Fotó: Pixabay.com
Óriási az érdeklődés Ázsiában a romániai munkalehetőségek iránt, olyannyira, hogy a nagykövetségek és főkonzulátusok alig győzik feldolgozni a vízumigényléseket.
2023. január 06., 14:192023. január 06., 14:19
Az Adevărul cikkéből kiderül: valósággal megrohamozzák a diplomáciai képviseleteket az Európában dolgozni akaró helybeliek, a Work from Asia munkaerő-közvetítő szerint a konzuli személyzet létszámhiánya miatt csak nagyon lassan tudják feldolgozni a kérelmeket, így akár három-négy hónap is eltelhet, amíg az igénylők megkapják a munkavállalói vízumot.
Yosef Gavriel Peisakh, a cég menedzsere szerint 2022-ben a legtöbb munkást az építőiparban és a vendéglátásban alkalmazták, ezt a mezőgazdaság, a szállítás és az ipar követi.
Szerinte az idei évre jóváhagyott, szintén 100 000 fős keret nem lesz elegendő, és azt is szükségesnek tartja, hogy a bevándorlási hivatal és a külképviseletek személyzetét is megnöveljék, hogy hatékonyabban tudják feldolgozni a vízumkérelmeket.
Románia nem emeli tovább az Európai Unión kívülről újonnan befogadható külföldi vendégmunkások számát, a csütörtökön elfogadott kormányhatározat azt 2023-ra is 100 ezerben szabta meg.
A munkaerő-közvetítők a kérelmek feldolgozásának felgyorsítását is szorgalmazzák, például azáltal, hogy a teljes eljárást elektronikussá kell alakítani, az ázsiai munkavállalók pedig egyéni azonosító számot kaphatnának.
Egyébként a hatóságoknak idén sikerült megoldást találniuk arra, hogy a Romániába érkező külföldi munkavállalókat a munkáltatók kecsegtetőbb ajánlatokkal „ellopják” egymástól:
Azt, hogy Romániában tényleg jelentős igény mutatkozik az ázsiai vendégmunkásokra, az is jelzi, hogy ha az ember beírja egy internetes keresőbe román nyelven, hogy ázsiai vendégmunkások, először több munkaerő-közvetítő cég honlapját ajánlja.
A vendégmunkások számos helyről – Indiából, Vietnamból, Bangladesből, Pakisztánból, Srí Lankából és Nepálból – érkeznek.
Az EWL Migrációs Platform és a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központja által tavaly novemberben ismertetett felmérés szerint az ázsiai vendégmunkások 39 százaléka az építőiparban, 14 százaléka a szolgáltató-iparban, 11 százaléka pedig a logisztikai és a szállítási ágazatban dolgozik.
Többségük Romániában is ugyanabban a szakmában dolgozik, mint hazájában.
A vendégmunkások többsége elégedett a körülményekkel, 53 százalékuk mondta azt, hogy ajánlaná rokonainak és ismerőseinek a romániai munkavállalást, háromból egy legalább két évig maradna az országban, 7 százalékuk pedig végleg le szeretne telepedni.
Mindez nem is csoda, hiszen átlagosan kétszer vagy háromszor akkora a keresetük, mint hazájukban, egy szakképzetlen, az angol nyelvet is alig ismerő, kevés nemzetközi munkatapasztalattal rendelkező munkavállaló fizetése nettó 500 dollárnál kezdődik, ehhez pedig még hozzáadódhatnak az étkezési utalványok és a biztosított szállás.
A cégek számára is pénzbe kerül az ázsiai munkaerő Romániába hozatala: a költségek 400 és 1000 dollár között váltakozhatnak munkavállalónként, hiszen nem mindegy, hogy egy szakképzetlen munkásról van szó vagy egy mérnökről.
Persze nem minden esetben várja – legalábbis a saját mércéjük szerint – tejjel-mézzel folyó Kánaán az ázsiaiakat Romániában: november közepén egy nagyszebeni építkezési céghez villanyszerelőnek kiközvetített bangladesi férfi panaszkodott, nem hogy nem azt a munkát végzi, amire szerződtették, hanem jóformán rabszolgaként dolgoztatják.
Elmondása szerint 650 dolláros havi fizetést, ingyenes szállást, napi nyolcórás munkát valamint túlórapénzt ígértek neki. Ez már megérte, hogy kölcsönt vegyen fel arra, hogy ki tudja fizetni a különböző illetékeket, a repülőjegyet, a vízumot és a közvetítői díjakat, amelyek összesen mintegy 7000 euróba kerültek.
Ő egy olasz céghez került, ahol nem villanyszerelőként dolgoztatták, hanem olyan, alantas munkákat kellett elvégeznie, mint az autómosás, a kerttakarítás vagy a vécétisztítás.
A pohár akkor telt be, amikor kiderült: mindezért fizetni sem hajlandó, álláspontja szerint ugyanis annak a cégnek kell a fizetésüket állnia, amelyhez eredetileg leszerződtek.
Miután felvették a kapcsolatot a munkaerő-közvetítő céggel, amely Romániába hozta őket, az is kiderült, hogy az eredeti ígérettel ellentétben a szállásuk és az étkezésük sem ingyenes, azok költségeit levonják a bérükből.
A bangladesi férfi egyébként jóformán egyedi eset abból a szempontból, hogy a nyilvánosság elé vitte panaszait – a többség nem mer panaszkodni, mivel attól tart, hogy baja eshet.
A jelek szerint azonban az európai munkát akarók zömét még az ilyen „horrosztorik” sem tántorítják el szándékától.
Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt. Míg tavaly ötvenezer volt az EU-n kívülről alkalmazható munkavállalói kvóta, és azt sem használták ki a munkaadók, idén a kétszeresére növelt létszámra is van igény.
Az idei első negyedévben 2024 hasonló időszakához képest az Európai Unióban 5,7 százalékkal, az euróövezetben 5,4 százalékkal emelkedtek a lakásárak, miután tavaly 4,9, illetve 4,1 százalékos növekedést regisztráltak.
Nagyváradon nyit termelési központot a közel 17 000 alkalmazottat foglalkoztató és évente mintegy 5 milliárd eurós forgalmat bonyolító finn ipari gépgyártó, a Metso – közölte a Profit.ro gazdasági portál.
Májusban 7 százalékkal nőtt a külföldi turisták száma Romániában éves összevetésben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan csütörtök esete kijelentette: Nicușor Dan államfő a kormány beiktatásakor arra kérte őt, hogy tegyen meg mindent az adóemelések elkerülésért, de a költségvetés állapota ezt nem tette lehetővé.
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
1 hozzászólás