő átlagéletkor, a háztartások megváltozott szerkezete és a migráció az Európai Utazási Bizottság és a Turisztikai Világszervezet Demographic change and tourism című tanulmánykötete szerint – közölte tegnap a Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.). Az előrejelzések szerint 2030-ra 8,3 milliárd főre gyarapodik a Föld népessége, miközben a világ nagy részében nő az átlagéletkor, a háztartások és a családok szerkezete egyre változatosabb, a migráció pedig átrajzolja a társadalmak arculatát. Mindez megváltoztatja a turisták „típusait”, azt, hogy honnan érkeznek és hová utaznak, a szállástípusokat és az igénybe vett tevékenységeket egyaránt. Az Európai Utazási Bizottság (ETC) és a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) együttműködésében készült tanulmánykötet az úti célok és a turisztikai iparág számára kíván referenciát, tájékozódási pontot nyújtani, hogy az érintettek egyre jobban megértsék a jelenleg zajló és a várható folyamatokat, képesek legyenek ezeket előre jelezni, és képesek legyenek ezekre megfelelő, versenyképes módon reagálni.
A kötet részletesen elemzi a főbb demográfiai trendeket és ezek turizmusra gyakorolt hatásait, kitérve az egyes küldőpiacok jellemzőire is. A tanulmány szerint három fő trend vázolható fel: így a népességnövekedés és az átlagéletkor növekedése, a háztartások és az együtt utazók változó összetétele, valamint az országon belüli és országok közötti migráció. E meghatározó tendenciák mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az értékekben, attitűdökben és életstílusban bekövetkező változások sem, olvasható az MT Zrt. Közleményében, amely szerint a fejlett országokban növekvő átlagéletkor miatt még jobban oda kell figyelni az idősebb turisták igényeire. A fejlődő országok turistái viszont általában fiatalabbak, mint a fejlett országoké, és így igényeik is nagyban eltérnek. Az idősebb turisták az úti cél kiválasztása során számos olyan szempontot figyelembe vesznek majd, amire fel kell készülni. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a Föld lakosságának (és a gazdasági erőknek) megváltozik az eloszlása, és ezzel párhuzamosan nő az Európába érkező ázsiai turisták szerepe. Érdemes lesz szem előtt tartani az ő eltérő kulturális és vallási igényeiket is, hívják fel a figyelmet.
A tanulmány szerint nő a városokban élők száma, akik pedig gyakrabban utaznak a vidéken élő embereknél. A fejlődő országok városaiból érkező turisták ezzel szemben eleinte inkább városi élményeket keresnek, ahogy azonban egyre tapasztaltabbá válnak ők, igényeik is diverzifikálódnak majd. Felhívják a figyelmet arra is, hogy a közelmúltban jelentősen nőtt az Európába irányuló migráció mértéke, és ez a tendencia folytatódni látszik – csakúgy, mint az Európán belüli migráció jelensége.
„A gazdasági okok miatt bevándorló lakosság viszonylag szegény, és az ennek megfelelő utazási lehetőségeket keresi. Lesz azonban egy nem elhanyagolható méretű, jómódú, az európai pénzügyi központokban dolgozó, vagy gyermekeit Európában taníttató kisebbség, amely viszont a prémium termékeket keresi majd” – mutatnak rá. Mintegy összefoglalásképpen teszik hozzá, hogy a jövő turistáinak viselkedését befolyásoló számos tényező következtében a kereslet egyre töredezettebb, egyre változatosabb, amely egyre differenciáltabb és kifinomultabb megoldásokat kíván a turisztikai vállalkozók részéről.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.