„Becsléseink szerint a bérlők több mint hetven százaléka dönt majd a lakás megvásárlása mellett. Ennek támogatására a Raiffeisen hosszú távú tervet dolgozott ki, egyebek között azért is, mert a lakásvásárlásból befolyó összeget újabb, fiataloknak szánt ingatlanok építésére fordítják” – közölte Luminiţa Manolache, a pénzintézet alelnöke.
A bank ugyanakkor enyhített a hitelek odaítélésének feltételein is, a következőkben már három kezest is elfogadnak, akik akár az igénylő családtagjai is lehetnek, férj, feleség vagy más hozzátartozó személyében. A Raiffeisen döntése szerint jövedelemként ismerik el ama cégektől kapott osztalékot is, amelyek legalább két éve működnek, és profitot is termelnek. Emellett számításba veszik a külföldön szerzett vagy a szabadfoglalkozásból származó jövedelmet is, de ezek mellett nyugdíj, bérleti díj, szerzői jogdíj összegét is figyelembe veszik.
A banktól felvett összeget felújításra, átépítésre vagy más intézményektől felvett ingatlanhitelek újrafinanszírozására is fel lehet használni.
A Raiffeisen Lakásbank megtakarítási és előtakarékossági hiteleit kizárólag a lakás állagának javítására lehet költeni. Az ügyfél azt követően juthat hitelhez, ha egy ideig egy, a szerződésben megszabott összeget helyez el a banknál havi megtakarításként. Ez idő alatt állami támogatásként kapja meg a megtakarított összeg 15 százalékát – de nem több mint 150 eurót –, és három százalékos kamatot is kap a banktól.
Mint ismeretes, az ANL által kezdeményezett lakásépítési program keretében elsősorban 35 év alatti fiatal házasok számára kívántak lakást biztosítani. A program keretében épült lakásokat azonban legfeljebb öt évre bérelhették ki a jogosultak. A kormány ugyanakkor a közelmúltban úgy döntött: a bérlők akár meg is vásárolhatják a lakásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok