Egyre több ázsiai munkavállaló érkezik Romániába, más nemigen jelentkezik a rosszul fizetett állásokra

Felveszik a harcot a munkaerőhiánnyal. Ma már a romániai vendéglátóhelyeken is egyre gyakrabban találkozunk EU-n kívüli vendégmunkásokkal •  Fotó: Pixabay

Felveszik a harcot a munkaerőhiánnyal. Ma már a romániai vendéglátóhelyeken is egyre gyakrabban találkozunk EU-n kívüli vendégmunkásokkal

Fotó: Pixabay

Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt. Míg tavaly ötvenezer volt az EU-n kívülről alkalmazható munkavállalói kvóta, és azt sem használták ki a munkaadók, idén a kétszeresére növelt létszámra is van igény – mondta el lapunknak Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Nem borítékolható, hogy mind a százezer vendégmunkás be is jön az országba, vagy ha megérkezik, itt is marad, de a kérést benyújtják a beutaztatásukra.

Bíró Blanka

2022. október 25., 14:422022. október 25., 14:42

Románia idén megkétszerezte a keretszámot: a romániai munkaadók százezer, Európai Unión kívülről érkező vendégmunkást hozhatnak be az országba, és hamarosan el is érik ezt a kvótát. A minap jelentették be, hogy például a Sphera Franchise Group, Románia legnagyobb vendéglátóipari vállalata, amely több gyorsétterem-hálózatot működtet Romániában, Ázsiából importál munkaerőt.

Călin Ionescu vezérigazgató a Profit.ro gazdasági portálnak elmondta, folytatják az étteremláncok bővítését, az év végéig további ezer fő alkalmazását tervezik. Rámutatott: a vendéglátóipar komoly munkaerőhiánnyal küzd, egyszerűen kénytelenek vendégmunkásokkal pótolni a hiányt.

A gondok már 2005–2007-ben elkezdődtek, és azóta évről évre súlyosbodik a helyzet, folyamatosan toboroznak.

Jelenleg 250 vendégmunkást foglalkoztatnak, és további 50 úton van. Valószínűleg ebben az ütemben folytatják a vendégmunkások behozatalát, hogy tovább tudjanak növekedni, mondta az igazgató.

Nincs más út

Megnőtt a kereslet a vendégmunkások iránt – erősítette meg a trendeket a Krónika érdeklődésére Békési Csaba, a Bihar Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója. Felidézte, Románia évről évre emelte a keretszámot: 2017-ben ötezer, 2018-ban tízezer, 2019-ben húszezer, 2020-ban 25 ezer, EU-n kívülről érkezett új vendégmunkást fogadott be, tavaly a kormány ötvenezerre emelte az innen alkalmazható éves munkavállalói kvótát, idén pedig 100 ezerre.

Jellemzően szakképzetlen, alacsonyan képzett munkaerőt importálnak a cégek, akiknek minimálbért fizetnek.

Az igazgató tapasztalatai szerint jelenleg két részre oszlik a munkáltatók szegmense: a nagy munkáltatók, a nagy cégek továbbra is növekedési pályán vannak, és alkalmaznak, míg a kis- és közepes vállalkozások esetében stagnálás tapasztalható.

„A gazdasági válságról sokat beszélünk, de nem tudjuk, mikor üt be és milyen formában” – mutatott rá a szakértő. Kifejtette, az energiaárak növekedése még nem csapódott le a gazdaságban, nincs hatással a munkaerőpiacra, ami a kompenzációs rendszernek tulajdonítható.

•  Fotó: Pixabay.com Galéria

Fotó: Pixabay.com

Megtorpantak a nyugati piacra dolgozók

Az viszont már látszik, hogy az európai uniós piactól függő vállalkozások megtorpantak. Azokban az uniós tagországokban, ahol nem hoztak olyan döntéseket, hogy kompenzálják az energiahordozók árának növekedését, már körvonalazódik a válság, Németországban, Franciaországban érzékelhetők a problémák.

Így például egy erdélyi kisvárosi cég, amely eddig gépkocsialkatrészeket gyártott a német piacra, azzal szembesül, hogy visszaestek a megrendelések.

Az ilyen helyzetben levő cégek munkahelyvédelmi bértámogatást kapnak, a rövidített munkaidőben foglalkoztatott alkalmazottaik 75 százalékos bérét folyósítja a munkaerő-elhelyező ügynökség.
Bihar megyében mintegy 70 cég kapja a támogatást, ami több mint 2500 embert érint. Ha nem lenne ez a lehetőség, ezeknek az alkalmazottaknak a többsége most munkanélküli lenne, mondta Békési Csaba.

