Felveszik a harcot a munkaerőhiánnyal. Ma már a romániai vendéglátóhelyeken is egyre gyakrabban találkozunk EU-n kívüli vendégmunkásokkal
Fotó: Pixabay
Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt. Míg tavaly ötvenezer volt az EU-n kívülről alkalmazható munkavállalói kvóta, és azt sem használták ki a munkaadók, idén a kétszeresére növelt létszámra is van igény – mondta el lapunknak Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Nem borítékolható, hogy mind a százezer vendégmunkás be is jön az országba, vagy ha megérkezik, itt is marad, de a kérést benyújtják a beutaztatásukra.
2022. október 25., 14:422022. október 25., 14:42
Románia idén megkétszerezte a keretszámot: a romániai munkaadók százezer, Európai Unión kívülről érkező vendégmunkást hozhatnak be az országba, és hamarosan el is érik ezt a kvótát. A minap jelentették be, hogy például a Sphera Franchise Group, Románia legnagyobb vendéglátóipari vállalata, amely több gyorsétterem-hálózatot működtet Romániában, Ázsiából importál munkaerőt.
Călin Ionescu vezérigazgató a Profit.ro gazdasági portálnak elmondta, folytatják az étteremláncok bővítését, az év végéig további ezer fő alkalmazását tervezik. Rámutatott: a vendéglátóipar komoly munkaerőhiánnyal küzd, egyszerűen kénytelenek vendégmunkásokkal pótolni a hiányt.
Jelenleg 250 vendégmunkást foglalkoztatnak, és további 50 úton van. Valószínűleg ebben az ütemben folytatják a vendégmunkások behozatalát, hogy tovább tudjanak növekedni, mondta az igazgató.
Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt – erősítette meg a trendeket a Krónika érdeklődésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Felidézte, Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, 2020-ban 25 ezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be, tavaly a kormány ötvenezerre emelte az innen alkalmazható éves munkavállalói kvótát, idén pedig 100 ezerre.
Az igazgató tapasztalatai szerint jelenleg két részre oszlik a munkáltatók szegmense: a nagy munkáltatók, a nagy cégek továbbra is növekedési pályán vannak, és alkalmaznak, míg a kis- és közepes vállalkozások esetében stagnálás tapasztalható.
„A gazdasági válságról sokat beszélünk, de nem tudjuk, mikor üt be és milyen formában” – mutatott rá a szakértő. Kifejtette, az energiaárak növekedése még nem csapódott le a gazdaságban, nincs hatással a munkaerőpiacra, ami a kompenzációs rendszernek tulajdonítható.
Fotó: Pixabay.com
Az viszont már látszik, hogy az európai uniós piactól függő vállalkozások megtorpantak. Azokban az uniós tagországokban, ahol nem hoztak olyan döntéseket, hogy kompenzálják az energiahordozók árának növekedését, már körvonalazódik a válság, Németországban, Franciaországban érzékelhetők a problémák.
Az ilyen helyzetben levő cégek munkahelyvédelmi bértámogatást kapnak, a rövidített munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottaik 75 százalékos bérét folyósítja a munkaerő-elhelyező ügynökség.
Bihar megyében mintegy 70 cég kapja a támogatást, ami több mint 2500 embert érint. Ha nem lenne ez a lehetőség, ezeknek az alkalmazottaknak a többsége most munkanélküli lenne, mondta Békési Csaba.
Másfelől viszont a nagy cégek munkaerőt keresnek, a romániai munkavállalók pedig a szakképzést igénylő, jobban fizetett állásokat keresik, így kénytelenek vendégmunkásokat behozni. A gyorséttermekben, a vendéglátásban a bérek szintje minimális, így nehezen találnak munkaerőt. Az igazgató rámutatott, a munkaerő migrációja most is létezik, ugyanakkor Románia,
holott a kereslet növekszik, hiszen folyamatosan több és több szolgáltatásra van igény. Az évek során változott a helyzet: korábban a romániai olcsó munkaerő vállalt szakképzetlen munkát a nyugati országokban, most az ország egyre inkább felzárkózik, versenyképessége növekszik, és szakképzett munkaerőt bocsát ki.
„Egy egészséges gazdasági növekedést nem lehet vendégmunkásokra alapozni, de rövid távon működik ez a megoldás, a szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő számára most már Románia is egy befogadó ország lehet” – fogalmazta meg Békési Csaba, aki úgy véli, a vendégmunkások száma jövőre is növekedni fog, amíg el nem ér egy bizonyos szaturációt.
Tapasztalatai szerint a vendégmunkások 80 százalékát minimálbéren foglalkoztatják, hiszen két éve megváltozott a vonatkozó jogszabály, és már nem kell a minimálbérnél nagyobb fizetést adni a külföldről érkező munkavállalóknak. Ezenfelül a munkaadónak még biztosítania kell a szállást, de ez nem azt jelenti, hogy ennek a költségeit nem vonhatja le a bérből.
– szögezte le Békési Csaba. A vendégmunkások többsége különben olyan országból érkezik, ahol a megkereshető bér mindössze a töredéke a romániainak. Például Nepálban egy tanár havonta 150 dollárnak megfelelő bérezést kap, így boldogan eljön Romániába, és vállal szakképzetlen munkát havi 500 dollárnak megfelelő fizetésért. De olyan példák is vannak, hogy otthon havonta 50 dollárnyi fizetést kaptak, Romániában ennek a tízszereséért dolgoznak.
„Lassan nálunk is kiegyenlítődnek a bérek, a szakképzetlen munkáért nyugati országokban is 600–800 eurót adnak, ugyanannyi munkával ez nálunk is megkereshető, és nincs szükség plusz ráfordításra, amivel egy külföldi munkavállalás jár” – összegezte Békési Csaba.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!