Fotó: Pixabay.com
Óriási az érdeklődés Ázsiában a romániai munkalehetőségek iránt, olyannyira, hogy a nagykövetségek és főkonzulátusok alig győzik feldolgozni a vízumigényléseket.
2023. január 06., 14:192023. január 06., 14:19
Az Adevărul cikkéből kiderül: valósággal megrohamozzák a diplomáciai képviseleteket az Európában dolgozni akaró helybeliek, a Work from Asia munkaerő-közvetítő szerint a konzuli személyzet létszámhiánya miatt csak nagyon lassan tudják feldolgozni a kérelmeket, így akár három-négy hónap is eltelhet, amíg az igénylők megkapják a munkavállalói vízumot.
Yosef Gavriel Peisakh, a cég menedzsere szerint 2022-ben a legtöbb munkást az építőiparban és a vendéglátásban alkalmazták, ezt a mezőgazdaság, a szállítás és az ipar követi.
Szerinte az idei évre jóváhagyott, szintén 100 000 fős keret nem lesz elegendő, és azt is szükségesnek tartja, hogy a bevándorlási hivatal és a külképviseletek személyzetét is megnöveljék, hogy hatékonyabban tudják feldolgozni a vízumkérelmeket.
Románia nem emeli tovább az Európai Unión kívülről újonnan befogadható külföldi vendégmunkások számát, a csütörtökön elfogadott kormányhatározat azt 2023-ra is 100 ezerben szabta meg.
A munkaerő-közvetítők a kérelmek feldolgozásának felgyorsítását is szorgalmazzák, például azáltal, hogy a teljes eljárást elektronikussá kell alakítani, az ázsiai munkavállalók pedig egyéni azonosító számot kaphatnának.
Egyébként a hatóságoknak idén sikerült megoldást találniuk arra, hogy a Romániába érkező külföldi munkavállalókat a munkáltatók kecsegtetőbb ajánlatokkal „ellopják” egymástól:
Azt, hogy Romániában tényleg jelentős igény mutatkozik az ázsiai vendégmunkásokra, az is jelzi, hogy ha az ember beírja egy internetes keresőbe román nyelven, hogy ázsiai vendégmunkások, először több munkaerő-közvetítő cég honlapját ajánlja.
A vendégmunkások számos helyről – Indiából, Vietnamból, Bangladesből, Pakisztánból, Srí Lankából és Nepálból – érkeznek.
Az EWL Migrációs Platform és a Varsói Egyetem Kelet-európai Tanulmányok Központja által tavaly novemberben ismertetett felmérés szerint az ázsiai vendégmunkások 39 százaléka az építőiparban, 14 százaléka a szolgáltató-iparban, 11 százaléka pedig a logisztikai és a szállítási ágazatban dolgozik.
Többségük Romániában is ugyanabban a szakmában dolgozik, mint hazájában.
A vendégmunkások többsége elégedett a körülményekkel, 53 százalékuk mondta azt, hogy ajánlaná rokonainak és ismerőseinek a romániai munkavállalást, háromból egy legalább két évig maradna az országban, 7 százalékuk pedig végleg le szeretne telepedni.
Mindez nem is csoda, hiszen átlagosan kétszer vagy háromszor akkora a keresetük, mint hazájukban, egy szakképzetlen, az angol nyelvet is alig ismerő, kevés nemzetközi munkatapasztalattal rendelkező munkavállaló fizetése nettó 500 dollárnál kezdődik, ehhez pedig még hozzáadódhatnak az étkezési utalványok és a biztosított szállás.
A cégek számára is pénzbe kerül az ázsiai munkaerő Romániába hozatala: a költségek 400 és 1000 dollár között váltakozhatnak munkavállalónként, hiszen nem mindegy, hogy egy szakképzetlen munkásról van szó vagy egy mérnökről.
Persze nem minden esetben várja – legalábbis a saját mércéjük szerint – tejjel-mézzel folyó Kánaán az ázsiaiakat Romániában: november közepén egy nagyszebeni építkezési céghez villanyszerelőnek kiközvetített bangladesi férfi panaszkodott, nem hogy nem azt a munkát végzi, amire szerződtették, hanem jóformán rabszolgaként dolgoztatják.
Elmondása szerint 650 dolláros havi fizetést, ingyenes szállást, napi nyolcórás munkát valamint túlórapénzt ígértek neki. Ez már megérte, hogy kölcsönt vegyen fel arra, hogy ki tudja fizetni a különböző illetékeket, a repülőjegyet, a vízumot és a közvetítői díjakat, amelyek összesen mintegy 7000 euróba kerültek.
Ő egy olasz céghez került, ahol nem villanyszerelőként dolgoztatták, hanem olyan, alantas munkákat kellett elvégeznie, mint az autómosás, a kerttakarítás vagy a vécétisztítás.
A pohár akkor telt be, amikor kiderült: mindezért fizetni sem hajlandó, álláspontja szerint ugyanis annak a cégnek kell a fizetésüket állnia, amelyhez eredetileg leszerződtek.
Miután felvették a kapcsolatot a munkaerő-közvetítő céggel, amely Romániába hozta őket, az is kiderült, hogy az eredeti ígérettel ellentétben a szállásuk és az étkezésük sem ingyenes, azok költségeit levonják a bérükből.
A bangladesi férfi egyébként jóformán egyedi eset abból a szempontból, hogy a nyilvánosság elé vitte panaszait – a többség nem mer panaszkodni, mivel attól tart, hogy baja eshet.
A jelek szerint azonban az európai munkát akarók zömét még az ilyen „horrosztorik” sem tántorítják el szándékától.
Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt. Míg tavaly ötvenezer volt az EU-n kívülről alkalmazható munkavállalói kvóta, és azt sem használták ki a munkaadók, idén a kétszeresére növelt létszámra is van igény.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban 2,3 százalékra nőtt a májusi 2,2 százalékról az éves infláció az Európai Unióban, a tagállamok közül pedig továbbra is Romániában a legmagasabb, 5,8 százalékos az infláció.
Már közlekednek az autók azoknak a sztrádaszakaszoknak a nagy részén, amelyek egyesek szerint nem fognak megépülni – jelentette ki Sorin Grindeanu korábbi közlekedési miniszter, a Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke szerda este.
Tucatnyi romániai, köztük számos erdélyi autópálya-szakasz marad az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként odaítélt európai uniós támogatás nélkül.
Ismét drágítja a Vodafone a mobil-előfizetéseket Romániában.
Közel félszáz romániai telephelyének bezárása mellett döntött a FrieslandCampina vállalat a Profit.ro gazdasági portál értesülései szerint.
Mindössze 200 millió lejes költségvetéssel, de mégis indul idén a magánszemélyeknek szóló roncsautóprogram – jelentette be szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
1 hozzászólás