Másfelől viszont a nagy cégek munkaerőt keresnek, a romániai munkavállalók pedig a szakképzést igénylő, jobban fizetett állásokat keresik, így kénytelenek vendégmunkásokat behozni. A gyorséttermekben, a vendéglátásban a bérek szintje minimális, így nehezen találnak munkaerőt. Az igazgató rámutatott, a munkaerő migrációja most is létezik, ugyanakkor Románia,

Erdély népessége elöregedett, a természetes szaporulat minden évben negatív, ezért egyre kevesebb munkavállaló áramlik be a munkaerőpiacra,

holott a kereslet növekszik, hiszen folyamatosan több és több szolgáltatásra van igény. Az évek során változott a helyzet: korábban a romániai olcsó munkaerő vállalt szakképzetlen munkát a nyugati országokban, most az ország egyre inkább felzárkózik, versenyképessége növekszik, és szakképzett munkaerőt bocsát ki.

Rövid távon megoldást jelent a vendégmunkás

„Egy egészséges gazdasági növekedést nem lehet vendégmunkásokra alapozni, de rövid távon működik ez a megoldás, a szakképzetlen vagy alacsonyan képzett munkaerő számára most már Románia is egy befogadó ország lehet” – fogalmazta meg Békési Csaba, aki úgy véli, a vendégmunkások száma jövőre is növekedni fog, amíg el nem ér egy bizonyos szaturációt.

Tapasztalatai szerint a vendégmunkások 80 százalékát minimálbéren foglalkoztatják, hiszen két éve megváltozott a vonatkozó jogszabály, és már nem kell a minimálbérnél nagyobb fizetést adni a külföldről érkező munkavállalóknak. Ezenfelül a munkaadónak még biztosítania kell a szállást, de ez nem azt jelenti, hogy ennek a költségeit nem vonhatja le a bérből.

Idézet
Ha ez így marad, és a hazai munkavállalók töltik be a jobban fizetett állásokat, nem lehet okunk az elégedetlenségre”

– szögezte le Békési Csaba. A vendégmunkások többsége különben olyan országból érkezik, ahol a megkereshető bér mindössze a töredéke a romániainak. Például Nepálban egy tanár havonta 150 dollárnak megfelelő bérezést kap, így boldogan eljön Romániába, és vállal szakképzetlen munkát havi 500 dollárnak megfelelő fizetésért. De olyan példák is vannak, hogy otthon havonta 50 dollárnyi fizetést kaptak, Romániában ennek a tízszereséért dolgoznak.

„Lassan nálunk is kiegyenlítődnek a bérek, a szakképzetlen munkáért nyugati országokban is 600–800 eurót adnak, ugyanannyi munkával ez nálunk is megkereshető, és nincs szükség plusz ráfordításra, amivel egy külföldi munkavállalás jár” – összegezte Békési Csaba.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 02., szerda

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé

A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.

Felmérés: a polgárok nagy része szerint a saját anyagi helyzete jobb, mint az országé
2025. július 02., szerda

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását

Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.

Brüsszel 2040-re 90 százalékkal csökkentené az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását
2025. július 02., szerda

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság

A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.

Rengeteg pénzt költ el szuper- és hipermarketekben a romániai lakosság
2025. július 02., szerda

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is

A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.

Nem kérnek a megszorításokból: több ezer közalkalmazott tiltakozott munkabeszüntetéssel szerdán is
2025. július 02., szerda

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya

A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Enyhén nőtt a munkanélküliség, ráadásul a fiatalok körében magas az állástalanok aránya
2025. július 02., szerda

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter

Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.

Brüsszel megnyitotta az uniós piacot az ukrán mezőgazdasági termékek előtt, tiltakozik Nagy István agrárminiszter
2025. július 02., szerda

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag

A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.

Újabb rettegett salátarendelet: érkezik a deficitcsökkentő intézkedéscsomag
2025. július 02., szerda

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról

Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Nazare: szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének blokkolásáról
2025. július 01., kedd

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást

Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.

Segíts magadon: tovább ösztönöznék a nyugdíj-megtakarítást
2025. július 01., kedd

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek

Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.

Megiramodnak a kamatlábak, drágulnak a jelzáloghitelek