Egyre több ázsiai munkavállaló érkezik Romániába, más nemigen jelentkezik a rosszul fizetett állásokra

Románia idén megkétszerezte a keretszámot: a romániai munkaadók százezer, Európai Unión kívülről érkező vendégmunkást hozhatnak be az országba, és hamarosan el is érik ezt a kvótát. A minap jelentették be, hogy például a Sphera Franchise Group, Románia legnagyobb vendéglátóipari vállalata, amely több gyorsétterem-hálózatot működtet Romániában, Ázsiából importál munkaerőt.

Călin Ionescu vezérigazgató a Profit.ro gazdasági portálnak elmondta, folytatják az étteremláncok bővítését, az év végéig további ezer fő alkalmazását tervezik. Rámutatott: a vendéglátóipar komoly munkaerőhiánnyal küzd, egyszerűen kénytelenek vendégmunkásokkal pótolni a hiányt.

A gondok már 2005–2007-ben elkezdődtek, és azóta évről évre súlyosbodik a helyzet, folyamatosan toboroznak.

Jelenleg 250 vendégmunkást foglalkoztatnak, és további 50 úton van. Valószínűleg ebben az ütemben folytatják a vendégmunkások behozatalát, hogy tovább tudjanak növekedni, mondta az igazgató.

Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt – erősítette meg a trendeket a Krónika érdeklődésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Felidézte, Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, 2020-ban 25 ezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be, tavaly a kormány ötvenezerre emelte az innen alkalmazható éves munkavállalói kvótát, idén pedig 100 ezerre.

Jellemzően szakképzetlen, alacsonyan képzett munkaerőt importálnak a cégek, akiknek minimálbért fizetnek.

Az igazgató tapasztalatai szerint jelenleg két részre oszlik a munkáltatók szegmense: a nagy munkáltatók, a nagy cégek továbbra is növekedési pályán vannak, és alkalmaznak, míg a kis- és közepes vállalkozások esetében stagnálás tapasztalható.

„A gazdasági válságról sokat beszélünk, de nem tudjuk, mikor üt be és milyen formában” – mutatott rá a szakértő. Kifejtette, az energiaárak növekedése még nem csapódott le a gazdaságban, nincs hatással a munkaerőpiacra, ami a kompenzációs rendszernek tulajdonítható.

Az viszont már látszik, hogy az európai uniós piactól függő vállalkozások megtorpantak. Azokban az uniós tagországokban, ahol nem hoztak olyan döntéseket, hogy kompenzálják az energiahordozók árának növekedését, már körvonalazódik a válság, Németországban, Franciaországban érzékelhetők a problémák.

Így például egy erdélyi kisvárosi cég, amely eddig gépkocsialkatrészeket gyártott a német piacra, azzal szembesül, hogy visszaestek a megrendelések.

Az ilyen helyzetben levő cégek munkahelyvédelmi bértámogatást kapnak, a rövidített munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottaik 75 százalékos bérét folyósítja a munkaerő-elhelyező ügynökség.
Bihar megyében mintegy 70 cég kapja a támogatást, ami több mint 2500 embert érint. Ha nem lenne ez a lehetőség, ezeknek az alkalmazottaknak a többsége most munkanélküli lenne, mondta Békési Csaba.

Másfelől viszont a nagy cégek munkaerőt keresnek, a romániai munkavállalók pedig a szakképzést igénylő, jobban fizetett állásokat keresik, így kénytelenek vendégmunkásokat behozni. A gyorséttermekben, a vendéglátásban a bérek szintje minimális, így nehezen találnak munkaerőt. Az igazgató rámutatott, a munkaerő migrációja most is létezik, ugyanakkor Románia,

Erdély népessége elöregedett, a természetes szaporulat minden évben negatív, ezért egyre kevesebb munkavállaló áramlik be a munkaerőpiacra,

holott a kereslet növekszik, hiszen folyamatosan több és több szolgáltatásra van igény. Az évek során változott a helyzet: korábban a romániai olcsó munkaerő vállalt szakképzetlen munkát a nyugati országokban, most az ország egyre inkább felzárkózik, versenyképessége növekszik, és szakképzett munkaerőt bocsát ki.

„Egy egészséges gazdasági növekedést nem lehet vendégmunkásokra alapozni, de rövid távon működik ez a megoldás, a szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő számára most már Románia is egy befogadó ország lehet” – fogalmazta meg Békési Csaba, aki úgy véli, a vendégmunkások száma jövőre is növekedni fog, amíg el nem ér egy bizonyos szaturációt.

Tapasztalatai szerint a vendégmunkások 80 százalékát minimálbéren foglalkoztatják, hiszen két éve megváltozott a vonatkozó jogszabály, és már nem kell a minimálbérnél nagyobb fizetést adni a külföldről érkező munkavállalóknak. Ezenfelül a munkaadónak még biztosítania kell a szállást, de ez nem azt jelenti, hogy ennek a költségeit nem vonhatja le a bérből.

– szögezte le Békési Csaba. A vendégmunkások többsége különben olyan országból érkezik, ahol a megkereshető bér mindössze a töredéke a romániainak. Például Nepálban egy tanár havonta 150 dollárnak megfelelő bérezést kap, így boldogan eljön Romániába, és vállal szakképzetlen munkát havi 500 dollárnak megfelelő fizetésért. De olyan példák is vannak, hogy otthon havonta 50 dollárnyi fizetést kaptak, Romániában ennek a tízszereséért dolgoznak.

„Lassan nálunk is kiegyenlítődnek a bérek, a szakképzetlen munkáért nyugati országokban is 600–800 eurót adnak, ugyanannyi munkával ez nálunk is megkereshető, és nincs szükség plusz ráfordításra, amivel egy külföldi munkavállalás jár” – összegezte Békési Csaba.